Olvasóink kérdezték a válásról

Mit jelent, ha a válás közös megegyezéssel történik? Hogyan lehet elosztani a közös vagyont?

„Válunk a férjemmel, szeretnénk gyorsan és békésen lebonyolítani. Sokszor hallottuk, hogy  ’közös megegyezéses’ a  bontóper, de nem tudjuk ez mit is jelent pontosan. Érdekelne, hogy  mennyibe kerül az eljárás,  jobban járunk-e anyagilag, amennyiben megállapodunk?”

Csjt. 18. § (2) bekezdése rendelkezik az ún. közös akarat-elhatározáson alapuló bontásról:

A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása. Véglegesnek lehet tekinteni az elhatározást akkor, ha

a) a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével – a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek és egyezségüket a bíróság jóváhagyta, vagy

b) a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték.

A bíróság a házasság felbontása felől – ha a felek a házasság felbontását a Csjt. 18. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján kérték egyező akaratnyilvánítással – addig nem dönthet, míg az ott meghatározott valamennyi kérdésben egyezség nem jött létre, és azt a bíróság jogerős végzésével jóvá nem hagyta.

Amennyiben az összes fenti járulékos kérdésekben nem tudnak a felek megegyezni, úgy a bontóper nem közös megegyezésen alapul. ( Mint látható, az ingatlanvagyonnal kapcsolatos egyezség nem minősül járulékos kérdésnek, az akár évekkel később is rendezhető.)

A házassági bontóper bizonyítási szabályai eltérőek attól függően, hogy a bontásra a felek egyező akaratnyilvánítása alapján vagy a nélkül kerül sor. A bontásra irányuló egyező akaratnyilvánítás esetén a bíróság a házasság megromlására vezető okokat nem vizsgálhatja.

A gyermek elhelyezése tárgyában kötött egyezséget a bíróság nem hagyhatja jóvá, ha az nyilvánvalóan ellentétes a gyermek érdekeivel.

 
A szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás kérdésében a felek szabadon megegyezhetnek

 
A közös vagyon megosztása tárgyában a feleknek a házassági bontóperben akkor kell megállapodniuk, ha a házasság felbontását egyező akaratnyilvánítás alapján kérik, ide nem értve az ingatlanvagyont. Amennyiben a közös vagyon kizárólag ingóságokból állt, melyet a házastársak már megosztottak és a birtokbaadás is megtörtént, az egyezségnek kizárólag azt kell tartalmaznia, hogy a házastársaknak egymással szemben a közös vagyon megosztásával kapcsolatban további követelésük nincs.

A bontóperi eljárás illetéke 12 000Ft, amennyiben vagyonjogi keresetet nem terjesztenek elő, mivel nincs vagyon, vagy a vagyonjogi kérdésekben megállapodtak

A bíróság egyezség hiányában ítélettel határoz, ekkor nem beszélhetünk közös megegyezésen alapuló bontásról. Ez utóbbi esetben a bontóper alatt, vagy ezt követően vagyonjogi keresetet lehet előterjeszteni, melyre külön illeték megfizetése kötelező, az általános vagyoni perek illetékének megfelelően, mely általában a pertárgy (követelés) értékének 6%-a, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint.

Ha a bíróság a bontókereset és a házassági vagyonjogi kereset felől külön határoz, mindegyik kérdésben külön hoz ítéletet (részítéletet). Ilyen esetben az eljárás a vagyonjogi kereset tárgyában csak a bontás kérdésében hozott ítélet jogerőre emelkedése után folytatható

Ha mindkét fél kéri a házasság felbontását, de közöttük a megromlásra vezető okok, illetőleg a bontóperben eldöntendő gyermekelhelyezés tárgyában is vita van, a bíróságnak széles körű bizonyítást kell lefolytatnia a házasság megromlásához vezető okok megállapítása érdekében.

Fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a közös megegyezésen alapuló válás javasolt, mind az anyagi, mind a lelki tényezőket vizsgálva,  nem utolsósorban figyelembe véve azt, hogy a gyerekek érdekét is a szülők  békés, botrány nélküli megegyezése szolgálja.

„Elviselhetetlen az életem, a férjem állandóan részeg, agresszív, betelt a pohár,  válni akarok. Úgy egyeztünk meg, hogy enyém lesz a lakás, övé a készpénz, a bútorok és a telek. Mindkét ingatlan fele-fele arányú közös tulajdonunkat képezi, a lakás 20 millió forintot, a nyaraló 15 millió forintot ér. Kell-e fizetnünk a tulajdonszerzésünk után illetéket?”

Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni.

Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye.  (Itv. 25. § (1)- (2) )