A szív zűrjei

Évente hatvan-hetvenezer ember hal meg hazánkban a keringési rendszer valamilyen betegségében, tehát az összes halálozás felének hátterében érrendszeri ok áll. Ezek hatvan százalékában a szív az érintett, miközben az ’50-es években az orvosi szakirodalom még ritkának ismerte a szívrohamot. Egyik nem sem érezheti magát biztonságban: a férfiak fiatalabb korban, a nők később, a változókor után veszélyeztetettebbek…

A keringési rendszert érintő betegségek, így a szívinfarktus is civilizációs kór. A ’60-as évektől kezdett nőni a betegek száma Magyarországon. A fő okok könnyen meghatározhatóak: egészségtelen táplálkozás, felgyorsult és túlhajszolt életmód, stressz, dohányzás és elhízás mind növelik a kockázatot. A dohányzás a végtagokban létrejövő érszűkületek kiváltó oka. Ha ilyen kialakul, gyakran el kell távolítani a végtagot. Sajnos az ilyen amputációkban is vezető hatalomnak számítunk. Az agyi keringésre a magas vérnyomás káros, az agyvérzés kockázatát növeli meg jelentősen. Dr. Bernáth Béla belgyógyász-kardiológus szakorvos, a Baranya Megyei Kórház főorvosa szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a megelőzésre és az egészségtudatosságra.

Angina vagy szívroham?

A szív ereinek leginkább a magas koleszterinszint árt, lényegében ez minden szívinfarktus kiváltó oka, ugyanis a túl sok zsír lerakódik az erek falán, és ezek az úgynevezett plakkok csökkentik az erek átmérőjét.

A beszűkült koszorúér miatt, megterhelésre, lelkire vagy fizikaira (rossz hírre éppúgy, mint szeretkezés során), úgynevezett anginás roham jöhet létre. Kemény plakkos szűkületek állnak a betegség hátterében. Ilyenkor erős fájdalmat vagy nyomást érez a beteg a szegycsont körül, mely kisugárzik. Az anginás görcs minimum öt percig tart, gyógyszer bevételére és pihenésre alábbhagy. Az anginát első alkalommal könnyű összetéveszteni a szívrohammal, de ilyen esetben nem halnak el az izomszövetek, mivel a vér áramlik, csak a szűkület miatt kisebb mennyiségben és lassabban. Gyógyszerrel -– egy ideig – jól kezelhető betegségről van szó. Ha azonban megváltozik az angina, szakszóval instabillá válik, hosszabb ideig tart és nem szűnik nyugalomban sem, az már valószínűleg szívroham és sürgős orvosi ellátás szükséges.

A zsírlerakódások másik típusa, a lágy plakkok felszínének sérülésekor a felületen felgyűlő vérlemezkék zárják el az eret. Esetleg az innen leszakadó vérrögöcskék tovább mennek a vérárammal más erekbe, és ott okozhatnak elzáródást. Az infarktus tulajdonképpen az, amikor valamelyik artériában, azaz friss oxigént szállító érben elzáródás alakul ki, ami miatt nem jut a sejtekbe oxigén és azok elhalnak. Ilyen szövetkárosodás minden olyan szervben előfordulhat, amely artériával ellátott. Az agyban ez az agyinfarktus, más néven stroke.

A szív esetében három fő artéria (a jobb oldali koszorúér és a bal oldali két ága) szállít oxigént, ezek elhelyezkedése és elágazásai, illetve az, hogy melyik a domináns ér, mindegyikünknél más. Ezek bármelyike elzáródhat, és ha ez megtörténik, dr. Bernáth magyarázata szerint gyakori, hogy a többi éren is szűkület látszik. Minél nagyobb érben áll meg a véráramlás, annál nagyobb infarktusról van szó, tehát annál több szívizomszövet hal el. Ha a szív izmainak egyharmada véglegesen károsodott, már igen kicsi az esély a túlélésre. Ugyanez számokban: két-három igazi infarktus már biztosan halálos.

Tünetek és előzmények

A szívrohamot nem mindig előzi meg anginás betegség. Derült égből villámcsapásként is bekövetkezhet. És a tüneteiből nem következtethetnek még a szakorvosok sem a súlyosságára. A jellemző tünetek a következők: erős, szorító és nyomó fájdalom, mely nem múlik, és nem függ a légzéstől, azaz bármennyire is igyekszünk megnyugodni, és lassabban lélegezni, a fájdalom nem szűnik. Ez az érzés tartós, nem hagy alább, tíz percen túl is marad és felsugárzik a nyakba, a gyomorba, és a mellkas és a test bal oldalára. Verejtékezés, légszomj, hányinger vagy hányás és erős halálfélelem kísérheti. Ilyen esetekben minél előbb orvoshoz kell fordulni, ugyanis az időtényező a legfontosabb a szívroham gyógyításában. Mivel a fájdalom nagysága nem jelzi az infarktus súlyosságát, más eszközökkel diagnosztizálják. Az elektrokardiogram (EKG) az egyik ilyen módszer, de előfordulhat, hogy nem mutatja ki a szívrohamot, ezért ma már minden esetben laborvizsgálatot kérnek a szakorvosok. Ugyanis a sejtek elhalásakor egy troponin nevű vegyület kerül a véráramba, mely négy-hat órán belül kimutatható. Ez szinte százszázalékosan jelzi az infarktus meglétét.

Minden esetnek más a lefolyása és kezelési stratégiája, az érintett terület nagysága és a tünetei. Az, hogy a tünetekből nem lehet következtetni a szívroham súlyosságára, azt jelenti, hogy egy nagy területet érintő roham is járhat kis fájdalommal és egy viszonylag enyhe infarktus is hatalmassal. A fájdalom egyáltalán nem hasznos, mivel az idegrendszerre úgy hat, hogy az tovább szűkíti az ereket, és ezzel fokozza a rombolást.

A szívrohamok két nagyobb csoportba sorolhatóak. A néma infarktusnál nincs panasza a betegnek, előfordulhat, hogy észre sem veszi és „lábon hordja ki”, bármilyen hétköznapi cselekvés közben. Ez azért valószínűleg kisebb területet érint a szívben, és vizsgálattal ki lehet mutatni az elhalt területet. A többi eset tünetes infarktus, melyek súlyossága és a tünetek is változatosak lehetnek. Az is előfordulhat, hogy a beteg érzékel fájdalmat, de nem azonosítja, majd az látszólag következmények nélkül elmúlik. A megmaradt egészséges szívizomszövetek pótolhatják az elhaltak szerepét és ugyanolyan terhelhetővé válik a szív, mint azelőtt volt. Persze súlyosabb esetben a terhelhetőség csökken és a beteg is észreveszi, hogy valami megváltozott. Ilyenkor persze nem élsportolókról beszélünk, hanem átlagos edzettséggel bíró emberekről.

Kezelési módok

A szívrohamot nem mindig előzik meg „jósló fájások” vagy anginás görcsök. És akkor sem kell feltétlenül a legrosszabbra gondolni, ha mellkasi fájdalom jelentkezik. Dr. Bernáth elmondta, hogy a sürgősségi osztályokon a mellkasi fájdalommal jelentkező beteg a leggyakoribb. Ezért az Egyesült Államokban a sürgősségi ambulanciákon külön orvoscsoport foglalkozik az ilyen esetekkel, hogy minél hamarabb el lehessen kezdeni a betegek kezelését. A gyors beavatkozás ugyanis növeli a kezelés eredményességét.

Az elzáródott ér katéterezése a leggyakoribb gyógymód. Ma Magyarországon kilenc város tizennégy katéteres laborjában végeznek ilyen beavatkozást. Az eljárás során a szív koszorúereibe bevezetnek egy katétert, és megfestik az ereket, hogy lássák, hol az elzáródás. Majd az elzáródás helyéhez egy ballont préselnek és felfújják, így az elzáródást okozó plakkokat belepréselik az érfalba. Ezután az érintett érszakaszba belehelyeznek egy úgynevezett stentet, azaz egy fém csövecskét, amely biztosítja a szabad véráramlást és megakadályozza az újabb szűkület kialakulását. Így a koszorúér újra teljesen átjárható lesz. Az elsődleges teendők, mielőtt a katéterezés megkezdődik, a fájdalomcsillapítás, a nyugalomba helyezés, oxigén és gyógyszerek adagolása. Minél kisebb az úgynevezett „ajtó-tű” idő, ami a beteg kórházba érkezésétől a katéterezés elkezdéséig eltelt időt jelöli, annál valószínűbb a gyógyulás. Leggyakrabban 12 órán belül kezelik ma a szívinfarktust, de a 90 percen belül kezdett katéterezés eredményezné a legjobb esélyeket.

A másik eljárás, mellyel az elzáródás kezelik, az úgynevezett bypass-műtét. Ilyenkor máshonnan vett érszakasszal kikerülik a szűkületes vagy elzáródott részeket. A kórházból távozás után a beteg egy évig vérrögképződést gátló gyógyszert szed. Ez azonban korántsem elég...

Az átlagnál jóval alacsonyabb koleszterinszint elérése lenne a legfontosabb és hetente háromszor-négyszer egy óra mozgás. Emellett, mivel a katéterezés után egészséges lesz a szív, rehabilitációs kezelés után vissza kellene térni a rendes kerékvágásba, folytatni a munkát és nem felhagyni vele. Természetesen fontos az érrendszer minimum évente való vizsgálata, terhelés alatt is.

Kockázatok és megelőzés

A legjelentősebb szívrohamot előidéző kockázati tényezők a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dohányzás, a koleszterin- és vérzsírszint magas volta, az emelkedett húgysav szint, a mozgásszegény életmód és az emiatt kialakuló túlsúly. Az öröklött hajlamra is oda kell figyelni! Ha valaki tudja, hogy rokonai között többen fiatalon, szívrohamban hunytak el, vagy érbetegségben szenvedtek, érdemes erre felhívni a háziorvos figyelmét és kérni, hogy küldje el őt megelőző vizsgálatokra. Így a kockázat csökkenthető, bár néha csak gyógyszeres kezeléssel.

Szomorú tény, de az erekben már tízéves kor körül elkezdődik a plakkok kialakulása, mondja Bernáth főorvos. Harminc-negyven éves korra pedig már ki is alakul a betegség. A stressz hatása nem egyértelmű, de mivel az idegrendszerre kedvezőtlenül hat, ezen keresztül ugyanúgy súlyosbítja a rohamokat, mint a fájdalom. A nemek egyaránt érintettek, csak más életkorban jellemző a szívinfarktus nagy kockázata. A férfiak döntően fiatalabb korban, míg a nők ötvenéves kor után veszélyeztetettek. A hölgyeket ugyanis védi saját hormonrendszerük, amely védelem azonban a változókor után már nem működik, így ők idősebb korban kapnak gyakrabban infarktust. Persze a statisztikához a férfiak alacsonyabb élettartama is hozzájárul.

A megelőzés, a fiatalok egészséges életmódra való nevelése életfontosságú lenne. Dr. Bernáth Béla szerint életmód- és életstílus-változás szükséges. Nem kell megvonni minden jót magunktól, hiszen a mértékkel fogyasztott, azaz napi egy-két decinyi vörösbor kifejezetten jó élettani hatással bír. Mutatja ezt a franciák példája is, akiknél a borfogyasztás kultúrája igen magas, az érrendszeri betegségek száma pedig alacsonyabb. A mediterrán étrend sem kell, hogy kizárólagos legyen, hal és olívaolaj, zöldség és gyümölcs fogyasztása mellett nem szükséges lemondani a magyar konyhára jellemző ízekről sem. Csak a mértékletesség kell, hogy a szemünk előtt lebegjen. Saját szívünk érdekében érdemes!

A sportoló szív

A nagy állóképességű embereknél, például sportolóknál, kialakulhatnak úgynevezett kollaterális erek. Ezek plusz érpályák, melyek a főbb erek mellett jönnek létre. Ha valamilyen baj történik a fő artériákkal, ezek átveszik azok szerepét, rajtuk keresztül áramol a vér, és lehetséges, hogy akár tünetmentes marad a szívroham. Az ilyen „prekondícionált” emberek edzettségüknek sokat köszönhetnek tehát. Bernáth főorvos szerint ilyen elkerülő erek kialakulhatnak a lábon ugyanúgy, mint a szívben.