Ekcéma a tányéron

Apró, vörös kiütés – viszket, sokasodik, kiszárad. Pici dudorok, mint hívatlan telepesek lepik el a baba bőrét, a szülők legnagyobb rémületére. Az ekcéma sok baba és család életét nehezíti meg. Pedig megelőzhető.

Az ekcéma, orvosi nevén atópiás dermatitisz jól látható tünetei mögött sok esetben nehéz felfedezni a kiváltó okokat. Táplálkozás, stressz, öröklött hajlam, kozmetikum vagy ékszerek? Mi okozhatja, és hogyan kezeljük az ekcémás panaszokat?

Kevesen tudják, hogy egyrészt az arra hajlamos családoknál is van lehetőség a betegség megelőzésére, másrészt, ha már kialakult, megfelelő kezeléssel kordában tartható a betegség. A kulcs az allergén korai felismerésében és kizárásában rejlik, ezért is fontos a kezdetektől odafigyelni a baba táplálására.

Mivel, mitől, mikor?

Az európai gyermekek 8-10 százaléka ekcémás, a tünetek az esetek zömében már az első életévben megjelennek, az esetek körülbelül 30 százalékában pedig ötévesnél fiatalabb gyereknél tapasztalhatóak.

Az ekcéma első jele a kiszáradó, grízes tapintatú bőr, mely a későbbiekben vörössé válik. A kiütés többnyire viszket, majd apró, hámló hólyagok is keletkezhetnek a bőr felületén, ha ezek folyadékkal telnek meg, akkor váladékozhatnak is. A picik gyakran vakargatják magukat, ettől persze csak jobban viszket a kiütés és elindul az ördögi kör. A betegség második fázisában a bőr beteg része megvastagodik, halványabb lesz, és pikkelyessé válik. Az ekcémás bőr – mint a leégett és hámló felület – folyamatosan „potyog” a betegről. Kisbabáknál általában a hajlatokban és arcon jelennek meg az első bőrelváltozások, de előfordulhat ekcéma a végtagokon is. Ahogy cseperedik a pici, a bőrtünetek vándorolhatnak is az egyes testrészeken.

Fehér bőrű, kék szemű, szőke hajú – az egyik legjellemzőbb leírása azoknak a piciknek és szüleiknek, akik hajlamosak az allergiára. Természetesen, a megelőzés minden családnál fontos, különösen ott, ahol a családban már az egyik szülő vagy mindkét szülő, esetleg testvér allergiás.

Hat hónapos korig kizárólagos anyatejes táplálás javasolt, hiszen az immunrendszer felépítésében a szoptatás nélkülözhetetlen szerepet játszik. Anyatej hiányában a részben lebontott tejfehérjét tartalmazó, úgynevezett HA tápszerek fogyasztásával előzhetjük meg a betegség kialakulását. A tehéntej bevezetését legalább egy-, de javasolt akár hároméves korig is kitolni. Minél később találkozik a baba erős allergénekkel, annál kisebb eséllyel alakul ki allergiás reakció.

Mit lehet tenni?

A legfontosabb, hogy a lehető leghamarabb megtaláljuk a kiváltó okot, és azt kiiktassuk a baba életéből, étrendjéből. Az első két életévben az esetek mintegy felében az élelmiszerallergia a felelős az ekcéma kialakulásáért.

Talán a legismertebb élelmiszer allergén a tehéntej fehérje. A baba az anyatej vagy a tápszer kapcsán találkozik először ezzel a fehérje típussal, ekkor immunrendszere még fejletlen, nincs erre felkészülve. Amennyiben felmerül a tejfehérje allergia lehetősége, mint kiváltó ok, és a baba anyatejet eszik, akkor javasolt az anya étrendjéből a tehéntejet és a tejtermékeket teljesen kivonni, illetve minden olyan élelmiszert, mely tehéntej fehérjét tartalmaz. Anyatej hiányában speciális tápszerek adása javasolt, ezek a tehéntej fehérjét lebontva tartalmazzák, így nem viselkednek úgy a baba szervezetében, hogy irritáló tünetet okozzanak, viszont biztosítják az ebben a korban nélkülözhetetlen fehérjéket.

Ha zöldség vagy gyümölcs váltja ki az ekcémás tüneteket, akkor mindenképpen javasolt gyermekorvossal és védőnővel egyeztetve összeállított étrendet adni a babának. Ha bizonyos ételeket nem ehet a baba, hiányállapot alakulhat ki értékes tápanyagokból, vitaminokból, ásványi anyagokból, erre fontos figyelnünk. Egészen 6 hónapos korig az anyatej, vagy annak hiányában a tápszer minden igényét fedezi a babának. 6-12 hónapos kor között anyatejes babák esetében a gyermekorvos által javasolt vitamin- és ásványianyag-kiegészítés lehet szükséges. Anyatej hiányában, ha a baba tápszert fogyaszt, akkor a napi 5-8 dl elfogyasztásával szinte minden vitamin- és ásványianyag-beviteléről gondoskodhatunk. Mint tudjuk, a baba immunrendszerének a 2/3 része a belekben található, ezért a baba belső védelmét helyes táplálással a bőrbetegségekkel szemben is erősíthetjük.

A megfelelő táplálás mellett kiemelten fontos a bőr rendszeres hidratálása. A baba bőrét minél kevesebb ideig „áztassuk” a fürdetés során. A legjobb fürdési módszer a tusolás. A viszketés enyhítésére használjunk az orvos által javasolt ecsetelőt, krémet. A baba ruházata legyen természetes (pl. pamut). A babaszoba páratartalmának 60-70 százalék körüli tartásával megelőzhetjük a bőr kiszáradását.

Jó hír, hogy a gyermekkori ekcémát – természetesen megfelelő kezelés mellett – a babák fele kinövi kétéves korára. Még ha nem is szűnnek meg teljesen, jelentősen csökkennek a panaszok, ahogyan a gyerek cseperedik, így iskoláskorra teljesen el is múlhatnak.

Úton az allergia felé

Csecsemőkorban, gyakran a később megjelenő allergia előfutáraként jelentkezhetnek ekcémás tünetek – magyarázza dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus szakorvos. – Az ekcéma veleszületett allergiás hajlam alapján kifejlődő visszatérő és idült lefolyású gyakori betegség. Az allergiára hajlamos csecsemőknél kétéves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, melyek táplálékallergiával is társulhatnak, majd 2 és 3 év között gyakori a savós középfülgyulladás és végül óvodás-, kisiskoláskorban megjelennek a jellegzetes allergiás tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás. Fontos, hogy az atópiás dermatitisz bőrtüneteinek megszűnte után az esetek egyharmadánál asztma, 60 százalékánál szénanátha alakulhat ki felnőttkorban. Ezért a gyerekeknél egészen pici kortól oda kell figyeljünk a megfelelő környezet kialakítására, és az egészséges, minden tápanyagot biztosító táplálkozásra.

Súlyosabb tünetek esetén mindig a gyermekorvos határozza meg a terápiát. Szükség esetén szteroid tartalmú kezelést alkalmaznak.

A cikk teljes terjedelmében a Családi Lap 2010. szeptemberi számában olvasható.