Terítéken a gyomorfekély

A gyomor nyálkahártyáját képező sejteknek rendkívüli megterhelést kell elviselniük. A kényes egyensúly külső hatások, az étkezési szokások vagy baktériumok hatására könnyen felborul, és kialakul a gyomorfekély.

A gyomorfekély valószínűleg az emberiséggel egyidős, már az i. sz. I. században írt orvosi könyvek is említik. Ma a felnőtt lakosság másfél százalékát érinti, Magyarországon körülbelül százötven­ezer embert.

Fekélytípusok

Fekélybetegség, tehát a nyombél- és gyomorfekély nem csak H. pylori-fertőzés talaján alakulhat ki. Megkülönböztetünk Helicobacter pylori-pozitív és -negatív fekélyeket. Az utóbbi években a H. pylori-fertőzés csökkenésével és a fájdalomcsillapítók sze­désének növekedésével egyre gyakoribbak a H. pylori-negatív fekélyek. Az Amerikai Egyesült Államokban például a gyomor- és nyombélfekélyek 20-40 százalékában, hazánkban 15-30 száza­lékában más tényezők játszanak szerepet, a baktériumot nem lehet kimutatni.

Helicobacter pylori-pozitív fekély A baktérium gyulladást okoz a gyomorban, ez pedig savtúltermelődéshez vezet. Ha vala­milyen okból nem elegendő a gyomornyálkahártya védekező mechanizmusa, károsodik a felszíne, és kialakul a klasszikus, peptikus fekélybetegség.

Gyulladásgátlók okozta fekély A fájdalomcsillapító gyógy­szereket elsősorban mozgásszervi panaszokra, az aszpirinké­szítményeket pedig érrendszeri megbetegedésekben használják. Az egyre növekvő gyógyszerszedéssel párhuzamosan emelkedik az általuk okozott fekélyes betegségek gyakorisága is. Gyakorlatilag minden gyulladásgátló szer valamekkora mértékben károsítja a gyomor és a nyombél nyálkahártyáját, mivel gyengíti annak védekezőképességét.

Különösen veszélyeztetett, aki egyidejűleg több gyulladás­csökkentő készítményt vagy véralvadásgátlót szed, valamint akinek már volt korábban fekélye, aki dohányzik, illetve rendsze­resen fogyaszt alkoholt. Ilyen esetekben különösen fontos szerepe van a megelőzésnek. Korszerűbb, a gyomor-nyombél nyálkahártyáját kevésbé károsító készítményeket kell választani, és a kezelést ki kell egészíteni gyomorvédő gyógyszerek szedé­sével.

Zollinger-Ellison-szindróma Igen ritkán, a fekélyek alig egy százalékánál, az emésztőszervi hormonok túltengése követ­keztében is létrejöhet fekély, ezt a betegséget Zollinger–Ellison-szindrómának, vagy más néven gasztrinomának nevezik. A fekélyek ilyenkor nem jellegzetesek, szokatlan helyzetűek, többszörösek. Éjszaka felerősödő, étkezésre alig szűnő fájdalom jellemzi a be­tegséget, amelyhez hasmenés is társulhat. Gyakran a savcsök­kentő kezelés sem eléggé hatékony, s a fekélyek kiújulnak. A be­tegséget a hasnyálmirigyben, a nyombélben vagy a gyomorban kialakult, gasztrin hormont termelő daganat okozza, amely lehet jó-, illetve rosszindulatú is. A gasztrin túlzott termelése a normális­nál többszörösen megemelkedett savképződéshez vezet, ami károsítja a nyálkahártyát. Kezelésében a tartós savcsökkentő terá­pia, a daganat eltávolítása, vagy súlyos esetben gyomorműtét javasolt.

Stresszfekély A negyedik fekélytípus, amely elsősorban in­tenzív osztályon kezeltekben, műtét utáni állapotokban, súlyos betegségekhez társulva alakulhat ki, az úgynevezett stresszfekély. Ugyanis a hosszan tartó vagy súlyos betegségekben a nyálkahár­tya vérellátása csökken, és az erős gyógyszerek miatt gyakran vérző, többszörös fekélyek alakulhatnak ki. Megelőzésükben és kezelésükben a beteg fizikai állapotának regenerációja a legfonto­sabb, illetve vénásan alkalmazott savcsökkentő gyógyszerek szükségesek.

Crohn-fekély Ritkán a bélrendszer gyulladásos megbe­tegedése, az úgynevezett Crohn-betegség is okoz feké­lyeket a felső emésztőtraktusban. A Crohn-betegség a gyomor-bélrendszer bármelyik szakaszán megjelen­het. A gyulladásos bélbetegség terápiáján kívül savcsökkentő gyógyszerre is szükség van a keze­léskor.

Idiopátiás fekély A H. pylori-negatív feké­lyek egy részében nem bizonyítható egyik korábban ismertetett okozati tényező sem, ezeket a fekélyeket ismeretlen erede­tűnek, azaz idiopátiás fekélynek nevezik.

A betegséget valószínűleg egyéni adottságok határozzák meg, pél­dául magasabb a gasztrintermelő sejtek száma, gyorsult a gyomorürülés, nagyobb a sósavtermelő sejtek szá­ma, vagy alacsonyabb a sósavat semlegesítő bikarbonát képző­dése. Ilyen esetek­ben nagyobb dózisú és hosszabb időtartamú, ese­tenként tartós sav­csökkentő keze­lés szükséges.

Egyéb, ritka fekélytípusok Más okok, mint például a vér magas kalci­umszintje, vírusfer­tőzés, keringési zavar, besugárzás, a máj verőerébe adott kemoterápia, daganat miatt is kialakulhatnak fekélyek.

Befolyásoló tényezők

Mai ismereteink szerint a betegséget elsősorban a gyomorvédő és -károsító tényezők egyensúlyának eltolódása okozza. A legfontosabb ártó tényezők a gyomorban termelt sósav és a pepszin nevű emésztőenzim. A vékonybélből visszacsorgó epe és hasnyálmirigynedv is hasonlóan károsítja a nyálkahártyát. A sósavval szemben a legfontosabb védelmet az ép nyálkahártya jelenti. A nyálkahártya védelmét segíti elő, hogy a gyomor, és elsősorban a nyombél nyálkahártyája a savat semlegesítő bikarbonátot is termel. Ám a nyálkahártya épségének fenntartásához megfelelő vérellátásra is szükség van.

Ha ez lecsökken, további külső tényezők, mint az alkoholfo­gyasztás, bizonyos gyógyszerek szedése, a dohányzás, a stressz, még tovább súlyosbíthatja az állapotot. A fekélyképződést befolyásolják a Helicobacterrel megfertőződött beteg egyéni genetikai adottságai is: a 0-ás vércsoportúakban például egyértelműen gyakoribb a fekélybetegség, mint az A-s vagy B-s vércsoportba tartozóknál. A bakteriális és szervezeti tényezők kedvezőtlen egybeesése miatt alakulhat ki a baktériummal fertőzöttek

Mintegy tíz-tizenöt százalékában életük során a nyombél- vagy gyo­morfekély.

Tünetek

Nem minden beteg tapasztal panaszokat, tüneteket, míg a betegség kezdeti stádiumban van. Az esetek mintegy kéthar­madában azonban a jellegzetes gyomortáji fájdalom, a savtúltengésre jellemző panaszok általában jelentkeznek. A betegeknél a has felső részében is jelentkezhet fájdalom, ami nyombélfekély esetében étkezés után másfél-két órával kezdődik, és az ismételt étkezés hatására csökken, míg gyomorfekély ese­tében a táplálékbevitel tovább fokozza a panaszokat. Ehhez émelygés, hányinger, hányás is társulhat. A betegek panaszait bizonyos ételek (csípős fűszerek, hagyma, savas ételek, alkohol, kávé) tovább fokozzák. Előfordulhat, hogy a fekélybetegség tünetmentesen vagy csak enyhe tünetekkel jelentkezik, amelyeket a beteg általában figyel­men kívül hagy, és csak a szövődmények hívják fel rá a figyelmet - az ilyen eseteket néma fekélyeknek nevezik.

Diagnosztizálás

A diagnosztika módszerei két csoportba oszthatók: az invazív, tehát fizikai beavatkozással járó vizsgálatok, és a nem invazív, azaz beavatkozással nem járó eljárások, amelyekhez endoszkópia, gyomortükrözés nem szükséges.

Endoszkópos módszerek A legbiztosabb, egyúttal legérzé­kenyebb diagnosztikai módszer a gyomorból vett biopsziás min­ták szövettani elemzése. A biopsziával nyert szövetmintát, egy körülbelül rizsszem nagyságú nyálkahártya-darabkát fájdalmatlan módon, speciális kanállal lehet a gyomortükrözés során kivenni. A H. pylori szűréséhez a kevésbé savas területekhez szoktak mintát venni, mivel a baktérium a nem túl savas közeget kedveli. Három-három bi­opsziás mintát vesznek szövettan vizsgálat céljára az endoszkópia során. A mintákat speciális festési eljárás után patológus szakorvos vizsgálja meg, hogy jelen van-e H. pylori a mintákban és tisztázza, hogy a baktériumok mi­lyen szöveti elváltozást okoznak (gyul­ladás, esetleg rákosan elfajult sejtek).

Ureum-kilégzési teszt Az úgynevezett non-invazív módszerek közül a leghasznosabb a H. pylori kimutatására az ureum-kilégzési teszt (UBT). A vizsgálathoz endoszkópiát nem kell végezni. A beteg éhgyomorra, speciális anyagot ( C-vagy C-izotóppal jelzett ureumot) fogyaszt el, miután egy csőbe vagy ballonba leheletmintát adott. Fél óra várakozás után a lehelet-mintavételt megismétlik. A levegőminták elemzésével meg tudják állapítani, van-e az adott beteg gyomrában H. pylori. Az eljárás elsősorban szűrésre és a baktéri­umellenes gyógyszerek hatásának lemérésére alkalmas.

Szerológiai vizsgálatok A szerológiai vizsgálatok alapja, hogy H. pylori-fertőzés esetén a baktérium ellen az immunrend­szer ellenanyagokat termel, amelyek a vérből, esetleg a nyálból, a vizeletből, a székletből kimutathatók. Az antitestek kimutatásának több módja van, a legérzékenyebb és a legpontosabb enzimatikus módszer (ELISA) mintegy 94-98%-os pontossággal határozza meg a baktériumellenes ellenanyag jelenlétét a vérben.

Lehetséges szövődmények

A fekélybetegség azon túl, hogy az esetek jelentős részében életre szólóan visszatérő panaszokat és tüneteket okozhat, szövőd­ményekkel is járhat.

Rejtett vagy aktív vérzés A szövődmények közül az egyik leg­súlyosabb a fekélyből származó vérzés. Aktív vérzés esetén a beteg azt észleli, hogy széklete színe szurokfekete vagy bordó színűvé válik, a vérvesztés miatt sápadt, egyre gyengébbnek érzi magát, szédül, nehézlégzése van. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni Sürgős gyomortükrözéssel lehet igazolni a vérzésforrást, és lehetőség van az endoszkópia során a vérzés elállítására. Ritkán, igen erős, endoszkópiával nem gyógyítható vérzés esetén sürgős sebészi beavatkozásra van szükség.

Perforáció Súlyos esetben a fekély kilyukadhat, azaz perforál­hat. A beteg ez esetben éles, késdöfésszerű fájdalmat érez a gyo­mortájon. A gyomorból vagy a nyombélből a hasüreg felé távozó gyomorsav, epe és más emésztőnedvek az életet veszélyeztető hashártyagyulladást okoznak, ebben az esetben csak a sürgős se­bészi beavatkozás mentheti meg a beteg életét.

Gyomorkapu-szűkület Általában a hosszú ideje fennálló feké­lyek esetén a gyulladás miatti hegesedés következtében kialakulhat szűkület a gyomorkimenetnél, illetve a nyombél kezdeténél. Az is­métlődő, több mint 12 órával korábban fogyasztott ételmaradékokat is tartalmazó hányás hívhatja fel a figyelmet erre a szövődményre.

Rák A gyomorfekélyek egyik csoportja hosszú idejű fennállás esetén rosszindulatúan elfajulhat, rák alakulhat ki. Emiatt a gyo­morfekélyt rákmegelőző állapotnak is tekintik. A nyombélfekély rák kialakulásának kockázatával nem jár.

Kezelés

A fekélybetegség kezelésének két összetevője van: a hámosodást elősegítő, savcsökkentő kezelés, valamint a betegség okának fel­kutatása és kezelése.

Protonpumpagátlók (PPI) A sav képződése a gyomorban az úgynevezett protonpumpán keresztül történik, ezt gátolva hatéko­nyan csökkenthető a gyomorsav mennyisége. E gyógyszerek nem csupán gátolják a savtermelést és ezzel négy-hat hét alatt lehetőséget teremtenek a fekély gyógyulására, hanem az antibioti­kumok hatását is erősítik a gyomorban, ezért a H. pylori-ellenes kezelés fontos összetevői is.

Hámosító szerek A fekélyek kezelését ki lehet egészíteni hám­bevonó gyógyszer adásával, amely védőréteget képez a nyálkahár­tyán, amely javítja a hám regenerációját.

Diéta A H. pylori-hordozás nem ételek okozta kórkép, hanem inkább a rossz higiénés viszonyok okozta emésztőszervi fertőzés.
Megelőzésében például a zöldségek, gyümölcsök fogyasztás előtti alapos megmosása sokat segíthet. A fekélybetegségnek tehát nincs
speciális diétája, egyénre szabottan a beteg saját megfigyelései alapján kell elkerülni azokat az ételeket és italokat, amelyek fokozzák
a panaszokat. Az alkoholfogyasztás, dohányzás, kávé és bizonyos irritáló hatású fűszerek (bors, mustár, torma, paprika) kerülése aján­lott. Hasznosak lehetnek a probiotikus bak­tériumokat tartalmazó, élő flórás tejtermé­kek.

A fekély és a Heliobacter Pylori

A klasszikus fekélybetegség a nyálkahártya idült gyulladásával járó betegség, amely gyakran kiújul. A folyamatban nagy sze­repe van a Heliobacternek.

A H. pylorival történt fertőződés és a fekély kialakulása közötti időtartam legtöbbször több évtized.

● A fertőzés mind a gyomornyálkahártyát károsító tényezők növekedését, mind a védőmechanizmusok gyengülését befo­lyásolja.

● A baktérium megtapadása olyan folyamatokat aktivizál, amelyek végeredménye a gyomor nyálkahártyájának gyulla­dása lesz.

● A gyulladás során felszabaduló anyagok hatására nö­vekszik a sósavtermelést fokozó gasztrin hormon termelő-dése, és csökken az ellene ható szomatosztatin elválasztása. Mindezek következtében több sósav termelődik.

● Ha a fokozott sósavtermeléssel szembeni védekező rend­szer meggyengül, a gyomor- és nyombélnyálkahártya károso­dik, hámhiány alakulhat ki, amely mikroszkopikus méretektől egészen a mélyre hatoló fekélyekig terjedhet.

● Amennyiben a gyulladás az egész gyomornyálkahártyára kiterjed, és a folyamat a nyálkahártya sorvadása irányába tolódik el, gyomorfekély, illetve gyomorrák lehet a fertőzés végállomása.