Olvasónk kérdezte a válásról

Mi a válás indításának menete? Mennyibe kerül, ha nem fogadok ügyvédet? Hogyan alakul a kapcsolattartás kérdése az öt hónapos babával? 

„A férjem fenyegetőzik, hogy nem jön fel megnézni a kicsit a lakásunkba, mert utálja a szüleimet és csak babakocsizni hajlandó elmenni vele. Elvárja, hogy a legszélsőségesebb időjárásnak is kitegyem a tartósan szívbeteg gyereket, mert nem akar bejönni az ajtón. Ráadásul azt állítja, hogy mivel „megtagadtam” a láthatást, nem ad tartásdíjat. Magyarországon van asszonytartás? Azzal is fenyeget, hogy elmegy munkanélkülinek, hogy ne kelljen fizetnie tartásdíjat. Mit tehetek, ha nem fizeti a tartásdíjat? Még mit kell tudni a bontóperről? Szeretnék okosan belevágni.”

Az ítélkezési gyakorlat szerint a gyermek két-három éves koráig az apa a kapcsolattartást a gyermek / anya / lakhelyén gyakorolhatja, nincs elviteli joga. 

A tartásdíj és a gyermek kapcsolattartása között semmilyen összefüggés nincs, akkor is fizetni kell a tartásdíjat, ha nem él a szülő a kapcsolattartási jogával. Amennyiben a gyermeket nevelő szülő a kapcsolattartást jogellenesen akadályozza, akkor a gyámhivatal bírságolja, végső esetben a gyermek elhelyezését is megváltoztathatják, de ez nem érinti a különélő szülő azon kötelességét, hogy a tartásdíjat megfizesse.

A tartásdíj végrehajtását csak az ítélet, vagy ideiglenes intézkedés alapján lehet kérni. A tartási követelés 6 hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve érvényesíthető. 6 hónapnál régebbi időre tartási követelést csak akkor lehet visszamenőleg érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. Így a keresetlevélben mindenképpen tüntesse fel, hogy visszamenőleg milyen mértékben kéri a tartásdíjat.

A kötelezettől elvárható olyan jövedelemszerző tevékenység folytatása, amelyből a minimális mértékű gyermektartásdíjat fizetni tudja (lásd Bírósági Határozatok -BH- 1997/30 szám). Amennyiben az arra kötelezett tartásdíjat nem fizet – meghatározott együttes törvényi feltételek teljesülése esetén – a jogosult a gyermektartásdíj állam általi előlegezését kérheti.

Az előlegezés feltételei:

1. a bíróság a tartásdíj fizetési kötelezettséget már megállapította,

2. a tartásdíj behajtása bármely okból átmenetileg lehetetlen, és

3. a gyermeket gondozó személy sem képes a gyermek részére tartást nyújtani.

A gyermektartásdíj állam általi előlegezése tárgyában – kérelemre – a jogosult lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal dönt.

A keresetlevélhez mellékelni kell (legalább fénymásolatban) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a házassági anyakönyvi kivonatot, 12 000.-Ft illetékbélyeg leróvása mellett.

A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény, valamint az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása nem jelent további illetékterhet.

Amennyiben nincs egyezség a felek között a házastársi közös vagyon megosztására, a bontókereset a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi keresettel is összekapcsolható. Ez esetben az illeték   a követelt vagy vitatott összeg 6%-a, de legalább 10 000 forint, és legfeljebb 900 000 forint, levonva ebből a már megfizetett 12 000.-Ft illetéket.

A házasságot a bíróság bármelyik házastárs – illetőleg a házastársak közös – kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.

A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása. Véglegesnek lehet tekinteni az elhatározást akkor, ha

a) a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével – a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek  ( ún. „járulékos kérdések”) és egyezségüket a bíróság jóváhagyta, vagy

b) a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték.

Ezt nevezi a köznyelv „közös megegyezéses” bontásnak.

A házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. Tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel egy sorban köteles. A tartást határozott időtartamra is meg lehet állapítani, ha feltehető, hogy a tartásra jogosult rászorultsága a meghatározott idő elteltével megszűnik.

A tartásra való jog megszűnik, ha az arra jogosult újból házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, vagy a tartásra magatartása miatt utóbb érdemtelenné válik, valamint akkor is, ha a jogosult a további tartásra nem szorul rá.  Ha a volt házastárs a tartásra a házasság felbontását követő öt év eltelte után válik rászorulttá, volt házastársától csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást.

Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot.

A házasság a fentiekkel ellentétben az első tárgyaláson felbontható, ha házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség a fentebb részletezettek szerint. Amennyiben a feleknek nincsen közös kiskorú gyermeke, a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni.

A házasság felbontása esetében a bíróságnak a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felől erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell.

A bíróság a házasság felbontása felől – ha a felek a házasság felbontását egyező akaratnyilvánítással kérték – addig nem dönthet, míg az ott meghatározott valamennyi kérdésben egyezség nem jött létre, és azt a bíróság jogerős végzésével jóvá nem hagyta.

Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni a „járulékos kérdésekben”, kereseti kérelemre a bíróság hoz döntést.