Behajtás és végrehajtás

Mit lehet tenni, ha kopogtat a végrehajtó? Főleg, ha nem mi írtuk alá a kölcsönszerződést…

„Majdnem szívrohamot kaptam, mikor a bíróságtól jött egy fizetési meghagyás, mely azt tartalmazta, hogy én tartozom egy banknak egymillió  forinttal, mivel személyi kölcsönt vettem fel. Én soha nem vettem fel semmilyen kölcsönt ettől a banktól, a mellékelt szerződést nem én írtam alá.  Rögtön elrohantam a rendőrségre, ahol megállapította az írásszakértő, hogy nem én írtam alá a szerződést. Éppen kezdtem megnyugodni, mikor a végrehajtótól jött egy felszólítás, hogy fizessem ki a bank követelését, vagy elárverezeti a lakásomat. Hiába mutogattam a szakértői  papírt, azt mondta, hogy mivel a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, a követelés végrehajtható, akkor is, ha nem én vettem fel a kölcsönt. Bevallom nem  értettem, és most sem értem, mi is az a bírósági papír, amit kaptam (fizetési meghagyás). Én rögtön intézkedtem, elrohantam a rendőrségre. Akkor mi a gond? Miért hajthatnak be rajtam egy olyan kölcsönt, amit fel sem vettem? Hogy lehetséges ez? Mit tehetek?”

A pénz fizetésére irányuló lejárt követelés a közjegyző hatáskörébe tartozó, külön törvényben szabályozott fizetési meghagyásos eljárás útján is érvényesíthető.  2010. június 1-jéig a fizetési meghagyást a bíróság bocsátotta ki.

Fizetési meghagyásos eljárás útján  érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (idézési cím), és ha a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból ered.

A fizetési meghagyásos eljárás a kötelezett által előterjesztett ellentmondás folytán – az ellentmondással érintett részben – perré alakul. (Pp. 315.§)

A jogerős fizetési meghagyás ellen perújításnak van helye. A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik – ellentmondás esetén – elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna.

A fizetési meghagyási kérelem lényege, hogy a közjegyző (illetve régebben a bíróság) nem vizsgálja érdemben az ügyet, a kérelmező által kitöltött fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet megküldik a kötelezettnek (adósnak). Amennyiben a kötelezett 15 napon belül nem mond ellent (nem tartozik, már megfizette stb.) a fizetési meghagyás jogerőssé válik!

Ennek megfelelően nagyon fontos, hogy aki fizetési meghagyást kap, annak ellenére tegye meg az ellentmondását, hogy esetleg a tartozást már kifizette, vagy éppen egyeztet a hitelezővel.

Jelen esetben a levélíró nem mondott ellen a fizetési meghagyásnak, így az jogerőssé vált, függetlenül a büntetőeljárástól. A jogerős ítélet, (jogerős fizetési meghagyás) ellen perújításnak van helye, ha a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az – elbírálás esetén – reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. Erre csak akkor lehetséges hivatkozni, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során, hibáján kívül nem érvényesíthette.

Perújításnak van még helye, ha a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes; az perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak; illetve ha a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették. (Pp. 260-262. §)

A perújítás okaként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítéletnek kell megállapítani, vagy megállapítható, hogy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki (pl. az elkövető meghalt).

A lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó, a lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító ítélet ellen, valamint a végrehajtási igényperben hozott ítélet ellen – a per főtárgya tekintetében – perújításnak helye nincs.

A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni.

Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

A jogerős ítélet ellen akkor is perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak.

A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani. A kérelmet a fél jegyzőkönyvbe is mondhatja. A perújítási kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul, s annak megváltoztatása iránt kérelmet kell előterjeszteni. A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait; ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, ennek okait elő kell adni.

A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak a meghatározott előfeltételei fennállnak-e. A megengedhetőség körében azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon. A bíróság a tárgyaláson a perújítás érdemében is tárgyalhat és határozhat; ha azonban célszerűnek látszik, a perújítás megengedhetősége kérdésében külön tárgyal, és végzéssel határoz.

Ha a bíróság a perújítást megengedhetőnek találja, az érdemi tárgyalást kitűzi, illetőleg a tárgyalást érdemben folytatja, ellenkező esetben pedig a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasítja.

Ha a bíróság a perújítási kérelem megengedhetősége tárgyában külön hoz határozatot, határozata ellen külön fellebbezésnek van helye; ilyen esetben az érdemi tárgyalás csak a határozat jogerőre emelkedése után folytatható.

Ha a perújítás sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság a megtámadott ítélet végrehajtását, közbenső ítélet elleni perújítás esetében pedig a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti.  A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.

Javaslom, hogy minél előbb nyújtson be perújítási kérelmet és kérje a végrehajtás felfüggesztését.