Körmönfont kérdések

A kéz, és vele a körmök, mindig szem előtt vannak. Vallanak egészségi állapotunkról is, ha elhanyagoltak, rossz benyomást keltenek. Épp ezért külön törődést igényelnek.

Lábon hordva

Nyáron a lábkörmök is a figyelem középpontjába kerülnek a szandálokban, nyitott cipőkben. Ha eddig nem fordítottunk kellő figyelmet rá, akkor most már igazán itt az ideje körömápolási procedúránkba iktatni a pedikűrt is.

Akad, aki körmök tekintetében a természetesség híve, viszont annak sem kell elkeserednie, aki nem találja tökéletesnek saját adottságait. A modern műkörömépítési technikának köszönhetően gyönyörű, akár természetes hatású körmök születhetnek, attól függetlenül ki, mit hordoz a génjeiben. Ráadásul az idei szezon műköröm divatirányzata is a természetességet kövei.

Mire jó a köröm?

Körmeinknek csak sokadik funkciója esztétikussága, több egyéb célt szolgálnak és számos fontos feladat ellátására hivatottak: tartják az ujjak és a lábujjak szöveteit, védik az ujjak felső felületét a sérülésektől és segítenek a kisméretű tárgyak megfogásában, a csípés és kaparás eszközei és még szilárdságot is adnak az ujjhegyeket körülvevő puha bőrnek.

Körmeinket számos összetevő alkotja, egyesek szabad szemmel is jól láthatóak, mások nem. Legfontosabb alapanyaga a keratin nevű rostos fehérje, ami egy olyan szaruanyag, amely keménységet ad a körmöknek. Keratinból épül fel az emberi haj, az állatok karmai, a madarak tolla, csőre is. Körmünk maga áttetsző, csak az alatta húzódó érhálózatnak köszönhetően rózsaszínes árnyalatú, mely árnyalat hőmérsékletnek megfelelően változhat: lilás hatásúvá változik például, amikor fázunk és a hajszálereink összehúzódnak.

A körmeink tövében található fehéres félhold, a lunula. Színe azért ilyen, mert nem tapad az alatta lévő szövetekhez. Feladata, hogy hidat képezzen az élő körömágy és a körömlemez között. Mérete, alakja, fénye személyenként és ujjanként más és más, általában a hüvelykujjon a legkifejezettebb.

Körmeink élő része a körömágy, innen indul a köröm növekedése. A körömágy a kutikula alatt található, itt termelődik a keratin is. A körömágyban idegek futnak, nyirokerek és idegek szállítják a köröm növekedéséhez nélkülözhetetlen tápanyagokat. Körmeink sejtjei itt osztódnak, növelik a körömlemez hosszát és eltolják azt a körömágytól.

A körömhús és körömlemez leginkább szembetűnő része a körömhúson fekvő körömlemez. Ez normál esetben egy kemény, sima felületű, enyhén domború lemez, mely az ujjhegyeket borítja. Ez az a rész, melyet általánosságban magának a körömnek tekintünk, és amelyet előszeretettel csinosítgatunk. A körömhús közvetlenül ez alatt a lemez alatt elhelyezkedő szövet, nem járul hozzá közvetlenül a köröm növekedéséhez. A köröm számára hajszálerek hálózata biztosítja a folyamatos tápanyagellátást. A keratin az, ami a körömágyban termelődik és a körömhúsra nőve, megkeményedve alkotja a körömlemezt. Ez utóbbi már nem élő szövet, nem tartalmaz sem vérereket, sem idegvégződéseket. A körömlemez szélét minden oldalról – a hegyét kivéve – a köröm szegélybőr határolja, ez egy olyan fedőréteg mely a helyén tartja a körmöt.

A bakteriális és gombás fertőzések tekintetében ez a  terület a legveszélyeztettebb  ugyanis leggyakrabban itt fordulnak elő.

A körmeink tövénél peremet formáló vékony szövet a kutikula, a legfontosabb rész, mely védi a körömágyat és a körömmé keményedő élő sejteket. Akadályt képez a piszok, a baktériumok és a mikroorganizmusok útjában, hogy azok ne legyenek képesek károsítani a körömágyat. A kutikula ápolásának mindenkori alapja a kíméletesség, a bőr durva vágása, erőteljes hátra tolása és a vegyi oldó-, illetve tisztítószerek alkalmazása következtében a körömlemez roncsolódhat, illetve barázdálttá válhat. Tisztában kell lennünk azzal, hogyha megsérül, akkor megnyílik az óvó szegélybőr a kórokozók számára, azok melegágya lesz, amelyek így komoly fertőzéseket okozhatnak. A kutikula valójában mintegy védőpajzsként működik, ha trauma éri nehezen vagy egyáltalán nem képes azt kiheverni.

Mit tegyünk a kezekért?

Kezeink és vele körmeink vannak kitéve leginkább a környezet káros hatásainak. Gyakran használjunk tehát kéz– és körömápoló termékeket, hogy minél inkább megóvjuk őket! Legjobb, ha a kézkrémünket szem előtt tartjuk, hogy használatát ne feledjük el. Kézápolónk olyan legyen, mely biztosít UV-sugárzás elleni védelmet is. Kezeink a mindennapos gyakori igénybevétel mellett mindig ki vannak téve még az időjárás szélsősségeinek, esetleg viszontagságainak is. Az erős UV-sugárzás hatására csökken bőrünk elasztin és kollagén tartalma, ezáltal pedig a rugalmassága. Ennek következtében bőrünk öregszik és foltossá válhat.

A gyakori kézmosások szárítják bőrünket, és töredezetté teszik körmeinket. A háztartási munkák végzése során is próbáljuk óvni kezeinket (például gumikesztyű viselésével).

Egy-egy éjszakai pihentető pakolás is csodákra képes, és varázslatos hatást eredményez! Gondosan krémezzük be kezeinket, majd pamutkesztyűbe dunsztoljuk az éj folyamán őket. A várt eredmény nem marad el: reggel bársonypuha kezekkel ébredünk. Ha valódi kényeztetésre vágyunk, döntsünk a manikűr szalonok oly népszerű parafinos pakolása mellett.

Körmeink is ápolásra szorulnak, az idő múlásával ugyanis elvékonyodnak, felületük egyenetlenné válik, és a körömágy öregedésével gyakran a nem kívánatos barázdák is előtűnnek.

A cikk teljes terjedelmében a Családi Lap 2010. júliusi számában olvasható.