A milliárdos hiány

Csak kevesen vannak tisztában a vitamin- és ásványianyag-hiányos állapotok gyakoriságával, súlyosságával és következményeivel, pedig a Föld lakosságának több mint egyharmadát, azaz legalább kétmilliárd embert fenyeget a vashiány, az A-vitamin vagy a jód hiánya.

Nemcsak a fejlődő országokban, hanem akár hazánkban is előfordulhatnak vitamin-, illetve ásványianyag-hiány okozta születési rendellenességek, növekedési zavarok, gyenge fizikai teljesítőképesség, alacsony intelligenciahányados (IQ) és a fertőzésekre való fokozott hajlam.

Enni kell!

A vitamin és ásványianyag-hiány legfőbb oka az általában szegénységgel összefüggő hiányos étrend. A mikrotápanyag-hiány ritkán érint kizárólagosan egyetlen étrendi összetevőt. Ezért világszerte több millió ember szenved olyan vitamin-, illetve ásványianyag-hiányban, amely több kulcsfontosságú mikrotápanyag együttes hiányából adódik. Ilyen kulcsfontosságú mikrotápanyagok a vas, a jód, a cink, az A-vitamin és a folsav.

Ezek közül a vashiány a legelterjedtebb: több mint 2 milliárd ember (azaz a Föld teljes népességének 37 százaléka) vérszegény. A második legelterjedtebb a jódhiány, mely a Föld lakosságának 35 százalékát (1,9 milliárd embert) érinti. A harmadik helyen az A-vitamin-hiány áll, mellyel 250 millió iskoláskornál fiatalabb kisgyermek küzd – akik közül évente félmillió ennek következtében megvakul.

A leggyakoribb hiánybetegségek

A vashiányos vérszegénység világszerte a leggyakoribb mikrotápanyag-hiány okozta megbetegedés, ami elsősorban nőket és gyermekeket érint. A vérszegény gyerekek gyengébbek, gyorsabban elfáradnak, rövidebb ideig tudnak csak koncentrálni, és könnyebben megbetegszenek, mint megfelelő vasbevitelű kortársaik. Különösen fontos tény, hogy az újszülöttkori, illetve kisgyermekkori vashiány visszafordíthatatlan agykárosodást okozhat. Hazánkban is – a nemzetközi trendnek megfelelően – a nők vannak a vashiány kialakulása szempontjából fokozott kockázatnak kitéve. Az általános és középiskolás korú lányok a napi ajánlott mennyiségnél átlagosan 17-25 százalékkal kevesebb vasat fogyasztanak el, és a felnőtt nők is csupán a napi ajánlott vasmennyiség kétharmadát juttatják szervezetükbe.

Jódhiány A gyermekkorban jelentkező, ám megelőzhető agykárosodások legjelentősebb oka a jódhiány. Ráadásul ez felelős a pajzsmirigy­problémákért és a golyva kialakulásáért is. Ez az étrendi probléma legsúlyosabban azon területek lakosságát érinti, ahol bizonyos környezeti hatások, például a nagy mennyiségű csapadék ismétlődő kilúgozó hatása miatt alacsony a talaj jódtartalma, tehát például hegyvidékek (a Himalája, az Andok vagy az Alpok) területén, hiszen az itt termesztett gabonafélék is csak kevés jódot tartalmaznak.

Az Unicef adatai szerint hazánk földterületének 80 százaléka hiányos jódban, a jódhiány egészségügyi következményeinek megelőzése érdekében a hazai táplálkozási szakemberek is a jóddal dúsított konyhasó fogyasztását javasolják.

A-vitaminhiány A vakság legfőbb oka világszerte az A-vitamin-hiány, különösen a kisgyermekek körében. A WHO és a FAO becslései alapján évente mintegy fél millió gyermek vakul meg emiatt. Az A-vitamin az immunrendszer működésében betöltött szerepével magyarázható, hogy hiánya felelős világszerte a maláriás esetek tizedéért, a hasmenéses megbetegedések ötödéért, és az akut légúti betegségek, valamint a kanyaró kialakulása is nagy százalékban erre vezethető vissza.

Az A-vitaminhiány szempontjából hazánkban, a nemzetközi trendekhez hasonlóan elsősorban a gyermekek veszélyeztetettek. Esetükben szinte mindegyik korosztály és mindkét nem érintett, az A-vitamin-bevitelben keletkező deficit naponta átlagosan 20-40 százalék.

A cinkhiánnyal küzdő népesség arányát világszerte egyötöd és egyharmad közé teszik. Feltehetően gyakran társul vashiánnyal, mivel ugyanazok az élelmiszerek (pl. hús, baromfitermékek és hal) tartalmazzák mindkét elemet, és mindkettő felszívódását egyaránt gátolja a gabonafélékben megtalálható vegyület. Mivel klinikai tüneteinek többsége nem fajlagos, a cinkhiány felismerése gyakran igen nehéz. A súlyos hiány tünetei a bőrgyulladás, a lelassult növekedés, a hasmenés, az idegrendszeri zavarok és a visszatérő fertőzések. Hazánkban a cinkhiány súlyosabb mértékben a lányokat és a nőket érinti. Étrendjük a javasolt napi mennyiségnél átlagosan 10-20 százalékkal kevesebbet tartalmaz ebből az ásványi anyagból.

D-vitaminhiány A megfelelő D-vitamin-bevitel fontos szerepet játszik a kalcium vékonybélből történő felszívódásában és a kalcium csontokba épülésének folyamatában. A D-vitaminhiány egyik kockázati tényezője, ha a bőrt túl kevés, a napsugárzással érkező UV-fény éri, amit az is okozhat, hogy az egyes trópusi területeken szinte a teljes testfelszínt elfedi a ruházat. A sötétebb bőrű emberek körében is gyakoribb a D-vitaminhiány. Súlyos esetben e hiánybetegség gyermekkorban angolkórhoz, felnőttek körében pedig csontlágyulás kialakulásához vezethet.

A D-vitamin hiánya hazánkban teljes népességét érintő egészségi probléma. A felnőttek étrendje a javasolt mennyiségnek csak átlagosan 30-50 százalékát tartalmazza, a gyermekek esetében mindez csupán kb. 25-40 százalék.

A cikk teljes terjedelmében a Családi Lap 2010. júliusi számában olvasható.