Nincs ok aggodalomra!

Gyorsan dobogó szív? Kiütések? Ezek a figyelmeztető jelzések elsőre rémisztőek, ám korántsem biztos, hogy olyan komoly baj áll mögöttük, mint azt gyanítjuk…

Könnyen a legrosszabbra gondol az ember, ha olyan tünetet tapasztal, amely korábban még sosem jelentkezett. Az egyik típus inkább nem szól senkinek, inkább csendben aggódik, a másik pedig azonnal az orvoshoz szalad. Egy kis mérlegeléssel megelőzhető a felesleges rágódás, ám ha a tünetek nem múlnak, súlyosbodnak, mindenképpen fontos szakemberhez fordulni.

Gyors szívverés

Ha meglátja kedvesét, mindenkinek gyorsabban kezd dobogni a szíve, ám eszébe sem jut az infarktus. Azonban ha nincs a közelben a szerelem, és mégis rátör a heves szívdobogás, általában a legrosszabbra gondol az ember…

Amire gondolunk: Szívrohamom van!

Ami valószínűbb: A stressz, szorongás, túl sok koffein fogyasztása vagy a menopauza okozhatja a felgyorsult szívverést, főleg, ha hőhullámokkal együtt jelentkezik a megemelkedett pulzusszám. Emellett néhány gyógyszer, például asztma vagy magas vérnyomás kezelésére felírt szerek is erősen megdobogtathatják a szívet.

De állhat a háttérben más orvosi magyarázat is. Például pajzsmirigy-probléma, vércukorszint-rendellenesség vagy vérszegénység szintén okozhat hasonló tüneteket. Az esetek nagy részében a gyors szívverés csak egyszer-egyszer jelentkezik, ilyenkor nincs is ok az aggodalomra, ám ha rendszeresen visszatér a jelenség, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Amikor aggódni kell: Ha a hirtelen, erős szívdobogás rendszeressé válik, ráadásul gyengének érezzük magunkat, szédülünk, vagy nyomást érzünk a mellkason, fáj a lélegzetvétel, és csak kicsiket tudunk belélegezni, jelzik, hogy ideje komolyan venni a problémát. Ha úgy érezzük, hogy a szívverés kihagy egy-egy ütemet, azonnal orvoshoz kell menni. Néha ugyanis előfordul, hogy a gyors szívverés miatt rendszertelenné válik a szívritmus, azaz aritmia lép fel, esetleg más szívprobléma jelentkezik, ezért ilyen esetben mindig fontos az orvosi kivizsgálás, hogy időben elkezdődhessen a kezelés, ha szükséges.

Feledékenység

Mindenkinek ismerős a szituáció, amikor ismerősként üdvözli valaki az utcán, az arca rémlik is valahonnan, de a hozzá tartozó név sehogy sem ugrik be. Ekkor még talán nem esünk kétségbe, ám amikor egy otthoni beszélgetés közben sem jut eszünkbe egy cím, egy gyakran használt telefonszám, hajlamosak vagyunk komoly okot sejteni a háttérben.

Amire gondolunk: Biztosan Alzheimeres vagyok…

Ami valószínűbb: Nagyobb az esély arra, hogy csak azért nem emlékszünk rá, hogy hová tettük a kulcsot vagy hogy melyik helyre parkoltunk le, mert máson járt az eszünk. A kor előrehaladtával vagy a stressz növekedésével ilyen esetek egyre gyakrabban fordulhatnak elő. Ha valaki elérte a 30-as, 40-es éveit, és úgy érzi, hogy lassul a gondolkodása, tornáztassa az agyát, kényszerítse tudatosan minél több információ megjegyzésére, hiszen az agy pont úgy működik, mint bármely más testrészünk: ha nem használjuk az izmainkat, azok is elveszítik erejüket. Az agynak ugyanígy szüksége van a rendszeres karbantartásra. Ha minél szerteágazóbb és többféle információval látjuk el, annál jobban fogja venni a kihívásokat. Emellett bizonyos gyógyszerek (például szorongásoldók, altatók vagy allergia elleni szerek), bizonyos betegségek, például magas vérnyomás, cukorbetegség, szintén ronthatják a memóriaképességet.

Amikor aggódni kell: Ha rosszabbodik és rendszeressé válik a feledékenység, és már erősen hátráltatja a mindennapi tevékenységet, vagy a környezetünkben élők is felfigyelnek a problémára, és felhívják rá a figyelmet, érdemes konzultálni egy szakorvossal. Hasonlóképpen, ha azon kapjuk magunkat, hogy elfelejtettük, hogy hogyan működik egy mindennap használt eszköz, például a távirányító vagy a mobiltelefon, jelentkezzünk be az orvosunkhoz minél hamarabb.

Mellváladékozás

Az önvizsgálat nagyon fontos bizonyos betegségek korai diagnosztizálásában. A felfedezett tünetek, például a mell különös váladékozása, könnyen kétségbe ejtheti az embert…

Amire gondolunk: Vajon mellrákom van?

Ami valószínűbb: A szervezetben megemelkedett a prolaktin nevű hormon szintje. Ez az anyag felelős a szülés után a tejkiválasztásért. Néhány gyógyszer, például az antidepresszánsok, bizonyos betegségek, pajzsmirigyproblémák, vese- vagy májbetegségek is kiválthatják a mell váladékozását. De egyszerűen a túlzott stressz is megemelheti a prolaktin szintjét, így elindítva a tejkiválasztást, vagy éppen a mell szexuális aktivitás során történő stimulálása okozhatja a hormonszint emelkedését. Az orvos egy egyszerű vérteszttel kizárhatja a súlyosabb okokat.

Amikor aggódni kell: Ha rendszertelen a menstruációs ciklus, kimaradozik, a váladékozás csak az egyik mellnél jelentkezik, vagy fejfájás, esetleg látási zavarok, hallucinációk jelentkeznek, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Bizonyos esetekben az agyalapi mirigy zavara készteti a szervezetet a prolaktin hormon termelésére. Ezt a zavart okozhatja tumor. Az agyalapi mirigy daganatai általában jóindulatúak, de a helyes működés visszaállításához el kell távolítani őket.

Pattogó ízületek

Ha sokáig nem mozog az ember, gyakran ébred úgy, hogy pattognak, recsegnek-ropognak az ízületei, nehezen tud kinyújtózni. Ez kellemetlenséggel jár ugyan, de fájdalommal általában nem.

Amire gondolunk: Arthritiszem lesz?

Ami valószínűbb: Egy ín vagy ínszalag ér hozzá az ízület csontos felületéhez, vagy az ízületi kapszulába jutott levegőbuborék okozza mozgás közben a recsegést. Ám valóban igaz, a pattogó ízület néha az arthritis előjele lehet.

Amikor aggódni kell: Ha fájdalmat érzünk a recsegés közben vagy a pattogó ízület környéke piros és meleg, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Ezek ugyanis az ínhüvelygyulladás első jelei lehetnek, de utalhatnak ízületi gyulladásra is. Ez a betegség akkor fordul elő, amikor a porc, amely az ízületeknél a csontvégek sima mozgását biztosítja, megkopik. Összességében, ha az ízületek fájnak a ropogás alatt, ez károsodásra utal, így mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.

Szédülés

Ha hirtelen elfog a gyengeség valakit, és megfordul vele a világ, miután sikerült megkapaszkodnia, valószínűleg megfordulnak a fejében a legrosszabb lehetőségek…

Amire gondolunk: Ez csak agyvérzés lehet.

Ami valószínűbb: A túl gyors felállás, kiszáradás, stressz, kimerültség vagy az alacsony vércukorszint is eredményezhet szédülést. Nem szokatlan, hogy valaki csillagokat lát, amikor hirtelen áll fel hosszú ülés után. Amikor a fej sokáig van magasabban, mint a test többi része, átmeneti oxigén- és vérhiány léphet fel az agyban. Ez pedig szédülésérzetet válthat ki, ami néhány másodperctől akár öt percig is tarthat. Emellett az antidepresszánsok és egyes magas vérnyomást kezelő gyógyszerek is kiválthatják a kellemetlen tünetet. A megfontoltabb felemelkedés és több folyadék fogyasztása általában orvosolhatja a problémát.

Amikor aggódni kell: Ha a szédülés gyakori és hosszan tart, ha ájulás is történik, vagy ha szörnyű fejfájás is kíséri, nagy a valószínűsége az idegrendszeri vagy szív- és érrendszeri problémának. Ha gyengeség és az érzékelés kiesése, koordinációs zavarok és féloldali vagy teljes testi zsibbadás jelentkezik, sürgősen orvoshoz kell fordulni, mert ezek tényleg utalhatnak agyvérzésre.

Részecskék a szemben

Ha a látómezőbe furcsa részecskék, zselészerű anyagok úsznak be, szinte mindenki megretten. Pedig a jelenség hátterében egyszerű biológiai okok állnak.

Amire gondolunk: Meg fogok vakulni?!

Ami valószínűbb: Az öregedés első jelei. Ahogy a pöttyök vagy a csomók, a lebegő darabkák is egyre gyakrabban jelennek meg a szemben, ahogy telnek az évek. A szemlencse mögötti teret kitöltő zselé ugyanis az öregedéssel elkezd folyósabbá válni. A zselé részecskéi különválhatnak, és keresztülfolyhatnak a látómezőn. A legtöbben úgy gondolják, hogy foltokat látni egyedi, súlyos tünet, így inkább hallgatnak róla, pedig szinte mindenkinél előfordul.

Amikor aggódni kell: Ha hirtelen robban be a látótérbe a folt, ha fényvillanást látunk, ami nem akar elmúlni, vagy sötét fátyol jelenik meg, ami akadályozza a látást, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Ezek a tünetek ugyanis retinaproblémákra utalhatnak.

Mit mondjunk az orvosnak?

Ahhoz, hogy kideríthesse az orvos, mi is a probléma, pontosan ismernie kell a tüneteket. Amikor elmondjuk, mit érzünk, pontosabban tudunk fogalmazni, ha az alábbi kérdésekre próbálunk válaszolni.

Milyen régóta tartanak a tünetek? Segíthet, ha megemlítjük, mikor jelentkeztek először, és mit csináltunk éppen, amikor először fellépett.

Mit érzünk pontosan? Minél pontosabban, érzékletesebben és részletesebben kell leírni a tüneteket. Sokkal többet segít, ha elmondjuk például, hogy úgy éreztük magunkat, mintha az áram csapott volna belénk, mintha csak annyit mondanánk, hogy fájt.
Mi váltja ki a tüneteket? Ügyeljen rá, hogy elmondja azokat a tevékenységeket, testhelyzetváltozásokat és más tényezőket, amik során jelentkezett a kellemetlen érzés.

Mi segített? Mondja el az orvosnak, mi könnyített a problémán, és mi volt az, ami nem segített a kellemetlen érzés elmulasztásában.