Az immunrendszer tévedése

Bár korunkban járványszerűen nő az allergiás betegek száma, egyáltalán nem mai betegségről van szó. Már az Egyiptomi Birodalomból is találtak olyan leírásokat, melyekben szerepel a szénanátha, az asztma és az anafilaxia is. Bár leírták ezeket, közös eredetüket csak a XX. században fedezték fel.

Téves riadó

Az allergia tévedés. Immunrendszerünk tévedése, amikor teljesen ártalmatlan anyagokat veszélyesnek titulál. Az allergia bármely életkorban kialakulhat. Feltétele, hogy a szervezet ismételten találkozzon az allergiát okozó anyaggal. Az allergiás ember immunrendszere helytelenül ismeri fel a környezetében lévő anyagokat, s azok ellen ellenanyagokat termel. Az allergénnel való ismételt találkozáskor ezek a korábban termelődött ellenanyagok olyan folyamatokat indítanak be a szervezetben (bőrben, orrnyálkahártyán, kötőhártyán, hörgőkben), melyek az allergiás tünetek megjelenéséhez vezetnek – magyarázza dr. Kaszó Beáta allergológus-klinikai immunológus és gyermektüdőgyógyász. – Kialakulásának oka még nem pontosan ismert, de biztos, hogy a hajlam örökölhető. Egyes kutatások szerint, ha az egyik szülő szenved allergiától 25 százalék, ha mindkettő, akkor 50 százalék az esély, hogy a gyermekben is valamikor élete folyamán kialakul allergia. Az allergiára (atópiára) való hajlam, melynek genetikai alapja van, hajlamosít arra, hogy többféle allergiás tünet is megjelenjen az élet során – hívja fel rá a figyelmet szakértőnk.

Az allergiás betegek számának rohamos növekedése miatt a kutatók nagyon sokat foglalkoznak azzal, hogy milyen tényezők játszanak közre a betegség egyre gyakoribbá válásában. Arra jutottak, hogy elsősorban környezeti tényezők állnak a háttérben. Ilyen a nagymértékű iparosodás, a vegyi anyagokkal (tartósítószerek és színezékek) terhelt táplálkozás. A várandós kismama, a csecsemő környezetében való dohányzás ugyancsak növeli a betegség valószínűségét. Ugyanakkor a szoptatás, különösen, ha a baba 6 hónapos koráig csak anyatejet kap, az allergia kialakulása ellen hat. Az olyan környezetben, ahol sok allergén (házi poratka, háziállatszőr, penészgomba) van, nő a betegség esélye. Az allergia csak akkor alakul ki, ha a szervezet ismételten találkozik az allergénnel, ezért az allergénszegény környezet védelmet nyújthat a betegséggel szemben.

Akinek megvan az allergiára való hajlama, élete során bármikor megbetegedhet, bár az ételallergia és az ekcéma inkább a csecsemő- és kisgyermekkorban alakul ki. Ezek az első allergiás betegségek, melyek életünk során megjelenhetnek. A doktornő elmondta: „Az allergiás betegségek (allergiás nátha, allergiás kötőhártya-gyulladás, asztma, ekcéma, csalánkiütés) más-más életkorban szoktak megjelenni. Csecsemőkorban elsőként gyakran az ekcéma alakul ki, s később követik a légúti panaszok. Az utóbbi évtizedekben egyre korábbra tolódik a tünetek első megjelenése.

Veszélyes evés

Az ételallergia épp olyan hibás válaszreakció az immunrendszerünktől, mint a többi allergiatípus. Ebben az esetben az idegen anyagok a bélfalon olyan fehérvérsejtekhez kerülnek, melyek az ellenanyagokat termelő sejteket stimulálják.

Hazánkban a leggyakoribb ilyen allergének a tej, tojás, mogyoró, dió, szója, földieper, de újabban már a kivi, a paradicsom, uborka és zeller is. Sajnos, akik ebben a betegségben szenvednek, nem sokat tehetnek, mindössze megelőzhetik a tünetek kialakulását azzal, hogy kerülik a számukra veszélyes ételeket. Tünetei a legenyhébb csalánkiütéstől vagy hányingertől kezdve lehet még gyomorfájdalom, hasmenés, nehézlégzés, légutak duzzanata, valamint legvégső esetben anafilaxia.

Az intolerancia nem allergia

Fontos megemlítenünk az étel-intoleranciát is, amit gyakran tévesen összekevernek az allergiával. Az egyik leggyakoribb ilyen tévedés a tejcukor-intolerancia. A tejcukor a bélből nem tud magától felszívódni, ehhez szükség van a szervezetünkben lévő laktáz nevű enzimre is, ami felszívódó anyaggá alakítja. Ennek hiánya okozza a tejcukor-intoleranciát, ami lehet veleszületett, de bélgyulladás vagy emésztőrendszeri fertőzés is okozhatja. A másik tévedés a lisztérzékenység, vagyis gluténérzékenység. Ez sem allergiás folyamat, bár az immunrendszer hibája, egy fajta autoimmun betegség.

A legfontosabb különbség a két betegség között, hogy bár mindkettő tünete lehet a hányinger és a hasmenés is, az ételallergia akár halálos is lehet.

Sajnos sok más étel is okozhat allergiaszerű tüneteket, akár egészséges emberekben is. Az alkoholos italok, sajtok, füstölt ételek, csoki, kakaó olyan anyagokat tartalmaznak, melyek hatására a hízósejtek kipukkadhatnak és így hisztamin szabadul fel belőlük, ezzel pedig allergiás reakciót válthatnak ki.

Bőrbajok

Bőrünk az egyik legfontosabb immunszervünk. A bőrön megjelenő allergiák a felhám alatt, az irharétegben alakulnak ki, mivel itt találhatók a hízósejtek, fehérvérsejtek, falósejtek és antigén-bemutatósejtek.

Egyik leggyakoribb tünete a csalánkiütés vagyis urticaria, ami úgy alakul ki, hogy a hízósejtekből kiszabaduló hisztamin a bőr szerkezete miatt nem tud szétterjedni, így körülírt területen okoz olyan tüneteket mint bőrpír, viszketés és duzzanat. Akut formája néhány óráig, esetleg néhány napig tarthat, de nem feltétlenül allergiás eredetű. A hízósejtek ugyanis fizikai behatásra, mint nyomás, erős hő, napsugárzás is kipukkadhatnak, amitől szintén kiszabadul a hisztamin, és allergiás reakciókat válthat ki. A krónikus csalánkiütés akár több hétig, de akár évekig is fennállhat. Ezt az allergián kívül okozhatja stressz, fertőzés, gyulladás vagy autoimmun betegség is. A kis kiterjedésű csalánkiütés antihisztaminos krémmel jól kezelhető, de komolyabb esetekben gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.

Allergiás duzzanat vagy ödéma leggyakrabban ételallergiásoknál, gyógyszerek hatására és keresztallergia esetén lép fel, ezt a tünetet a hisztamin értágító hatása okozza. Ilyenkor általában a száj, nyelv és a garat érintett leginkább, de bárhol előfordulhat. Különösen súlyos esetben, ha az arcon, a légutakban vagy a gégén alakul ki, néhány perc alatt légszomj vagy fulladás léphet fel, ami életveszélyes állapotot jelenthet.

Az allergiás bőrgyulladást, vagyis kontakt dermatitiszt bármi kiválthatja, ami a bőrrel érintkezik. Az érintkezés után néhány napon belül alakul ki a gyulladás. Első tünetei a bőrpír, vizes hólyagok, égő, viszkető érzés. Krónikus formájában a bőr rendkívül szárazzá válik, megvastagszik, hámlik és viszket. Eleinte csak az érintkezés helyén jelentkezik, de tovább is terjedhet. Gyakran foglalkozási allergiaként is emlegetik, hiszen tipikusan azok betegsége, akik vegyszerekkel és hasonló mérgező anyagokkal dolgoznak.

Az allergiás bőr és nyálkahártya sérülékeny, könnyebben támadják meg kórokozók. A száraz ekcémás bőr, mivel hiányzik belőle a zsíros védőréteg, kirepedezik, és az apró sérülések nagyon jó környezetet biztosítanak a fertőzéseknek. Leggyakoribb a pelenkaekcéma gombás felülfertőződése a meleg, párás környezet miatt. Ilyenkor a bőr vörös, nedvedző, viszkető és fájdalmas. Egy másik gyakori fertőzés a gennykeltő baktérium, ami mindenhol előfordul, és csak a lehetőségre vár. A sebek gennyesen váladékozhatnak, akár nagyobb felületen is keletkezhetnek gennyes hólyagok.

A cikk teljes terjedelmében a Családi Lap 2010. áprilisi számában olvasható.