Mi utal a gyulladásra?

A vérvizsgálattal a vérben lévő sejtek minőségét, számát, méretét ellenőrzik. Ezekből az adatokból kideríthető, fennáll-e a beteg szervezetében fertőzés, mérgezés, vagy éppen elindult-e daganatos burjánzás. De mely értékek mutatják a gyulladásos –fertőzések, folyamatok jelenlétét a testben?

Vérsüllyedés (VSS) A szervezetben kialakult gyulladások felderítésére leggyakrabban alkalmazott módszer a vérsüllyedés vizsgálata. Amikor gyulladásos folyamatok zajlanak a testben, akkor olyan speciális fehérjék keletkeznek, melyektől a vérsejtek összecsapódnak, és gyorsabban lesüllyednek a kémcső aljára, mint normál esetben. A süllyedés sebességét tovább növeli a fogamzásgátló tabletták, véralvadásgátlók szedése, illetve az is, ha a beteg a vérvétel előtt magas koleszterintartalmú ételt eszik. Ellenben az aszpirin- és kortizoltartalmú, illetve a reumagyógyszerek lassítják a süllyedést.

A vérsüllyedésnél a normál érték nem jelenti automatikusan, hogy valaki egészséges. A túl magas érték akut és krónikus gyulladásra, vérmérgezésre, vérszegénységre, terhességre, akut vese- és májbetegségre, vagy autoimmun betegségre utal. Ötvenéves kor felett normálisnak is tekinthető a kissé megemelkedett szint. Az alacsony érték krónikus bélgyulladásra, májbetegségre, vérképzési zavarokra vagy szívizomgyengeségre figyelmeztethet.

Normálértéke 1-20 mm/h.

Teljes vaskötő kapacitás (TVK) A TVK vizsgálata azt méri, hogy a vérplazma vasat szállító fehérjéi milyen arányban telítettek vassal. Ha a vaskötő kapacitás magas, akkor a plazma vaskoncentrációja alacsony és mellette sok a vas nélküli üres fehérje. Ha a vaskötő kapacitás alacsony, akkor a kötőfehérjék tele vannak vassal. A vizsgálatot a vérszegénység okainak felderítésére, kezelésének ellenőrzésére alkalmazzák.

Az alacsony vaskötő kapacitás hátterében akut vasmérgezés állhat, valamint gyulladás, daganatos betegségek, egyes vese- és májbetegségek esetében alacsony a TVK-szint.

A normálisnál magasabb az érték vashiány esetén.

A TVK normálértéke csecsemőknél 18–72 mmol/L, gyermekeknél és felnőtteknél 45–72 mmol/L.

Trijód-tironin (T3, fT3) A sejtek anyagcseréjét, a hőtermelést, a máj, a szív, a vese és az agy működését befolyásolja és szabályozza ez a hormon. Ha a trijód-tironin szintje a normálisnál magasabb, pajzsmirigybetegségre gyanakodhatunk, a normálisnál alacsonyabb érték hiányos táplálkozásra, súlyos, akut gyulladásra és sérülésre utalhat.

Normálértéke 3,5–8 pg/ml, vagy 5,4–12,3 pmol/L.

Immunglobulin M (IgM) A szervezet fertőzések elleni védvonalának tagja, antitest, amely különösen a baktériumok elpusztításában hatékony. Magas értéke friss fertőzést jelez, ha alacsony a szintje, az már gyógyulási szakaszba jutott fertőzést vagy veleszületett immungyengeséget jelenthet.

Normálértéke 40–230 mg/dl.

Immunglobulin G (IgG) Ez az antitest szintén fertőzésekkor szaporodik fel a vérben, és a kórokozókkal való harcban használja a szervezet. Ez az egyetlen olyan immunglobulin, amely az emberi méhlepénygáton is képes áthatolni, így az anyából átkerülhet a magzatba. Ez nyújtja az első fontos védelmet a fertőzésekkel szemben, illetve részt vesz a sejtek által közvetített védelemben is. Fontos szerepe van az allergiás reakciókban is.

Normálértéke 700–1600 mg/dl.

Immunglobulin E (IGE) Az allergének és a paraziták elleni védelemben vesz részt ez az antitest. A vérben nagyon alacsony koncentrációban található meg, de az allergiában, szénanáthában, ekcémában vagy asztmában szenvedőknél magasabb a szintje. Ez a magas érték azonban nemcsak az allergia jelentkezésekor mérhető, hanem parazitafertőzés vagy rákos megbetegedésnél is. A speciális IgE vizsgálatok a különböző eredetű táplálékallergiákra szűrhetnek rá. Normálértéke 150 U/L-ig.

Immunglobulin A (IgA) A nyálkahártyát védő antitest főként váladékokban található, így a könnyben, nyálban, orr-, garat- és vékonybélváladékban, illetve a nyálkahártyán mutatható ki. Az úgynevezett előtejben az anyatejjel együtt átadható a csecsemőknek, így az ő szervezetüket is védi. A magas értéke máj, gyomor- vagy bélnyálkahártya-gyulladást jelez, az alacsony szintje vagy sérülést, vagy veleszületett IgA hiányra utal.

Normálértéke 70–500 mg/dl.

Nagy érzékenységű C-reaktív protein (hsCRP) Ha gyulladás alakul ki a testben, a májsejtekben termelődik egy fehérje, melynek emelkedett szintje összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek magas kockázatával. Emellett a vérsüllyedéshez hasonlóan gyorsan kimutatható vele a test gyulladása, az értéke bakteriális vagy gombás fertőzéseknél akár az ezerszeresére is ugorhat. A fertőzések okozta gyulladás mellett daganatok is okozhatnak hsCRP-szint emelkedést.

Normálértéke újszülöttekben 15 mg/L alatt, gyermekekben és felnőttekben 8 mg/L alatt.

Fehérvérsejtek, leukociták (FVS, WBC). Ezeknek számából következtetni lehet az esetleges fertőzésekre. Ha túl magas a fehérvérsejtek és leukociták száma, az rendszeres szteroidhasználatra, bakteriális fertőzésre, krónikus gyulladásra, például reumára, artritiszre, szívinfarktusra vagy daganatra utalhat.

Ha túl alacsony a szintjük, fertőzés, gyulladás, csontvelő-megbetegedések, leukémia támadására gondolhat az orvos. Ezeken kívül autoimmun betegség vagy vérbetegség is állhat az alacsony fehérvérsejtszint hátterében.