Mit mond a címke?

Mit jelent, ha egy étel címkéjén azt olvashatjuk: cukormentes, magas rosttartalmú vagy éppen light? Valóban egészségesebbek ezek a termékek?

Az étkezési szakemberekhez egyre gyakrabban fordulnak a címkék és a valós tartalom által összezavarodott emberek. A gabonapehely, amely a címke szerint remek forrása a teljes kiőrlésű gabonának, cukorral és felesleges kalóriákkal terhelt valójában. Az igazán egészséges étkezéshez szinte detektívmunkára van szükség, hogy eligazodhassunk a feliratok szövevényes útvesztőjében.

A jó teljes kiőrlésű gabona forrás

Ez azt jelenti, hogy az élelmiszer 8-15 gramm teljes gabonaszemet tartalmaz adagonként, ami nem rossz. (A „kiváló“ forrás pedig legalább 16 grammot.) De mi van még benne? Az élelmiszerek készülhetnek teljes szemekből, de emellett tele rengeteg tartósítószerrel, cukorral, zsírral is dúsíthatják, ám ezeket jobb elkerülni. Ezért fontos a címkén ellenőrizni az élelmiszerek összetételét, hogy lássuk, valójában mit eszünk.

Általában a legjobb forrásai a teljes értékű gabonáknak a legegyszerűbb élelmiszerek, nagyon kevés összetevőkből készítve, mint a barna rizs, zabliszt, korpa, teljes kiőrlésű tészta, és 100 százalékos teljes kiőrlésű kenyér. Azt se felejtsük el, hogy az első három felsorolt összetevő az, amelyekből a terméknek túlnyomórészt készülnie kell...

Mit jelent az organikus?

Csak azért, mert a címkén az áll, hogy valami organikus (azaz rovarirtószerek és hormonok elkerülésével termesztett és előállított termék), nem jelenti azt automatikusan, hogy mértéktelenül fogyasztható! Organikus chips, süti, cukorka és más élelmiszerek általában azonos kalória-, cukor- és sótartalmúak, mint a hagyományos társaik. Figyeljen a nassolásra ugyanúgy, és inkább olyan organikus élelmiszerekre költsön, melyek valóban megérik a plusz pénzt (mint a tejtermékek és egyes gyümölcsök, zöldségek).

Cukormentes a cukormentes?

Cukormentes és hozzáadott cukrot nem tartalmazó élelmiszerekben a cukrot mesterséges édesítőszerekkel, tartósítószerekkel és egyéb mesterséges összetevőkkel helyettesítik, és gyakran még mindig sok a kalória benne. (Egy „cukormentes/alacsony kalóriatartalmú“ csokoládés sütemény tartalmazhat 250 kilokalóriát, vagy akár ennél is többet!) Ráadásul előfordulhat, hogy nem érzünk teltségérzetet egy diétás nassolnivaló elfogyasztása után, így lehet, hogy a végén még többet fogyasztunk belőle, mint hagyományos módon készült megfelelőjéből tennénk. A cukor nélküli élelmiszerek ugyanakkor túlzottan édesek is lehetnek, ezért előfordulhat,hogy még gyakrabban vágyunk utánuk. Célszerűbb lehet tehát a valódi változatoknál maradni, ügyelve a kis adagokra.

A magas rosttartalom csapdája

A rostok sokáig tartó teltségérzetet eredményeznek, és felgyorsítják az emésztést, ám van mindennek egy csapdája: a legtöbb élelmiszer, melynek csomagolásán a magas rosttartalmat tüntetik fel a felirattal, valójában egyfajta port tartalmaz, amilyen például a maltodextrin, az inulin, a polidextróz és a zabrost. Ezek a „rostporok“ teltségérzetet okoznak, ugyanakkor nem nyújtanak olyan kedvező egészségügyi hatásokat, mint a természetes rostokat tartalmazó élelmiszerek, a gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabona, ráadásul emésztési problémákat is okozhatnak.

A cikk teljes terjedelmében a Családi Lap 2009. októberi számában olvasható.