Fejfájdító finomságok

Egy pohár vörösbor, egy darab csokoládé, néhány falat ízletes sajt sok ember számára élvezet. Vannak azonban, akiknél ezek az ételek fejfájás válthatnak ki. De mi lehet mindennek az oka?

Egy-egy feszült, kimerítő munkanap során az arra hajlamosoknál gyakran alakul ki fejfájás. Vannak azonban, akiknél e gyötrő állapot rendszerint épp lazításkor jelentkezik, és a hétvége, vagy a nyári szabadság idejét nehezíti meg. A fejfájás a leggyakoribb panaszok egyike, mellyel az emberek orvoshoz fordulnak, a hazai népesség nagy részét érinti, mivel egy év során a lakosság kb. 80 százaléka szenved el valamilyen fejfájást. A különböző fejfájások kialakulásának hátterében többféle ok állhat, ezek lehetnek örökletes, hormonális, és egyéb hatások is, mint amilyen a stressz, a szem megerőltetése, az alvási szokások megváltozása, az étkezések kihagyása vagy a folyadékhiány. Mindemellett feltételezhetően vannak olyan élelmiszerkomponensek is, amelyek az emberek egy részénél előidézhetnek fejfájást. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy táplálkozásunknál mire érdemes figyelmet fordítani ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a fejfájások kialakulásának esélyét.

A misztikumtól a gyógyítás felé

A fejfájás nem kizárólag a modern idők betegsége, hiszen már évezredekkel ezelőtt is ismerték. Egyes ókori leletek tanúsága szerint a fejfájás okát a fejbe zárt gonosz szellemek hatásának tulajdonították, és – hogy a démonoktól megszabadítsák – koponyalékeléssel igyekeztek segíteni a szenvedőn. Egyiptomban a beteg fejére helyezett, agyagból készült krokodillal próbálták orvosolni a betegséget. A krokodil szájába füveket tettek, és szorosan a szenvedő fejére rögzítették egy vászoncsíkkal, melyre az istenek nevét írták. A középkori Itáliában a kínzó fejfájások népszerű gyógymódjaként ópiumból és ecetből készült oldattal kenték be a beteg fejét. Hazánkban a XVII. század végén Pápai Páriz Ferenc külön fejezetet szentel könyvében a fejfájásnak a Főnek nyavalyáiról címmel.

Provokáló ételek

A fejfájást (elsősorban a migrénes rohamokat) összefüggésbe hozták bizonyos természetes élelmiszeralkotókkal, az úgynevezett aminokkal is.  Ezek olyan nitrogéntartalmú anyagok, melyek a növényekben, állatokban általánosan előfordulnak, és több közülük az élelmiszerek jellegzetes ízének, aromájának kialakításához is hozzájárul.

Az élelmiszerekben előforduló aminok közül a tiramin, feniletilamin, hisztamin az, amelyekkel leginkább kapcsolatba hozzák a fejfájást. Úgy tűnik, hogy a migrénben szenvedők egy részének szervezete nem tudja elég gyorsan feldolgozni ezeket az aminokat, amelyek sokáig a testben maradva fejfájást idézhetnek elő.

A fejfájás provokálása kapcsán gyakran gyanúba keveredett, de egyelőre nem bizonyított élelmiszerek listája hosszú, amelyen többnyire a már említett aminokat, vagy alkoholt, koffeint, egyes adalékanyagokat (pl. tartósítószert) tartalmazó ételféleségek szerepelnek. Így többek között megtalálhatók rajta a sajtok, az alkoholos italok (elsősorban a vörösbor), a csokoládé, a kávé, kóla italok, tartósított ételek (savanyúságok, befőttek, pácolt vagy füstölt húsféleségek), a zsíros ételek, és egyes gyümölcsök (pl. citrusfélék, banán) is.

Megemlítendő még az ún. hideg okozta fejfájás is, ami az arra hajlamosaknál pl. a hideg, jeges ital, vagy fagylaltevés miatt alakulhat ki. Ez rendszerint 5 percnél rövidebb ideig tart, és többnyire a homlok középrészén (migréneseknél pedig a fájdalom szokott helyén) jelentkezik.

A határidős feladatok diktálta feszített munkatempó közepette is fontos a rendszeres, kiegyensúlyozott étkezés. Ha a vércukorszint 2,2 mmol/l alá csökken egy étkezés halasztása, kimaradása esetén, az érzékenyek minderre hipoglikémiás fejfájással reagálhatnak. Ez kihat a közérzetre és így a munkavégzés hatékonyságára is. A koplalást, a helytelen fogyókúrát emiatt szintén kísérheti fejfájás.

Folyékony fájdalomcsillapító?

Nem igazán közismert viszont, hogy fejfájást is kiválthat a folyadékhiány. Ilyen esetben jótékony hatású, és rövid időn belül a fájdalom enyhülését hozhatja a víz minél előbbi pótlása. Célszerű, ha mindig a kezünk ügyében, pl. a hűtőben, az étkező- és az íróasztalon, az autóban tartunk egy-egy palack vizet, vagy más energiamentes folyadékot (pl. teát), ami emlékeztet bennünket arra, hogy időben innunk kell. Váljék szokássá, hogy étkezési időben, testmozgás előtt, alatt és után is pótoljuk a folyadékot, és jó, ha minderre felhívjuk gyermekeink és idősebb hozzátartozóink figyelmét is. Fontos tudni, hogy az alkoholtartalmú italok – alkoholtartalmuk függvényében – a test különböző mértékű folyadékvesztését okozzák, ezért a folyadékpótlás szempontjából nem mérvadóak. A másnaposság (macskajaj) fő oka is a dehidratáció, ami gyakran párosul fejfájással.

Egymást erősítő hatások