Anyajegyszemle

A bőrgyógyászok manapság a rosszindulatú anyajegyek és a bőrrák veszélyére figyelmeztetnek leggyakrabban, mivel ezek előfordulása számszerűen megnőtt az utóbbi években. Mikor kell orvoshoz fordulni? Hogyan előzhető meg a komolyabb baj?

A Nemzetközi Rákregiszter legfrissebb adatai szerint, Magyarországon a melanoma 100 000 emberből 12-őt érint, ami soknak számít. Ami még félelmetesebbé teszi, hogy míg régebben a hatvan év körüli korosztály volt érintett, napjainkban egyre magasabb az előfordulási arány a 20-30 év körülieknél.

Az egészséges bőrfelszínen jelentkezik

Azt azonban tudnunk kell, hogy a rosszindulatú elváltozások közé nemcsak a melanoma tartozik, hanem egyéb szövettani típusú elváltozások is, mint például a basalioma vagy a spinalioma. Ugyanakkor a legveszélyesebb az áttétképző hajlama miatt a melanoma, hiszen a halálért sokszor a nem időben diagnosztizált melanoma okozta áttétek a felelősek.

– Nem lehet elégszer figyelmeztetni az embereket az anyajegyek szűrésének fontosságára, különösen a nyári hónapok után. De valóban az anyajegyek rosszindulatú elváltozása a melanomás esetek alapja?

– A melanoma malignum 70 százalékában normál, ép, intakt bőrön jelentkezik, ezért egy hirtelen megjelenő, gyorsan növekvő, aszimmetrikus, barna-barnásfekete, egyenetlenül pigmentált, esetleg a bőr szintjéből intenzív növekedéssel már kiemelkedő anyajegy felveti a melanoma lehetőségét. Persze az a tény, hogy valakinek egyszerre csak megjelenik egy-néhány anyajegy a bőrén, nem feltétlen a rosszindulatúság klinikai tünete, hiszen ismerjük a születés után csak később kialakuló, szerzett, akvirált anyajegyek csoportját és gyakori a különböző hormonális változások, illetve a krónikus napfényártalom következtében kialakult vagy növekvő számú anyajegyek megjelenése is.  A melanoma malignum azonban 30%-ban a már korábban fennálló anyajegyek talaján alakul ki és ez a 30% nagyon fontos! Az anyajegyek közül a congenitális, veleszületett vagy egyéves korig kialakuló anyajegyek ugyanúgy veszélyt jelenthetnek, mint az akvirált, szerzett, azaz 1 és 40 éves kor között megjelenő anyajegyek. Felnőttkorig legalább 20-40 db pigmentált anyajegy jelenhet meg a bőrfelszín különböző részén és esetleg a nyálkahártyákon, majd ezek lassan visszafejlődnek az idősödéssel párhuzamosan. Így az anyajegyek fokozatosan el is tűnhetnek, az még nem feltétlenül a rosszindulatúság jele. A melanomának van preferált előfordulási helye is: míg a férfiaknál inkább a törzs és a hát felső része, addig a nőknél inkább az alsó végtag, kiemelten a lábszár és az arc, ahol gyakrabban kialakulhat. Európában nőkön csaknem kétszer gyakrabban látjuk a melanomát, mint a férfiakon.

– A melanoma megjelenésében a felelőtlen napozáson túl milyen egyéb tényezők hangsúlyosak még?

– A genetikus tényezők szerepe egyértelműen bizonyított, hiszen a melanoma malignum viszonylag gyakori az öröklött dysplasiás naevus szindróma tüneteit felmutató családokban, jelenleg is folynak kutatások, amelyek azt vizsgálják, hogy mely genetikai mutációk okozhatják a kialakulását Így azon családokat, ahol már előfordult melanoma, mindig szorosabban obszerváljuk. Míg normális esetben évente egyszer elegendő az anyajegyszűrés, ezekben az esetekben hat- vagy akár háromhavonta is javasolt a vizsgálat. A genetikai tényezőkön kívül természetesen nagyon fontos a napfény UVB káros sugárzása, elsősorban a világos bőrű egyéneken, amely a bőrünk felső rétegben nyelődik el: a melanocyták, tehát a pigmentsejtek szaporodása révén jelentkezik az esztétikailag kedvező barnulás, de ezen túl sajnos a kedvezőtlen napégés és a bőrrák kialakulása is. Amit tehetünk ezzel szemben: 11 és 16 óra közötti időben ne tartózkodjunk lehetőleg a napon, inkább előtte és utána, és akkor is csak a megfelelő fényvédő krémek használatával biztonságos. Reggelente pedig érdemes a médiumokban közzétett UV sugárzási indexet figyelni, ami fontos figyelmeztetéseket közöl a napi UVB sugárzás erősségéről.

– Mikortól lehet betegségről beszélni?

– Amikor a médiában elhangzik egy ezzel kapcsolatos híradás, akkor rohamszerűen megnő a vizsgálatot kérők száma, de ilyen esetekben szerencsére sokszor inkább az esztétikai problémát okozó anyajegyekkel találkozunk, mintsem a tényleges bőrrák esetével. Vannak azonban olyan figyelmeztető jelek, melyeket komolyan kell venni. Ilyen például az anyajegy szimmetrikus alakjának aszimmetrikussá válása, a széli szabálytalanság kialakulása. Az egyenetlen pigmentáltság megjelenése, azaz sötétebben pigmentált területek kialakulása, vagy az anyajegyen belül fehéres terület megjelenése szintén figyelemfelkeltő lehet.  Általában az 5 mm átmérő fölötti anyajegyek azok, amelyeknél a rosszindulatú elváltozás lehetősége fennállhat. Vannak egyéb jegyek is, amelyek már valóban a klinikai melanoma malignum esetét szokták megerősíteni és valóban jó, ha ezt már nem várjuk meg. Ilyen lehet egy horizontalisan vagy felszínéből kifelé intenzíven növekedő, vérző, esetleg kifekélyesedő anyajegy, ami azonnali bőrgyógyászati vizsgálatot és eltávolítást igényel. Meg kell említenem, hogy a melanomák kb. 10 százaléka ún. amelanoticus melanoma. Ez azt jelenti, hogy a tumor pigmentet nem tartalmaz, tehát, sokszor bőrszínű, vagy halvány piros, erodalt, hámfosztott csomót látunk elsősorban a végtagokon és sokszor csak a sebészi eltávolítás után végzett szövettani vizsgálat hívja  fel a figyelmet arra, hogy melanomáról van szó.

– Szerencsére egyre több szülő figyel oda a gyerekek fényvédelmére. A statisztikák mit mutatnak, mennyire gyakori a legkisebbek esetében a bőrrák előfordulása?

– Gyerekeknél extrém ritka a melanomás esetek száma, itthon talán nem is nagyon fordult elő eddig. Az ő esetükben is nagyon fontos azonban a fényvédelem,  az SPF50+-os fényvédő krémeket javasoljuk, mert azt tudjuk, hogy a melanoma kialakulásában a krónikus UVB sugárzás mellett a gyerekkorban elszenvedett súlyos, hólyagos, többszöri napégés komoly rizikófaktort jelentenek. Mivel a bőrünk egyfajta memóriaszervként emlékszik a korábban elszenvedett fénykárosodásra, előfordulhat, hogy akár évtizedek múlva jön ki ennek a káros hatása, pl. melanoma formájában. Tehát, ha valaki megégett a napon fiatalabb korában néhányszor, akkor a melanoma akár 20 éves lappangási ideje miatt könnyen lehet, hogy csak 40 éves kora körül jelentkezik a betegség. Fontos tehát, hogy nem az egyszeri leégés után alakul ki a melanóma.

A cikk teljes terjedelmében a Családi Lap 2009. szeptemberi számában olvasható.