Mi újság a reumatológiában?

Új sorozatunkban az egyes orvosi szakterületeken folyó legfontosabb kutatásokat mutatjuk be. Először a reumatológiában elért eredményekről és irányvonalakról kérdeztük Dr. Géher Pál professzort, a Budai Irgalmasrendi Kórház osztályvezető főorvosát.

A reumatológiai betegségek az alábbi cso­portokba sorolhatók: a csontok betegségei (csontritkulás), a reumatoid artritisz és a gyulladásos eredetű kórképek; a degeneratív elváltozások, ideértve az artózisokat és a gerinc- porckorong-megbetegedéseket; illetve a lágyrészek, izmok és ínak beteg­ségeit. A professzor szerint a legnagyobb áttörések a csontritkulás és a gyulladásos betegségek terápiájában várhatók.

A biológiai terápiák

A csontritkulás gyógyításában a kutatások már átléptek a diagnosztikán és a tüneti ke­zelésen, azaz a csonttörések megelőzésén, a hangsúly a csontanyag minőségének javítá­sára került. Az eddigi gyógyszereknek az volt a fő célja, hogy segítségükkel megállítsák a csontvesztést, s így megelőzzék a csont­töréseket. Az új gyógyszerektől már azt is várják, hogy egészséges csontot építsenek. A kutatások másik fontos célja, hogy olyan gyógyszereket fejlesszenek ki, amelyeknek a szedése kevésbé terheli a betegeket. Mi­vel ez a típusú kezelés alapvetően a megelőzéshez tartozik, a betegek együttműködése sokkal rosszabb, mintha egy konkrét betegséget kellene gyógyítani, hiszen itt nincs kézzel fogható haszna a gyógyítás­nak, hanem pont az a cél, hogy megelőzzék annak szükségességét. Miután ezeket a szereket kezdetben naponta kellett adagol­ni, a beteg idővel elfáradt, és nem folytatta a kúrát. Egy idő után sikerült elérni, hogy csak hetente, majd havonta kellett adni a gyógyszereket, és nincs már messze, ami­kor elég lesz évente egy kezelés akár egy félórás infúzió formájában.
A nyolcvanas-kilencvenes években sikerült megismerni a gyulladásos betegségek ele­meit, a résztvevő sejtek működését, s a fe­hérjéket, amelyek a problémát indukálják. Rájöttek, hogy a gyulladás olyan, mint egy lánc, ahol az egymás mellett lévő molekulák stimulálják egymást. Ha a lánc végén lévőt gátolják, a többi továbbra is termelődik, és előbb-utóbb áttörik a blokkolást, a gyulla­dás pedig visszatér. Ha minél előrébb akasztják meg a láncot, egyre kisebb ma­rad az erő, ami gerjeszti a folyamatot. A bi­ológiai terápiák ezeken a pontokon próbál­ják az ellenanyaggal megtámadni, gátolni, vagy bizonyos esetekben serkenteni az adott fehérjéket.

A genetikai kutatások

Az emberi genetika feltérképezése után a legfontosabb cél az egyes betegségek genetikai hátterének megismerése. Ez azért bonyolult és hosszadalmas feladat, mert egy konkrét beteg esetéből nem lehet sok – populáció szintű – tanulságot levonni, főleg a reumatikus betegségekre vonatkozóan, hiszen ezeknél nem jellemző a domináns, vagy recesszív (mendeli) öröklésmenet. Sok ezer beteg esetét kell tehát megvizsgálni, ráadásul igen nagy eltérések lehetnek az egyes rasszok, nemek között is. A kutatás gyakorlati haszna még most kezd körvonalazódni: kiderülhet, hogy bizonyos genetikai konstellációk mellett a betegség valamilyen kezelésre reagál-e vagy sem, illetve megállapítható lesz talán, hogy milyen szerepe van a genetikai eltéréseknek a betegség kialakulásában, és ha ez a szerep tisztázható, mennyire befolyásolható ez a tényező.
Magyarország is részt vesz ezekben a vizs­gálatokban. Rengeteg gyógyszer tesztelése zajlik nálunk, amelyeket szinte mindig kiegé­szítenek egy genetikai analízissel, amelyhez külön hozzájárulnak a kutatásban résztvevők. A genetikai tesztből ők konkrétan nem profitálnak, de a szó szoros értelmében a gyermekeik gyógyulását segíthetik elő vele. Az autoimmun betegségeknél, így például a lupusnál is, a genetikai vizsgálatokból származhat esetleg megoldás. Ha a bete­geknél meglévő genetikai problémákat si­kerül féken tartani, akkor hiába éri őket a környezetből a betegséget kiváltó, egyelőre ismeretlen külső hatás, a betegség valószínűleg ritkábban jön létre.

Labortól a CT-ig

A diagnosztikában, a betegségek felismeré­sében a fő cél, hogy minél korábban felis­merjék az elváltozásokat. Az egyre nagyobb felbontású képalkotó eszközök a legkisebb elváltozást is képesek már kimutatni, így a hatékony terápiákat korábban és célzottan el lehet kezdeni.
A laboratóriumban a betegséget jelző fehér­jék megtalálása jelenti az újdonságot. Ezek olyan, úgynevezett autoantitestek, amelyek
jellemzők egyes gyulladásos betegségekre. A reumatoid artritisznél már régóta ismert a reumatoid faktor, ám most már találtak egy
úgynevezett anticcp nevű markert, amely még korábban és pontosabban mutatja, hogy van-e reumatikus gyulladás a vizsgált betegnél.

A hagyományos gyógyítás

Magyarországon a reumatikus betegségek kezelésében a gyógyvízkúra évszázados hagyomány. Modern módszerekkel is szeretnék feltárni, miben áll a hatásossága. A balneoterápiában is a gyógyszerkutatáshoz hasonlóan vizsgálják a hatóanyagokat, illetve igyekeznek feltárni a pontos élettani hatásukat, hogyan befolyásolják a különböző gyulladásos, reumatikus betegségeket, illetve a szervezet hormonszintjét.