Olvasóink kérdezték a vagyonadóról

A vagyonadót nemcsak lakóingatlan, hanem további háromfajta vagyontárgy, vízi jármű, légi jármű és nagy teljesítményű személygépkocsi után kell fizetni.

„Nyugdíjas özvegy vagyok. A balatoni nyaralómat a felnőtt gyerekemnek ajándékoztam, én maradtam a haszonélvező. Fiammal azóta megromlott a kapcsolatom, évek óta nem láttam. Láttam a hírekben, hogy bevezetik jövőre a vagyonadót, de nem világos, hogy nyaraló után is kivetették, illetve az érdekel még, hogy amennyiben nem fizeti a fiam, behajthatják-e rajtam?

Három testvéremmel közösen van egy üres, 25 millió forint értékű budapesti telkünk is, kell-e adóznunk, tekintettel arra, hogy fejenként nem éri az adózási határt?”

A vagyonadót nemcsak lakóingatlan, hanem további háromfajta vagyontárgy, vízi jármű, légi jármű és nagy teljesítményű személygépkocsi után kell fizetni.

Lakóingatlannak minősül, nemcsak a családi ház és a lakás, hanem az üdülő is. Az üres telek után, függetlenül annak értékétől, nem kell vagyonadót fizetni.

Az adó a tulajdonost terheli, de amennyiben a lakóingatlanra vagyoni jogot – ide tartozik a haszonélvezeti jog is – alapítottak, akkor ennek a jogosultja lesz az adófizetésre kötelezett, jelen esetben ön, a tulajdonosnak csak mögöttes felelőssége van.

Akinek csak egy lakóingatlana van, akkor kell vagyonadót fizetnie, ha az legalább harmincmillió forintot ér.

Amennyiben két lakása van valakinek, akkor az egyik ingatlant akkor nem terheli vagyonadó, ha abban a lakcímnyilvántartás szerint és életvitelszerűen is él, és a lakás nem ér harmincmillió forintot, a másik ingatlan után pedig akkor kell adót fizetni, ha többet ér tizenötmillió forintnál.

E rendelkezésből kiindulva: ha van valakinek egy huszonkilencmilliós és egy tizenhárommilliós ingatlana, de a kisebb értékű lakásban lakik, úgy a kisebb értékű lakás után nem kell fizetni adót, de a huszonkilencmillió forint értékű után igen, függetlenül attól, hogy nem éri el a harmincmilliós határt.

A harmadik lakóingatlan után mindenképpen fizetni kell az adót, akkor is, ha csak ötmillió forintot ér.

Fontos, hogy a vagyonadót az ingatlan után számítják, nem a tulajdoni hányad értékét veszik figyelembe. Amennyiben két tulajdonos van, úgy a vagyonadó összege egyenlő arányban oszlik meg kettőjük között.

A törvényben írt könnyítések: az adómentesség, az adófelfüggesztés és az adókedvezmény.

A költségvetési szerveknek, a helyi és kisebbségi önkormányzatoknak, azok társulásainak, az egyháznak, és azoknak, akiknek adómentességét nemzetközi szerződés biztosítja,  nem kell adót fizetniük.

Részleges adómentesség illeti meg a nyugdíjasok egy részét: azt, aki 62. évét betöltötte vagy rokkantsági, illetve baleseti nyugdíjban részesül; 30-50 millió forint közötti lakóingatlana van; (amely a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen lakóhelyéül szolgál),  és háztartásában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj minimális összegének dupláját (jelenleg havi 57 600 forint) nem lépi túl. Ha e négy feltételnek megfelel az illető, akkor az első 10 millió forintra eső vagyonadót nem kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy egy 39 milliós lakóingatlan fenti feltételeknek megfelelő tulajdonosa fizet vagyonadót, de csak a 29 millió forint után vetítve.

Ha a műemlékként védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet felújítják, akkor három éven át nem terheli vagyonadó az épületben levő lakóingatlant.

Adófelfüggesztés az alábbi esetekben lehetséges:

Ha az illető betöltötte 62. életévét, esetleg rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy rehabilitációs járadékot kap, és a lakcímnyilvántartás szerinti és ténylegesen lakóhelyéül szolgáló lakóingatlanáról van szó, akkor, ha kéri, az adót bár felszámítják, de nem kell megfizetnie. Ekkor az APEH nyilvántartja az adót, ezt a jegybanki alapkamattal növelten teszi, a felfüggesztett adót pedig jelzálogjoggal biztosítja.

A felfüggesztett adót akkor kell megfizetni, ha vagy visszavonja az illető a felfüggesztés iránti kérelmét, vagy eladja a lakást, vagy vagyoni jogot alapítanak a lakóingatlanra, vagy az illető elhalálozik. Utóbbi esetben az örökösre száll rá az adótartozás. Ha az örökös az elhunyttal egy háztartásban élt, akkor ő is kérheti, hogy a rászállt adótartozást szintén függesszék fel.

Az adófelfüggesztés lehetséges, amikor a lakást, üdülőt kiskorú szerezte meg örökléssel, ekkor kamatot sem kell fizetni. Az adót a nagykorúvá válás utáni második év után kell megfizetni. A kiskorú nevére vásárolt lakás azonban a kezdettől adó- és fizetésköteles, azt neki, vagy helyette törvényes képviselőjének kell fizetnie.

Az álláskereső személy kérheti az adófelfüggesztést, de csak akkor, ha nem ő mondott fel a munkahelyén, hanem munkaviszonya „a munkáltató érdekkörében felmerült ok miatt szűnt meg”, és más lakóingatlanban legfeljebb 25 százalék erejéig van tulajdonrésze. Ekkor maximum két évig lehetséges az adófelfüggesztés, de ha újból munkába áll az illető, akkor a felfüggesztés véget ér. Az APEH az első évre nem számít fel kamatot, ám a második évre eső adót már kamattal növelten tartja nyilván. Az álláskereső öt éven belül csak egyszer kérheti ezt a könnyítést.

Ez esetben is fennáll, hogy az APEH jelzálogjogot jegyeztet be a lakóingatlanra.

Adókedvezmény jár bizonyos esetekben, így ha az adó alanya szülőként, nevelőszülőként, örökbefogadó szülőként nevel legalább három gyereket, akkor az adó összegét a harmadik és minden további gyermekenként 15-15 százalékkal mérsékelheti, de az adókedvezmény nem haladhatja meg egy 100 milliós lakás adóját.

Amennyiben a lakóingatlan épületét felújítják, vagy csak az adott lakóingatlanban cserélik ki az elektromos vezetékeket, a fűtési rendszert, a gépészeti berendezéseket, vezetékeket, a felújítási szolgáltatásról és a felhasznált termékekről kiállított számla áfatartalmát a vagyonadóból le lehet vonni.