Olvasóink kérdezték a tartozásokról

Kit terhelnek az adósságok? Mi a kezesség? Kin lehet behajtani a tartozásokat?

„A fiam feleségének a bátyja kétmillió forint kártyatartozást halmozott fel a kocsmában. Miután megfenyegették, én – a gyermekem kérésére – készfizető kezességet vállaltam. Mindezt annak a tudatában tettem, hogy a lány bátyja nagyobb összeget örökölt, csupán a  hagyatékátadó végzés hiányzott, hogy felvegye az örökségét. Viszont akinek tartozott, ragaszkodott, hogy kezességet vállaljon valaki, akinek háza van.  Azóta a fiamék szétmentek, de nagy megdöbbenésünkre most rajtunk akarják behajtani a tartozást, mivel a fiú a felvett örökséget ismét elkártyázta. Hiába mondtam, hogy már elváltak a fiamék és mi nem kívánunk fizetni a volt neje családja tartozásáért, a hitelező perrel fenyeget. Az adóson meg sem próbálta behajtani.  Szeretnénk visszavonni a kezességi nyilatkozatot, de nem tudjuk mi a  teendő.”

    Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni.

A kezes érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben (például elévülés).

 A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt; kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra ( pl. kamat). A kezes a perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólították.

A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől behajtható. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.

A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be,  ha készfizető kezességet vállalt, mint önök is.

Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll, így a kezes –amennyiben van a kötelezettnek vagyona  – rajta behajthatja.

Kedvező rendelkezés önökre nézve, hogy bírósági úton nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni.

    Bírósági úton nem lehet érvényesíteni a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le; illetve  a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket. /Ptk. 204. § (1)/

„Egy ikerházban lakunk és a szomszéddal nagyon rossz a viszonyunk. Hangoskodik, szemetel, furcsa alakok járnak hozzá, így úgy döntöttünk, hogy elköltözünk. Meghirdettük a házrészt, meg is vette volna több vevő, de mivel  osztatlan közös tulajdon az ingatlan, kell a szomszéd hozzájárulása, melyet nem akar megadni. Most már örökre itt ragadtunk?”

Önök tévedésben vannak, mert nem kell az elidegenítéshez a szomszéd hozzájárulása, csupán az elővásárlási jogáról történő lemondása.

Ön a vevőtől kapott vételi ajánlatát, vagy a szerződéstervezetet  a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.

A Ptk. 373. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát (vételár, teljesítési idő) magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön, így az elővételi jog jogosultja  köteles megfizetni a vételárat.

Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál  kedvezőbb feltételek mellett eladhatja (magasabb vételárért).

Az elővásárlásra jogosult társtulajdonos csak akkor alapíthat jogot a vételi ajánlat közlésének

elmaradására, ha addigi eljárása jóhiszemű volt. Nem tekinthető a jogosult eljárása jóhiszeműnek, ha – a lakcímváltozás bejelentésének elmaradása miatt sikertelen volt a közlés –, más forrásból tudomást szerezve a szerződésről nem adta jelét vételi szándékának, s csak hosszabb idő eltelte után, a meg növekedett forgalmi érték ismeretében kívánta a jogát gyakorolni./ BDT2005. 1219./

A tulajdonostársat egy adott jogügylet kapcsán csak egyszer, a vételi ajánlat közlésekor

illeti meg az elővásárlási jog. Amennyiben nem él az elővásárlási jogával, az megszűnik, és későbbi időpontban sem éled fel. / BDT2004. 978. /

   Az elővásárlási jog személyhez kötött jog, ezért annak átruházása (ide értve az engedményezést is) semmis és nem örökölhető. E szabályok alól csak törvény tehet kivételt.