Mi lesz a lakással?

A lakás tulajdonlásának kérdése gyakran kritikus pont a válás vagy öröklés során. Mire jogosít a haszonélvezet? Hogyan kell rendezni a viszonyokat, ha kárpótlási jegyből vették az ingatlant?

„Önkormányzati lakás bérlője voltam, mely lakás elidegenítésekor a fiam lett a tulajdonos, én a haszonélvező. Mivel elköltöztem az élettársamhoz, beköltözött a feleségével, akivel már a vétel idején is házasok voltak. A menyem elhagyta a fiam egy kollegája miatt. Most kaptunk az ügyvédjétől levelet, melyben nagy megdöbbenésemre igényt tart a menyem a hajdani lakásom felére, azt írják, hogy közös házastársi vagyon. Igazat mond?”

A bérlő által a leszármazója részére történő vásárlás ajándéknak, így a leszármazó különvagyonának / Csjt. 28. §. (1) b. / csak akkor minősül, ha

a.) a vételárat a bérlő fizeti meg (a leszármazó javára)

b.) a vételárat a bérlő leszármazója fizeti a bérlő pénzeszközeiből

c.) ha a vételár kifizetéséhez a leszármazó a saját pénzét használja fel, de a bérlő a vétellel egyidejűleg a használati, haszonélvezeti jogáról is lemond.

Nem minősül viszont ajándékozásnak, ha a bérlő nem élt vételi jogával, hanem arról a leszármazója javára lemond, mert ilyen esetben a vásárlás jogát a leszármazó részére nem a bérlő, hanem az állami, illetve önkormányzati tulajdonú lakásnak az állami tulajdonban álló lakóházak elidegenítésének a szabályozásáról szóló 32/1969. (IX.30.) Korm. rendelet 5.§.-ának (2) biztosítja.  

Így amennyiben ön fizette meg a vételárat, úgy ajándékozásnak minősül a jogügylet, amennyiben a fia, úgy közös házastársi vagyoni jelleggel bír az ingatlan.

„Meghalt a férjem, a lakásunkat a házasságunk alatt, kárpótlási jegyből vásárolta a saját nevére. A kárpótlási jegyeket a házasságunk alatt vette. Az első házasságából származó fia – nekünk sajnos nem lett gyermekünk – nem ismeri el, hogy az ingatlan fele-fele arányú házastársi közös vagyonunk, azt állítja, hogy teljes egészében az édesapja különvagyona, így ő örökli. Van-e értelme a pereskedésnek? A kárpótlási jegy különvagyonnak minősül?”

Különvagyonnak minősül a kárpótlási jegy, ha annak megszerzésére a házasságkötés előtt került sor, vagy a juttatás jogcíme a házasságkötés előtt keletkezett. / Csjt. 28.§. /

A  jogcím időpontjánál nem a személyes vagy vagyoni jellegű sérelem elszenvedésének az idejét kell figyelembe venni, hanem a kárpótlási törvény és végrehajtási jogszabályainak hatálybalépésének az időpontját.

Különvagyonnak minősül a kárpótlási jegy akkor, ha a juttatásra való jogosultságot megalapozó állam által okozott sérelem a különvagyonhoz tartozó vagyontárgyat érintette, vagy közvetlenül valamelyik házastárs személyi jogait érintette és a jogfosztottság anyagi és egyéb hátrányokban megnyilvánuló következményei a másik házastársat, családot közvetve sem sújtották. /Pfv.II.22.313/1997., Pfv.II.21.031/2000./

Mivel a férje a kárpótlási jegyeket  értékpapír-forgalomazás keretében ,a házassági együttélésük alatt szerezte, közös vagyonnak minősül, ennek megfelelően ön az ingatlanon telekkönyvön kívüli tulajdont szerzett. /Csjt. 27.§.(1)/

„Elváltam néhány éve és a gyermeket nálam helyezték el, tízéves. Az édesapja vidéken él, kéthavonta jó, ha látogatja a kislányt. Nyáron megismerkedtem egy angol férfival, aki feleségül fog venni. Londonban szeretnénk letelepedni, de a gyermekem apja azt mondta, hogy ehhez nem járul hozzá. Pedig a kislányunk örül a tervnek, szereti a kedvesemet, nagyon jó körülmények között élhetnénk, sokkal szebb környezetben, mint itthon.”

A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozat jóváhagyása [Csjt. 77. § (3) bek.] iránti kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat (különösen: a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt, iskolalátogatási igazolást, jövedelemigazolást, befogadó nyilatkozatot), amelyekből megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van.

A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó jognyilatkozat elbírálása során a gyámhivatalnak mérlegelni kell, hogy a kapcsolattartást szabályozó bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e.

A gyermek végleges külföldre távozása esetén a gyámhivatal tájékoztatja

a.) a gyermek törvényes képviselőjét a lakcímváltozásra vonatkozó jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségéről, továbbá arról, hogy kérheti a kapcsolattartás újraszabályozását,

b.) a kapcsolattartásra jogosult szülőt arról, hogy a külföldre költözést követő 3 hónapon belül kérheti a gyámhivataltól a kapcsolattartás szabályozását, újraszabályozását, ha a gyermek a törvényes képviselőjével az Európai Unió valamely tagállamába jogszerűen távozik.

/ Gyer 22. §.  /

Természetesen a kislánya édesapja bírósághoz is fordulhat, kérve a gyerek nála történő elhelyezését, de önmagában az az ok, hogy külföldre távoznak, nem alapozza meg a kereset jogosságát.