Mozogni jó
Jóga a kismamáknak
A jóga ideális, ugyanakkor biztonságos mozgást kínál a terhesség idejére. A gyakorlatokat kezdő és haladó jógázók is végezhetik.
Megtámasztott híd
Ez a
gyakorlat az egész testet tonizálja, és gyakorlásával kis erőfeszítéssel is
hatásos eredményeket érhetünk el. Végezhetjük bemelegítésként a további
gyakorlatokhoz. A megtámasztott híd jó hatású hátfájás ellen, és felfrissíti a
gerinc két oldalán kilépő idegeket. Használ az emésztőrendszer működésének is,
enyhíti az emésztési zavarokat. A tágasság testi érzését adja, megnyugtatja az
érzelemközpontot a köldök tájékán, és jótékonyan hat annak működésére.
1. Feküdjünk a talajra egy párnára,
hajlítsuk be a térdeket, talpunk legyen kényelmes terpeszben a talajon. Emeljük
fel a csípőt, és helyezzünk a derekunk alá egy összegöngyölt törölközőt vagy
takarót.
2. Óvatosan eresszük le a testünket,
ügyeljünk rá, hogy a csípőt egyenesen leszorítsuk a talajra. Törzsünkkel
formázzunk kiflit.
3. Tegyük a kezeket a csípőre, maradjunk
így néhány természetes levegővételig, és lazítsuk a törzset, hogy nyúljanak az
izmaink.
4. Öt számolásra lélegezzünk ki, majd
belégzés közben karjainkat emeljük kecsesen a fejünk fölé. A kézfejeket
fektessük a talajra. Lazuljunk el ebben a pozícióban is, és természetes
légzéssel nyújtsuk meg még jobban az izmainkat.
5. Öt számolásra lélegezzünk be, majd
kilégzés közben nyissuk szét a térdeket és érintsük össze a talpakat.
6. Lélegezzünk be, majd kilégzéssel ötig
számolva lassan nyújtsuk a lábakat. Engedjük, hogy lábaink csípőből
kifordulhassanak. Lélegezzünk természetesen az újabb nyújtáshoz.
Spirális gerinccsavarás
Ez a
gyakorlat megmasszírozza a belső szerveket, javítja az emésztést, fokozza a
renyhe belek működését, jót tesz székrekedés ellen. Erősíti a gerinc izmait és
idegeit.
1. Feküdjünk a talajra két párnával
megtámasztva a fejünket, illetve a gerincünket. Az egyik párnát a gerincünk alá
tegyük, a másikat a fejünk és vállaink alá. A térdeket hajlítsuk be zárt
lábbal. A karokat nyújtsuk a talajon 45 fokos szögben, hogy stabilizáljuk
magunkat.
2. Öt számolásra lélegezzünk be, majd
kilégzés közben húzzuk fel a lábainkat, jobbra hajlítva, jobb karunkkal fogjuk
át a térdhajlatunkat, a könyökünk maradjon a talajon támasztékképpen. A térdek
jobbra hajlításával egyidejűleg fordítsuk el a fejünket könnyedén balra,
spirálisan elforgatva ezzel a gerincoszlopot. Maradjunk így, és vegyünk
két-három természetes levegőt.
3. Kilégzéssel ismételjük meg a mozgást
az ellenkező irányban. Ismételjük még kétszer a gyakorlatot mindkét irányban.
4. Levezetésképpen helyezzük kezünket a
babára, keresztezzük a bokákat, a talpakat tegyük a talajra. Lélegezzünk
természetesen, és érezzük, hogy a gerincünk izmai ellazulnak.
Egyensúlyozó tartás
Ez a
gyakorlat a harmonizáció egyik formája. Nagyon sokan kevésbé hatékonyan
használják az izmaikat, és ez életük egyéb területeire is kihat. Edzéssel,
gyakorlással, minimális erőfeszítéssel maximális hatást érhetünk el. Az
egyensúlyteremtés nyilvánvaló előnyein kívül a gyakorlat további haszna, hogy
erősíti a kezet és a kart.
1. Ereszkedjünk térdelőtámaszba
visszafeszített lábujjakkal. A sarkaink nézzenek fölfelé. Ügyeljünk rá, hogy a
gerinc ágyéki szakasza lapos legyen, a vállak függőlegesen helyezkedjenek el a
csukló fölött, a csípőnk pedig egy vonalban legyen a térdekkel, mintha dobozt
formáznánk a testünkkel. Nyújtsuk a könyököt, feszítsük meg a karokat.
Lélegezzünk természetesen a gyakorlat során mindvégig.
2. Bemelegítésképpen feszítsük meg a
csípőt azáltal, hogy kissé előretoljuk. A vállainkat használjuk tengelyként.
3. Amikor stabilnak érezzük magunkat,
emeljük fel a térdeket a talajról, zárt lábbal feszítsük meg a bokát, a térdet
és a csípőt, hogy megtámasszuk az ágyéki gerincszakaszt. Egyensúlyozzunk úgy,
hogy a fejünk tetejétől a sarkunkig a testünk rézsútos vonalat alkosson a talajhoz
képest. Továbbra is lélegezzünk természetesen, és tartsuk meg a testhelyzetet,
amíg kényelmes.
4. Térjünk vissza a kiinduló helyzetbe,
térdelőtámaszba majd ismételjük meg a gyakorlatot még kétszer.
Fa
A fatartás
javítja az izomtónust, megfeszíti, majd ellazítja az ízületeket, javítja a
koncentrálóképességünket és az egyensúlyt. Lélegezzünk mindvégig természetesen,
könnyedén. Ha szédülünk, vagy elveszítjük az egyensúlyunkat, lazán tegyük le a
lábunkat, eresszük le a karjainkat, és koncentráljunk ismét a légzésünkre. Aki
nem elég gyakorlott ahhoz, hogy támaszték nélkül végezze ezt a gyakorlatot,
használjon egy széket vagy egy fát.
Akinek magas
a vérnyomása, ne tartsa a karjait a feje fölött egy levegővételnél hosszabb
ideig.
1. Álljunk zárt lábbal, laza karokkal
egyenesen. Tekintetünket fókuszáljuk egy pontra szemmagasságban. Fordítsuk
kifelé a lábujjakat, tegyük össze két tenyerünket, a hüvelykujjak simuljanak
össze a szegycsont előtt. Jobb térdünket fordítsuk kifelé, csípőből indítva a
mozgást, és a jobb lábunkkal emelkedjünk lábujjhegyre. A jobb sarok érintése a
másik bokát. Vegyük le a testsúlyt a támasztó csípőről, hozzuk egyenesbe a
medencét. Figyeljünk az egyenletes szívverésre. Egy kis ideig tartsuk meg a
pozíciót kényelmesen, amíg megtaláljuk az egyensúlyunkat.
2. Jobb talpunkat lassan csúsztassuk fel
a támaszkodó láb vádliján. Ezzel egy időben emeljük fel két csuklónkat a fejünk
tetejére, nyissuk a hónaljat, a könyökünket húzzuk hátra, amennyire csak lehet.
3. Tágítsuk a medencét, hogy a jobb térd
kifelé forduljon a csípő síkjába. Ügyeljünk a felfelé és a támaszkodó csípővel
ellentétes irányú nyújtásra, miközben testsúlyunkat egyenletesen osztjuk el a
támaszkodó lábon.
4. Ha megtaláltuk az egyensúlyt, és
teljes figyelmünkkel erre koncentrálunk, folytassuk a gyakorlatot. Egyik
kezünkkel helyezzük a talpunkat a térdünk belső felére vagy a belső combra, ha
tudjuk. Ismét zárjuk össze a tenyereket, és emeljük fel karjainkat a fejünk
fölé, ahogyan az előbb.
5. Lassan nyújtsuk a karokat a fejünk
fölött, amennyire még kényelmes. Ha megtaláltuk az egyensúlyt, tartsuk meg a
pozíciót két-három természetes levegővétel idejéig.
Lapszám: 2009. február



