Olvasóink kérdezték a közös költségről

Mire használhatja a társasház a közös költséget? Mikor kell összehívni közgyűlést? Mi a kötelessége a közös képviselőnek?

„1993-ban vásároltuk meg a lakásunkat, egy háború előtt épült 40 lakásos házban. Az egyik tetőtéri lakó állandóan beázik. Jóban van a közös képviselővel , így azon mesterkednek, hogy a közös költségből az  ő lakása feletti tetőrészt részlegesen megjavítsák, miközben az egész tető javításra szorulna. Kérdem én, hogy sok idős ember befizetett forintjaiból kell más elhanyagolt lakását rendbe tenni? Egyébként 2007 nyara óta nem volt közgyűlés, a közös képviselő nem hívja össze, pedig már többször kértük erre.”

Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épület berendezés akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson van.

  A közös tulajdonba tartozó épületrész fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

A közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. A közgyűlés határoz a közös tulajdonban álló épületrészek fenntartásáról.

A közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról a tulajdonostársak az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazattöbbséggel határoznak.

A közgyűlést a közös képviselő hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban – jól látható helyen – ki kell függeszteni.

 Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani.

Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyűlést összehívhatják.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.

Ha a közgyűlés határozata a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. (2003. évi CXXXIII. törvény 24. § - 42. § )

A fenti jogszabály szerint a tető javítási költsége a közös költség terhére történik, de a javítás  módját és mértékét önök közgyűlésen dönthetik el, erről a közös képviselő nem dönthet egyedül.

„Édesapám szülei két gyermekük nevére írattak egy építési telket. 1975-ben a két testvér épített egy ikerlakóházat, melyben az 1. számú 120 m2-es lakás édesapám, a 2. számú 80 m2-es lakás nagynéném nevére épült, a költségeket is így viselték. Most, édesapám halála után derült ki, hogy a lakás, amiben élünk, valójában nem is a miénk.

A probléma abból adódott, hogy az  ingatlan-nyilvántartásba továbbra is ½-ed – ½-ed arányban szerepelnek a testvérek, és  nagynéném közölte, hogy a mi  lakásunkból bizony őt illeti  20 m2-nyi terület, vagy annak ellenértéke.

A kérdésem az lenne, hogy milyen jogszabály alapján lehetne rendezni, akár bírósági eljárással is ezt a problémát, igazságtalannak tartjuk a követelést.”

Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt éven át szakadatlanul birtokolja, így álláspontom szerint jelen esetben megáll az elbirtoklás jogcímen történő tulajdonszerzés. / Ptk. 121. § /

Amennyiben a felek annak idején megállapodtak a felépítendő ikerházrészek nagyságáról, használatáról és költségeinek viseléséről és ez bizonyítható, ráépítés jogcímén is lehet kérni az ingatlan-nyilvántartástól eltérő tulajdoni arányok megállapítását./ Ptk. 137. § /

     A  tulajdoni viszonyok bíróság általi rendezése után jogszabályi lehetőség az  önök számára, hogy kérjék az ingatlan társasházzá nyilvánítását az alábbiak szerint: