A legjobb befektetés

Számos kérdés felmerülhet a sportágválasztással kapcsolatban. Mit sportoljon a gyerek? Hogyan találhatjuk meg a megfelelő sportágat? Hogy fog beilleszkedni?

Nyáron kicsit több időnk van arra, hogy jobban megfigyeljük gyermekünket, esetleg összehasonlítsuk másokkal. A mi gyerekünk kicsit kövér, kényelmes, csetlik-botlik, félrehúzódik, míg a többiek játszanak. Esetleg pontosan az ellenkezője, szaladgál, nem ül le egy pillanatra sem, néha kicsit agresszív, nem méri fel cselekedetei súlyát. Ezek alapján rengeteg kérdés merülhet fel azzal kapcsolatban, hogy sportoljon-e, és mit a gyermekünk.

A baráti körünkben néhány gyerek rendszeresen sportol, mit tegyünk? Nézzük meg, hogy zajlik egy edzés. Ha megtetszik gyermekünknek, akkor vigyük el mi is az edzésre, ha nem, akkor nézzük meg, a másik barátot, mit csinálnak ők, hátha az jobban tetszik!

Nem korai három-hat éves gyereket rendszeres munkára fogni? A gyerekek alapvető igénye a mozgás, tehát semmiképpen nem korai, hiszen a játékos mozgás, a közösségben végzett tevékenység minden egészséges gyermek számára rendkívül hasznos.

Nem fog nagyon elfáradni? A három-négy éves gyerekek számára heti két alkalommal végzett edzésmunka 45 perc vagy egy óra időtartamban egyáltalán nem sok, szívesen járnak, élvezik a foglalkozásokat. Ennél többet azért nem jó, mert pszichikailag nem bírják a terhelést, fizikailag nem lenne gond, hiszen egész álló nap mozognak. Az 5-6 éves gyerekek szívesen végeznek három, vagy esetleg heti 5 edzést is.

Lesz időnk és energiánk, hogy elvigyük egy egyesületbe? Meg kell szervezni a családban, hogy valaki mindig ráérjen, hiszen csak a rendszeres edzések hozzák meg az eredményeket. A rendszertelen edzéslátogatás miatt a gyermek lemarad, a társak sem fogadják be a csapatba. Az edzőnek is megnehezítjük a dolgát, mert fel kell zárkóztatni a többiek rovására. Káros is lehet a rendszertelenség, hiszen felkészületlenül, esetleg indokolatlanul nagy terhelésekkel szembesül a szervezet. 

Jó kezekbe kerül majd? Fontos, hogy érdeklődjünk! Sajnos, mint mindenhol, itt is vannak kóklerek, nagyobb egyesületekben nem fordulhat elő, de kisebb településeken néhányan kinevezik magukat edzőnek, és tudatlanul foglalkoznak a gyerekekkel. 

Nem fogják túlterhelni? A túledzettség jelei gyorsan felfedezhetők, magas pulzusszám, állandó fáradtság, sápadt, beesett arc. Amennyiben ezt tapasztaljuk, beszéljünk az edzővel, csökkentse a terhelést, ha néhány napon belül nem következik be változás, forduljunk orvoshoz, lehet, hogy esetleg betegség lapul a háttérben.

Nem fogják túlterhelni? A túledzettség jelei gyorsan felfedezhetők, magas pulzusszám, állandó fáradtság, sápadt, beesett arc. Amennyiben ezt tapasztaljuk, beszéljünk az edzővel, csökkentse a terhelést, ha néhány napon belül nem következik be változás, forduljunk orvoshoz, lehet, hogy esetleg betegség lapul a háttérben.

Baleset is érheti? Igen sajnos mindenkit érhet baleset, sérülés. A rendszeres edzések hatására azonban javul a reakció idő, a reflexek jobban működnek, a térben történő változásokat jobban érzékeli a sportoló, képes a mozgások elővételezésére, társainál jobb a téri tájékozódása, egyensúlyi reakciói, ezáltal nem sportoló társainál előbb érzékeli a veszélyhelyzeteket és képes időben kitérni előlük.

Hogy fog majd alkalmazkodni? Segítségre lesz szüksége, különösen egy tejbe-vajba fürdetett gyereknek. A legtöbb edző céltudatos, meleg, de határozott légkört igyekszik teremteni. A korlátozás, a fegyelmezett munka sok gyerek számára ismeretlen, nehezen viselik. Elképzelhető, hogy a gyerek nem képes elfogadni az edző személyiségét, ha ez így van, próbáljuk meg máshol, de ha a harmadik edző sem jön be, akkor valószínűleg a gyermekneveléssel van baj, vagy a gyermekkel. Forduljunk pszichológushoz!

Ki döntsön?  Ebben a korban nem a gyerek dolga eldönteni azt, hogy akar-e sportolni, vagy nem, talán még azt sem, hogy mit akar. Ebben az életkorban a sokoldalú képzés a döntő. Nagyon jó kezdeményezés a sportágválasztó-nap. Az érdeklődők megismerkedhetnek különféle sportágakkal, bemutatókat láthatnak és ki is lehet próbálni ezeket a sportágakat. Az edzők elbeszélgetnek az érdeklődőkkel, elmondják milyen adottságokkal kell rendelkeznie a gyereknek, milyen felszerelés szükséges, hogyan épül fel az utánpótlás-nevelés, milyen anyagi vonzatai vannak a sportágnak, mennyi időt szükséges ráfordítani.

A Sportkórházban van arra is lehetőség, hogy – egy antropometriai, fizikai, pszichikai, élettani vizsgálat után – a szülőknek tanácsot adjanak, hogy gyermeküknek milyen sportágat ajánljanak, illetve azt is megmondják, hogy mi az, amit semmiképpen ne válasszanak. A vizsgálatnak ugyan van anyagi vonzata, de ha végiggondoljuk, hogy esetleg éveket, évtizedeket eltölt a gyerek és a szülő teljes erőbedobással egy olyan sportágban, ahol esélye sincs eredményt elérni, mert sem pszichikailag, sem fizikailag, sem alkatilag nem alkalmas akkor egy ilyen vizsgálatra nem szabad sajnálni a pénzt. A vizsgálat konkrét, korrekt adatokon alapszik, sok éves kutatómunka eredménye.

Mit tehet a szülő? Ha elővesszük a labdát vagy a tollas ütőt, elmegyünk csónakázni, lovagolni, kirándulni – nem autóval, hanem gyalog – akkor a gyermeknek előbb-utóbb valamilyen mozgás meg fog tetszeni.

Gyakori hibák és tévedések

Az oktatást, az edzést ne akarjuk felvállalni, mert sokszor több kárt csinálunk, mint hasznot. A strandokon ilyen és ehhez hasonló utasítások hangzanak el úszásoktatás gyanánt:

Csukd be a szemed! A gyermekből nem látó úszó válik. Nem fogja látni sem a vízben, sem a víz felett a tárgyakat, embereket, nekiúszik másoknak, a medence falának. Ennél már csak az a rosszabb, ha a gyerek kap egy bazárban vásárolt játék úszó-, vagy búvárszemüveget,  esetleg egy márkás felnőtt méretezésű úszószemüveget, hiszen így még az esélye sem marad meg, hogy kipislogja a vizet, mivel állandóan víz alatt marad a szeme.  

Fogd be az orrodat, nehogy víz menjen bele! A gyerek nem fogja elsajátítani a helyes légzéstechnikát, hiszen az úszás közbe a levegő kifújása a víz alatt orron is és szájon át is egyszerre történik.

Emeld fel a fejed, nehogy belemenjen a víz a szádba! Ha az úszó felemeli a fejét, akkor lesüllyed a lába és függőleges helyzetben nagyon nehéz úszni, megtanulni pedig nem is lehet. Segíteni akarásunkkal egy életre szóló sikertelenséget, víziszonyt alakíthatunk ki néhány perc alatt és megnehezíthetjük az oktató munkáját. A sportoktatást bízzuk szakemberre. Ha a családban valaki valamely sportágban kiváló, egyáltalán nem biztos, hogy tudását úgy tudja átadni, ahogyan az adott életkor sajátosságainak megfelel.