Mi újság a dermatológiában?

Az orvosi kutatásokról szóló sorozatunkban a dermatológia területén elért eredményekről és irányvonalakról kérdeztük Dr. Horváth Attilát, a SOTE Bőr- és Nemikórtani Klinikájának professzorát.

A bőrgyógyászat a klinikai orvostudomány nagyon összetett területe. Amíg a belgyógyászatban már végbement egyfajta specializálódás – a kardiológia, az endokrinológia, vagy éppen a nefrológia már szinte külön szakmaként művelhető –, addig a bőrgyógyászatban ez nem alakult még ki – magyarázza Horváth Attila professzor. – Egy bőrgyógyászati gyakorlatot folytató orvosnak a fertőzéstantól az onkológián keresztül egészen a klinikai immuniológiáig, a bőrsebészettől  az allergológiáig korszerű ismeretekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy hatékonyan művelhesse szakterületét.

Az utóbbi négy évtizedben az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a medicinának a bőrgyógyászat volt, hiszen számos olyan betegségben, amelyet korábban, mint ismeretlen eredetű kórképet tartottak nyilván, sikerült tisztázni az okot, és a kór kialakulásának menetét. Például a pikkelysömör vagy a sokszor pszichés stressz után heves viszketéssel visszatérő bőrbetegség, a lichen ruber planus esetében is sikerült tisztázni a belgyógyászati hátteret. A kifejlesztett új, érzékeny módszerek segítségével nemcsak a diagnosztika lett gyorsabb és biztosabb, hanem hatékonyabb kezelési és megelőző módszereket alkalmazhatunk.

A szakmánk fejlődését nagyban segítette az a tény, hogy minden új, modern orvosi irányzat megszületését követően nagyon gyorsan megjelent kutatási célként a bőrgyógyászatban, és az eredmények viszonylag korán kerülhettek felhasználásra. Az immunológia után most a genetika az, amely uralja a bőrgyógyászati kutatásokat. A súlyos, az élettel összeegyeztethetetlen veleszületett bőrbetegségek méhen belüli  korai diagnosztikájának a lehetőségét is kidolgozták. Ilyen genetikai kutatások intenzíven folynak a Semmelweis Egyetem Bőrgyógyászati Nemikórtani és Bőronkológiai klinikáján

Pikkelysömörtől a gombákig

A két talán leggyakoribb betegségcsoport kezelésében is jelentős fejlődés következett be.

A pszoriázis, vagyis pikkelysömör gyógyításában régóta ismerték már a fény jótékony hatását. Ám a betegség folyamatának megismerése és az új technikák lehetővé tették, hogy ennek a fénynek csak a biológiailag legaktívabb tartományát célzottan alkalmazhassák, illetve mesterségesen is előállítsák a fény hasznos hullámhosszát. Ezt a hatást kedvezően befolyásolhatják a külsőleg vagy belsőleg adott fényérzékenyítő szerekkel, valamint holt-tengeri sót tartalmazó, hipertóniás sós vízben történő besugárzással.

A pikkelysömör kialakulásának immunológiai háttérmechanizmusainak felderítése tette lehetővé az úgynevezett biológiai kezelési mód kidolgozását. A szervezetben aktívan működő biológiai anyagokkal, illetve ezeknek a szabályozásában szerepet játszó fehérjékkel az eredeti egyensúly visszaállítására van lehetőség.

A másik terület, ahol sikerült tökéletesíteni a gyógymódokat, a gombás fertőzéseké – mondta a professzor. – Ma már négy olyan hatékony gyógyszer is rendelkezésre áll, amelyek hatásspektruma jól lefedi a bőrön betegséget okozni tudó összes gombafajt. Korábban lokálisan kellett kezelni a megbetegedéseket, és olyan kevésbé célzott módszerekkel, melyek károsodást is okoztak a szervezetben. Például epilálni kellett a gombás hajas fejbőrt, melyet röntgennel vagy talliummal végeztek. Ez – magyarázza Horváth professzor – komoly károsodást okozhatott, ha rosszul számították ki a kezelés adagját. Az új szerek szájon át szedhetők, mellékhatásuk pedig semmivel sem nagyobb, mint a többi gyógyszeré. Szövődménymentesen szedhetők az előírások betartásával.

Az egyre gyakoribb melanóma

Az utóbbi tíz évben ugrásszerűen nőtt a bőr rosszindulatú tumorainak száma. Az összes rákos eset jelentős részét, mintegy harmadát  a bőr daganatai teszik ki  A közéjük tartozó, legagresszívebb daganattípus, a festékes anyajegyből kiinduló melanoma is egyre gyakoribb. Pár évtizeddel ezelőtt, pályám kezdetén még ritkaságszámba ment, évente 6-8  eset fordult elő. Ilyenkor a fiatal orvosokat összehívták és megmutatták. Ma már szinte naponta előfordul ilyen eset – vázolta fel a professzor.

A felvilágosító munkának köszönhetően egyre többen figyelnek tudatosan a bőrükön jelentkező tünetekre, és az emberek hamarabb fordulnak orvoshoz, így időben elkezdhető a kezelés.

 A Semmelweis Egyetem  Bőrgyógyászati Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikáján is folynak kutatások, melyek a fénynek a rákot kiváltó mechanizmusát vizsgálják. Azt tanulmányozzák, hogy a fény milyen lépésekben okoz elváltozást a sejtekben. Ez azért nagyon fontos, mert ha ezt sikerül megfejteni, a kezelés lehetőségeit is eszerint lehet majd kialakítani. Ma már sokat tudunk arról, hogy a sejtekben milyen apró molekuláris elváltozások történnek a fény hatására, mikor kapcsol ki a védő mechanizmus, amely normális körülmények között megakadályozza, hogy az illető sejtben génelváltozás, rákos burjánzás alakuljon ki. Ebből kiindulva fejleszthetők ki a célzott kezelési módszerek – magyarázta Horváth Attila.

Az úgynevezett terápiás vakcinát is ezekre a vizsgálatra alapozva fejlesztik. Ez a bőrdaganat bizonyos antigénjeit tartalmazza, amellyel beoltják a beteget. Ám ez nem megelőzést szolgáló védőoltás, hanem azoknál lesz használható, akiknél már kialakult a betegség. Náluk segíthet, hogy ismét beinduljanak a szervezet védekezési mechanizmusai. A cél az, hogy a tumorban képződő anyagok ellen lehessen kiépíteni a beteg szervezetének saját védekezését – mondta el a professzor.

Diagnosztikát segítő tünetek

A bőrbetegségek gyakran más betegségek tüneteként jelentkeznek. Nincs olyan immunbetegség például, amelynél ne jelentkeznének a bőrön is elváltozások – hívta fel rá a figyelmet Horváth professzor. Ezek a bőrtünetek egyrészt diagnosztikai értékűek, más esetben pedig a betegség lefolyására, kimenetelére lehet következtetni belőlük.

Az ilyen típusú betegségeknek a száma is nő az utóbbi időben, főleg a környezeti ártalmak miatt, amelyek túlterhelik, károsítják az immunrendszert. A bőrgyógyászatnak itt azért van fontos szerepe, mert bőr tüneteinek és mintáinak vizsgálata segítheti a diagnózis felállítását, hogy pontosan meg lehessen állapítani, tényleg immun-, autoimmun betegségről van-e szó. A felelőtlenül kimondott „autoimmun betegség” diagnózis kihatással lehet a beteg további életére, mert,  ha később valamilyen tünettel orvoshoz fordul, aki nem tudja pontosan meghatározni a diagnózist, könnyen az alapbetegséghez köti ezt a tünetet is.

A bőrrák felismerése és diagnózisa

A rosszindulatú bőrdaganatok három nagy csoportba sorolhatók. Felismerésükben fontos szerepe van a betegek önvizsgálatának és a rendszeres szűrésnek.

A melanóma a festékes anyajegyekből indul. Ha valakinek ötvennél több anyajegye van, akkor potenciálisan veszélyeztetettnek számít, így jobban oda kell figyelnie önmagára. Az anyajegyek változásának jellegére is ügyelni kell: ha elkezd nőni, kiemelkedik, ha megváltozik a színe, akár sötétedik, akár világosodik, ha ugyanazon az elváltozáson belül különböző erősségű színek jelennek meg, sötétebb-világosabb barna, kékesszürke.

Évente legalább egyszer el kell menni bőrgyógyászhoz, ahol dermatoszkóppal meg tudják vizsgálni, milyen az anyajegy szerkezete.

A basálsejtes karcinóma a leggyakoribb bőrrákos megbetegedés. Korábban időskorban fordult elő, ma azonban már a harminc év alattiaknál is egyre gyakoribb. Az évek során összegyűjtött napfény hatására alakul ki, többnyire a napfénynek kitett helyeken. Kezdetben nem feltűnő, később is csak nehezen „gyógyuló”, apró sebnek tűnik. Ha valakin a napnak kitett helyeken hosszabb ideje fennálló seb alakul ki, célszerű megnézetnie szakemberrel. Ez a bőrráktípus nem képez áttéteket, az orr mellett, szemzugban agresszívan nőhet. A felszínen még nem tűnik nagynak, ám a mélybe bukhat, és ott már nagyobb kiterjedésű lehet.

A laphámsejtes karcinóma ritkább típus. Szintén a napnak kitett helyen alakulhat ki, ám többnyire van valamilyen előzménye, előbetegsége is, aminek a talaján kialakul, például egy évek óta meglévő krónikus fekély, napfény károsodott bőr stb.