Terápia
Mi újság a dermatológiában?
Az orvosi kutatásokról szóló sorozatunkban a dermatológia területén elért eredményekről és irányvonalakról kérdeztük Dr. Horváth Attilát, a SOTE Bőr- és Nemikórtani Klinikájának professzorát.
A
bőrgyógyászat a klinikai orvostudomány nagyon összetett területe. Amíg a
belgyógyászatban már végbement egyfajta specializálódás – a kardiológia, az
endokrinológia, vagy éppen a nefrológia már szinte külön szakmaként művelhető
–, addig a bőrgyógyászatban ez nem alakult még ki – magyarázza Horváth Attila
professzor. – Egy bőrgyógyászati gyakorlatot folytató orvosnak a fertőzéstantól
az onkológián keresztül egészen a klinikai immuniológiáig, a
bőrsebészettől az allergológiáig
korszerű ismeretekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy hatékonyan művelhesse
szakterületét.
Az utóbbi
négy évtizedben az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a medicinának a
bőrgyógyászat volt, hiszen számos olyan betegségben, amelyet korábban, mint
ismeretlen eredetű kórképet tartottak nyilván, sikerült tisztázni az okot, és a
kór kialakulásának menetét. Például a pikkelysömör vagy a sokszor pszichés
stressz után heves viszketéssel visszatérő bőrbetegség, a lichen ruber planus
esetében is sikerült tisztázni a belgyógyászati hátteret. A kifejlesztett új,
érzékeny módszerek segítségével nemcsak a diagnosztika lett gyorsabb és
biztosabb, hanem hatékonyabb kezelési és megelőző módszereket alkalmazhatunk.
A szakmánk
fejlődését nagyban segítette az a tény, hogy minden új, modern orvosi irányzat
megszületését követően nagyon gyorsan megjelent kutatási célként a
bőrgyógyászatban, és az eredmények viszonylag korán kerülhettek felhasználásra.
Az immunológia után most a genetika az, amely uralja a bőrgyógyászati
kutatásokat. A súlyos, az élettel összeegyeztethetetlen veleszületett
bőrbetegségek méhen belüli korai
diagnosztikájának a lehetőségét is kidolgozták. Ilyen genetikai kutatások
intenzíven folynak a Semmelweis Egyetem Bőrgyógyászati Nemikórtani és Bőronkológiai
klinikáján
Pikkelysömörtől a gombákig
A két talán
leggyakoribb betegségcsoport kezelésében is jelentős fejlődés következett be.
A
pszoriázis, vagyis pikkelysömör gyógyításában régóta ismerték már a fény
jótékony hatását. Ám a betegség folyamatának megismerése és az új technikák
lehetővé tették, hogy ennek a fénynek csak a biológiailag legaktívabb
tartományát célzottan alkalmazhassák, illetve mesterségesen is előállítsák a
fény hasznos hullámhosszát. Ezt a hatást kedvezően befolyásolhatják a külsőleg
vagy belsőleg adott fényérzékenyítő szerekkel, valamint holt-tengeri sót
tartalmazó, hipertóniás sós vízben történő besugárzással.
A
pikkelysömör kialakulásának immunológiai háttérmechanizmusainak felderítése
tette lehetővé az úgynevezett biológiai kezelési mód kidolgozását. A szervezetben
aktívan működő biológiai anyagokkal, illetve ezeknek a szabályozásában szerepet
játszó fehérjékkel az eredeti egyensúly visszaállítására van lehetőség.
A másik terület, ahol sikerült tökéletesíteni a gyógymódokat, a gombás fertőzéseké – mondta a professzor. – Ma már négy olyan hatékony gyógyszer is rendelkezésre áll, amelyek hatásspektruma jól lefedi a bőrön betegséget okozni tudó összes gombafajt. Korábban lokálisan kellett kezelni a megbetegedéseket, és olyan kevésbé célzott módszerekkel, melyek károsodást is okoztak a szervezetben. Például epilálni kellett a gombás hajas fejbőrt, melyet röntgennel vagy talliummal végeztek. Ez – magyarázza Horváth professzor – komoly károsodást okozhatott, ha rosszul számították ki a kezelés adagját. Az új szerek szájon át szedhetők, mellékhatásuk pedig semmivel sem nagyobb, mint a többi gyógyszeré. Szövődménymentesen szedhetők az előírások betartásával.
Az egyre
gyakoribb melanóma
Az utóbbi
tíz évben ugrásszerűen nőtt a bőr rosszindulatú tumorainak száma. Az összes
rákos eset jelentős részét, mintegy harmadát
a bőr daganatai teszik ki A
közéjük tartozó, legagresszívebb daganattípus, a festékes anyajegyből kiinduló
melanoma is egyre gyakoribb. Pár évtizeddel ezelőtt, pályám kezdetén még
ritkaságszámba ment, évente 6-8 eset
fordult elő. Ilyenkor a fiatal orvosokat összehívták és megmutatták. Ma már
szinte naponta előfordul ilyen eset – vázolta fel a professzor.
A
felvilágosító munkának köszönhetően egyre többen figyelnek tudatosan a bőrükön
jelentkező tünetekre, és az emberek hamarabb fordulnak orvoshoz, így időben
elkezdhető a kezelés.
Az
úgynevezett terápiás vakcinát is ezekre a vizsgálatra alapozva fejlesztik. Ez a
bőrdaganat bizonyos antigénjeit tartalmazza, amellyel beoltják a beteget. Ám ez
nem megelőzést szolgáló védőoltás, hanem azoknál lesz használható, akiknél már
kialakult a betegség. Náluk segíthet, hogy ismét beinduljanak a szervezet
védekezési mechanizmusai. A cél az, hogy a tumorban képződő anyagok ellen lehessen
kiépíteni a beteg szervezetének saját védekezését – mondta el a professzor.
Diagnosztikát segítő tünetek
A
bőrbetegségek gyakran más betegségek tüneteként jelentkeznek. Nincs olyan
immunbetegség például, amelynél ne jelentkeznének a bőrön is elváltozások –
hívta fel rá a figyelmet Horváth professzor. Ezek a bőrtünetek egyrészt
diagnosztikai értékűek, más esetben pedig a betegség lefolyására, kimenetelére
lehet következtetni belőlük.
Az ilyen
típusú betegségeknek a száma is nő az utóbbi időben, főleg a környezeti
ártalmak miatt, amelyek túlterhelik, károsítják az immunrendszert. A
bőrgyógyászatnak itt azért van fontos szerepe, mert bőr tüneteinek és mintáinak
vizsgálata segítheti a diagnózis felállítását, hogy pontosan meg lehessen állapítani,
tényleg immun-, autoimmun betegségről van-e szó. A felelőtlenül kimondott
„autoimmun betegség” diagnózis kihatással lehet a beteg további életére,
mert, ha később valamilyen tünettel
orvoshoz fordul, aki nem tudja pontosan meghatározni a diagnózist, könnyen az
alapbetegséghez köti ezt a tünetet is.
A bőrrák felismerése és diagnózisa
A
rosszindulatú bőrdaganatok három nagy csoportba sorolhatók. Felismerésükben
fontos szerepe van a betegek önvizsgálatának és a rendszeres szűrésnek.
A melanóma
a festékes anyajegyekből indul. Ha valakinek ötvennél több anyajegye van, akkor
potenciálisan veszélyeztetettnek számít, így jobban oda kell figyelnie
önmagára. Az anyajegyek változásának jellegére is ügyelni kell: ha elkezd nőni,
kiemelkedik, ha megváltozik a színe, akár sötétedik, akár világosodik, ha
ugyanazon az elváltozáson belül különböző erősségű színek jelennek meg,
sötétebb-világosabb barna, kékesszürke.
Évente
legalább egyszer el kell menni bőrgyógyászhoz, ahol dermatoszkóppal meg tudják
vizsgálni, milyen az anyajegy szerkezete.
A
basálsejtes karcinóma a leggyakoribb bőrrákos megbetegedés. Korábban időskorban
fordult elő, ma azonban már a harminc év alattiaknál is egyre gyakoribb. Az
évek során összegyűjtött napfény hatására alakul ki, többnyire a napfénynek
kitett helyeken. Kezdetben nem feltűnő, később is csak nehezen „gyógyuló”, apró
sebnek tűnik. Ha valakin a napnak kitett helyeken hosszabb ideje fennálló seb
alakul ki, célszerű megnézetnie szakemberrel. Ez a bőrráktípus nem képez
áttéteket, az orr mellett, szemzugban agresszívan nőhet. A felszínen még nem
tűnik nagynak, ám a mélybe bukhat, és ott már nagyobb kiterjedésű lehet.
A
laphámsejtes karcinóma ritkább típus. Szintén a napnak kitett helyen alakulhat
ki, ám többnyire van valamilyen előzménye, előbetegsége is, aminek a talaján
kialakul, például egy évek óta meglévő krónikus fekély, napfény károsodott bőr
stb.
Szerző: Lampért Zsófia
Lapszám: 2008. július



