Olvasóink kérdezték az élettársi kapcsolatról

Mit jelent a regisztrált élettársi kapcsolat? Milyen jogai vannak az élettársnak? Mire jogosít a szövetkezeti tagság? Mire kötelezhetik a tagokat?

 „Több éve élek együtt a szerelmemmel, de nem akar megházasodni, szerinte az csak egy „papír”, felesleges ügyintézés. Hosszas unszolásomra beleegyezett, hogy legalább regisztráljuk élettársi kapcsolatunkat. Kérdésem, hogy ez mikortól lehetséges, illetve jogi szempontból miben más, mint egy házasság?”

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény 2009. január 1-jén lép hatályba.

Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatban kíván élni.

A bejegyzett élettársi kapcsolatra a továbbiakban a Csjt. házasságra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve a közös gyermekké fogadásra és a házastársak névviselésére vonatkozó szabályokat.

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik az egyik élettárs halálával, vagy ha az élettársak egymással házasságot kötnek, valamint az élettársi kapcsolat megszüntetésével.

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére, a házasság felbontására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy közjegyző előtt is megszüntethető.

A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha azt az élettársak befolyásmentesen, közösen kérik, az élettársaknak nincs közös kiskorú és nincs tartásra jogosult gyermekük, és az élettársak az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével – az élettársi közös vagyon megosztása kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.

Ezzel kapcsolatos, hogy ezentúl érvénytelen a házasság akkor is, ha a felek valamelyikének bejegyzett élettársi kapcsolata – kivéve, ha bejegyzett élettársak kötöttek egymással házasságot – fennáll. Ugyanígy érvénytelen a bejegyzett élettársi kapcsolat, ha a felek valamelyikének korábbi házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll.

A házasságban vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő szülők valamennyi, a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet.

A bejegyzett élettárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő bejegyzett élettársának olyan tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit bejegyzett élettársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba.

Véleményem szerint nem jár kevesebb adminisztrációval az élettársi kapcsolat regisztrálása, mint a házasságkötés. A bontás tekintetében megjegyezném, hogy amennyiben nincs közös kiskorú gyermek, és a házasfelek megegyeztek az előzőekben felsorolt járulékos kérdésekben, nincs akadálya annak, hogy a bíróság  felbontsa a házasságot egy tárgyalás után.

Nyilvánvaló, hogy a törvényalkotó az azonos neműek együttélését próbálta könnyíteni.

„12 éve vagyok nyugdíjas, a szövetkezet, ahol dolgoztam a végnapjait éli. Egymillió forint értékű részjeggyel rendelkezem. Azon aggódom, hogy egy felszámolás során kötelezhetnek-e a szövetkezet tartozásainak kifizetésére, illetve én kérhetem-e a részjegyem kifizetését most, vagy később a felszámolótól?”

A szövetkezet veszteségének rendezése érdekében – ha az alapszabály így rendelkezik – a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában pótbefizetésre kötelezhetők. Pótbefizetés elrendelésére évente legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor, mértéke alkalmanként nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulás harminc százalékát. A pótbefizetés a szövetkezet lekötött tartalékát növeli. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni; a visszafizetésre csak a vagyoni hozzájárulás teljes befizetése után kerülhet sor.

 Önnek joga van a szövetkezetből kilépni, akkor tagsági jogviszonya megszűnik. A kilépési szándékot az igazgatóságnak írásban kell bejelenteni. Az alapszabályban kell meghatározni, hogy a kilépésre vonatkozó bejelentés és a tagsági jogviszony megszűnése között milyen időtartamnak kell eltelnie, azonban az nem lehet hosszabb három hónapnál. A tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a tagot a részjegy névértéke, valamint a tagsági jogviszony alatt keletkezett, a részjegyre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. A részjegy névértékének az elszámolására a tagsági jogviszony megszűnését követő, számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés napjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha az elszámolás alapjául szolgáló összeg a névértéket meghaladja, akkor a különbözet összegét a közgyűlés által meghatározott időszak alatt kell kifizetni.

Amennyiben felszámolással szűnik meg a szövetkezet, a tagok csak a hitelezői igények kielégítése után részesülhetnek a szövetkezet vagyonából, a hozzájárulásuk arányában.