Megkopott ízületek

Az ízületi fájdalmak mindenkit érintenek bizonyos életkorban. Mi okozza az ízületek kopását? Hogyan orvosolhatók a problémák?

Az artrózis az ízületek legrégebben ismert és leggyakrabban előforduló betegsége, a felnőtt népesség közel ötödét érinti. Nem kizárólag a porc, hanem az egész ízület betegsége: a porcé éppúgy, mint az ízületet alkotó csontoké, toké és szalagoké.

A betegség fajtái

A keletkezésük alapján két nagy csoportba sorolhatók az ízület ilyen típusú megbetegedései, így beszélhetünk elsődleges és másodlagos artrózisról. Előbbi általában ismeretlen okból alakul ki, míg a másodlagos típus kiváltóját ismerjük.

Az elsődleges, úgynevezett idiopátiás artrózis általában negyvenöt éves kor után, főleg nőkön jelentkezik, és a kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, ám mégsem az öregedés okozza.

A másodlagos artrózisok esetében a betegséget az ízület sérülése, gyulladása, fejlődési rendellenessége, túlterhelése előzi meg, vagy olyan általános betegséggel kapcsolatos (cukorbetegség, pajzsmirigy működési zavara), mely az ízület, és ezen belül a porc anyagcseréjét befolyásolja. Már egészen fiatal korban jelentkezhet.

Az artrózis okai

A betegség kialakulásában számos tényező játszhat szerepet. A genetikai hajlam éppúgy, mint az ízületek túlterhelése és az életmód.

• Az artrózis kialakulásához gyakran genetikai hajlam szükséges. Egypetéjű ikreknél megfigyelhető, hogy ötven-hetven százalékban az ikerpár mindkét tagján kialakul az adott (térd-, csípő- vagy kéz-) artrózis. Ma már számos génhiba ismert, mely a betegségre hajlamosít.

• A környezeti tényezők hatása mind a genetikailag hajla¬mos, mind a nem hajlamos egyéneknél jelentős.

• Artrózis alakulhat ki, ha ép, egészséges ízületet, ízületi por¬cot túlterhelünk (például földművesek csípő-, bányászok térd-, vagy a szövőnők, cselgáncsozók ujjízületi artrózisa).

• Napjainkban az ízületek túlterhelését – elsősorban a térdét – a túlsúly, az elhízás okozza. Hazánkban átlag napi négy órát ülnek a gyerekek és tinédzserek a tévé előtt, vagyis a legtöbbet Európában, ugyanakkor rendkívül keveset mozognak. Nem fejlődik megfelelően a csontozatuk, izomzatuk, szívizmuk, tüdőkapacitásuk, ugyanakkor elhíznak, s már 18-20 éves korukban fáj a térdük. Már öt kilogramm túlsúly 50 százalékkal növeli a térdízületi artrózis kockázatát.

• Artrózis jöhet létre akkor is, ha az ízület felépítése eltér a normálistól (például a csípőízületi vápa fejletlensége csípőficam esetén, mely csecsemőkorban szűrhető ki és kezelhető, illetve X- vagy O-láb esetén), vagy ha az ízület sérült vagy gyulladt, esetleg fennáll a porc valamely anyagcserezavara (például csökkent pajzsmirigyműködés következtében).

• A térd sérülékenységét, artrózisra való hajlamát valószínűleg fejlődéstörténeti okok is magyarázzák. A teljesen kiegyenesíthető térd mindössze 3 millió éves. Ez azt jelenti, hogy teljesen nyújtott térd esetén a comb és lábszár egy egyenesbe kerül. Ilyen térde először Lucynek, a 3 millió éve Etiópiában élt előembernek volt. Ez az alig 1 méteres „hölgy” teljesen nyújtott térddel járt, ami lehetővé tette, hogy a szavanna egyik fás ligetéből a másikig jusson (amit a legfejlettebb majmok sem tudnak megtenni, mert térdük nem nyújtható ki teljesen. Hajlított térddel pedig hosszú távon fárasztó két lábon járni.) Lucy keze teljesen felszabadult a munkára. Dögök koponyáját és csontjait törte fel, hogy a gazdag tápértékű agy- és csontvelőhöz jusson. Lucy agya még alig volt nagyobb, mint a csimpánzé, de utódainak agya rohamosan fejlődni kezdett. A térdünk azonban sérülékeny maradt.

Az artrózis elleni küzdelemben nagyon fontos tehát – mind a megelőzésben, mind a kezelésben a mozgás, az ideális testsúly fenntartása, az egyes ízületek túlterhelésének, sérüléseinek elkerülése.

Ha a térd a beteg

Tünetek A térd deformálódásán kívül gyakran a legelső tünet a térd „megmacskásodása”. Reggelente, később napközben, hosszabb pihenést követően a térd merevvé, fájdalmassá válik elinduláskor. Ezt nevezzük indítási merevségnek vagy indítási fájdalomnak. Később a térd hosszabb terhelés, járás, bizonyos mozdulatok kapcsán is fáj. A fájdalom általában nyugalomban megszűnik. Éjszaka mégis jelentkezhet, mert a beteg nem tudja jól elhelyezni a térdét, illetve a tok vagy a szalagok bizonyos helyzetekben húzódnak. A fájdalom sokszor hosszabb-rövidebb ideig szünetelhet is. Időjárás-változás is válthat ki fájdalmakat, de helyi meleg vagy hideg is. A légnyomásváltozás az ízületben lévő idegvégződések ingerlékenységét is növelheti.

Okok A térdízületi artrózisok jelentős része ismeretlen eredetű, míg a többi esetben valamilyen kóros állapot húzódik a háttérben.

• Az ismeretlen eredetű elváltozás 45-50 év körüli nőkön kezdődik. Kialakulásában valószínűleg a női nemi hormon szintjének csökkenése játszik szerepet.

• Gyakran okozzák a tüneteket térdsérülések, ezért érdemes ezeket lehetőség szerint pontosan és teljesen helyreállítani.

• Bizonyos foglalkozások, például bányászat, a térdet különösen igénybe vehetik.

• A térdizület tengelyének eltérései, például O-láb vagy X-láb esetén, a térd belső vagy külső részének fokozott igénybevételével szintén artrózisra hajlamosíthatnak.

• Az elhízás, ízületi gyulladás, csökkent pajzsmirigyműködés gyakori oka a térdízület megbetegedésének.

Csípőgondok

Tünetek Csípőízületi betegségek miatt a csípő nyújthatósága szinte észrevétlenül eltűnhet, nem nyúlik ki teljesen, hajlításos helyzetbe kerül. Ennek következménye, hogy a beteg előrehajló törzzsel jár.

A csípőízületi artrózis kezdődhet alattomosan. Gyakran a mozgások szinte észrevétlenül szűkülnek be, s a fájdalom például csak a térden jelentkezik. Csípőízületi artrózisra is jellemző az úgynevezett indítási fájdalom. A nyugalmi fájdalom megléte gyulladásra utal.

A sántítás a farizmok gyengülése miatt korán jelentkezhet, később a végtag látszólagos vagy valóságos rövidülése a sántítást fokozza.

Okok A csípőízületi artrózis kifejlett formájában súlyos betegség, mely nagy fájdalmat, járási, közlekedési nehézséget, deformitást okoz, s a beteg egész életvitelét (szexuális életét is) befolyásolhatja, ezért fontos, hogy korán felismerésre kerüljön és a beteg megfelelő kezelésben részesüljön.

• A csípőízületi artrózist megelőző leggyakoribb állapot a veleszületett csípőficam. Ez esetben a csípőízületi vápa egyáltalán nem fejlődik ki, vagyis sekély lesz, nem tudja teljesen befogadni a combfejet. Ha ezt nem veszik észre, és a gyermek feláll, a sekély vápából a combfej felcsúszik, és a medencecsonton támaszkodik meg, mely csípőficamhoz vezet. Ha mindkét csípő érintett, az nem vezet az egyik alsóvégtag rövidüléséhez. Mind a két alsóvégtag egyenlően rövidül meg, ezért a beteg nem sántít, csak kacsázva, „riszálva” jár. A csípőízületi ficam szűrése hazánkban minden csecsemőn megtörténik. Ebben a korban ez a fejlődési rendellenesség jól kezelhető.

• Más gyermekkori csípőbetegségek is artrózist megelőző állapotot okoznak, így például a Perthes-kór, melynek lényege a combfej egyik csontosodási magvának elhalása, deformitása. A combfej lelapul, illetve gomba alakúvá válik.

• Felnőtteken viszonylag gyakori betegség a combfejelhalás. Lényege, hogy a combfej amúgy is sérülékeny vérkeringése megromlik. Oka lehet cukorbaj, zsíranyagcsere-zavar, csípősérülés, alkoholizmus, szteroid gyulladáscsökkentők tartós szedése, kötőszöveti betegségek. Sokszor azonban az ok nem derül ki.

• A csípőízület túlterhelése is vezethet korai artrózishoz. A foglalkozások közül a földműves munka, sportok közül a súlyemelés, szabadfogású birkózás hajlamosít csípőízületi artrózisra.

A kéz betegsége

Tünetek A kézízületi artrózis az ujjperc ízületek peremén csomóképződéssel kezdődik. Ezek az úgynevezett Heberden-csomók. A csomók kezdetben puhák, esetleg pirosak, fájdalmasak. Ritkán kifakadhatnak, s belőlük kocsonyás anyag ürülhet. Ez esetben még röntgenelváltozás nincs. Később ezek a csomók keménnyé válhatnak, elcsontosodnak, csontcsőrök, úgynevezett oszteofiták alakulnak ki. A pirosság és a fájdalom ilyenkor sokszor teljesen megszűnik. Ezek a csontkinövések röntgenfelvételeken jól láthatók.

Okok Főleg a változás korában lévő nőkön gyakori a kéz megbetegedése. A kézízületek artrózisa a körömperc, az alap- és középső ujjpercek közti ízületeket, valamint a hüvelykujj alapízületét érinti leggyakrabban.

• Az elhízás, kövérség a kézízületi artrózis súlyosságát is befolyásolja. A zsírszövetben ugyanis olyan hormonszerű és gyulladáskeltő anyagok termelődnek, melyek artrózist okozhatnak, illetve azt súlyosbíthatják.

• Az ujjízületek artrózisa – a hüvelykujj alapízületének kivételével – genetikusan meghatározottak. Női ágon öröklődik a betegség. Férfiak az anyai ágról örökölhetik, de sokkal ritkábban, mint a nők.

• Az ujjak másodlagos artrózisát okozhatják bizonyos munkák (például a szövés) vagy sportok (például a cselgáncs). Az ujjízületek artrózisa leginkább zenészek (zongoristák, hárfázók) esetén okoz problémát.

• A hüvelykujj alapízületének megbetegedése a többi ujjízület artrózisától függetlenül jelentkezik. Ennek kialakulásában szerepet játszhat a túlterhelés. A hüvelykujj alapízületei kezünk, sőt a vállízület mellett testünk legmozgékonyabb ízülete. Ez az artrózis fajta a fogást teszi nehézzé. A hüvelykujj megbetegedése a csuklótól kissé lejjebb a hüvelyk¬ujj felé okoz fájdalmat, olykor tapintható, vagy hallható zizegést, és az ízület mozgásakor fájdalmat is okozhat.

• Csuklóízületi artrózist okozhat a vibráció, vagyis például a légprésszerszámmal való munka. Ezenkívül persze a csuklósérülések is a betegség kialakulásához vezethetnek.

• A kézízületi artrózis kialakulásában fontos a női nemi hormon, az ösztrogén hatásának csökkenése. Az ösztrogéntermelés csökkenésével (általában 45-55 éves korban) a tünetek hamarosan jelentkeznek.

Kezelés

A betegség a szó igazi értelmében sokszor nem meg¬gyógyítható ugyan, de akár hosszú időre is tünetmentessé válhat. Ebben nagy szerepe van az életmódnak és a kezelés¬nek, és természetesen a beteg hozzáállásának is.

Életmód-változtatás A krónikus betegnek ez a legnehezebb feladata, de többet ér, mint a gyógyszerek, csodaszerek és alternatív megoldások. Ennek két alappillére a fölösleges kilóktól való megszabadulás és a több mozgás. Előnyös a biciklizés és az úszás is. A beteg ízületek terhelését azonban kerülni kell. Érdemes az érintett ízületet védeni a hidegtől, huzattól, de a túlzott melegtől is.

A nem gyógyszeres kezelési módok közé tartozik a segédeszközök (térdrögzítők, tapaszok, ékek stb.) használata, a borogatás, paraffinos kezelés, fiziotherápiás módszerek. Hatékony lehet a gyógyfürdős kezelés és akupunktúra is.

A gyógyszeres kezelési módok közé tartozik a porcvédő gyógyszerek, krémek, fájdalomcsillapítók használata, melyek szedését orvos határozhatja meg.

A műtéti kezelésnél nagyon fontos, főleg a térdízületi artrózisnál, hogy az ortopédsebész vagy traumatológus szakorvos a kiváltó sérülést megszüntesse. A csípőízület műtétje végső megoldás, azért fontos, hogy minél előbb felismerjék a betegséget, hogy minél később legyen szükséges a protézis beültetése.

Egyéb ízületek artrózisa

• A vállízület, a kulcscsont és lapocka, valamint a kulcscsont és szegycsont közti ízület artrózisa viszonylag gyakori. Idősebb korban előfordul a mészkristályok kiválásával, és gyulladásos szakaszokkal tarkított úgynevezett Milwaukee váll. A váll hatalmasan megduzzad, zsákszerűen kitágul, a porc és a csont pusztul.

• A váll csúcsán okoz fájdalmat a kulcscsont és lapockacsont közti ízület artrózisa. Leggyakrabban úgy alakul ki, hogy az ízületben, az ízfelszínek között elhelyezkedő porckorong elpusztul, s a kulcscsont szegycsonti vége előreugrik. Középkorú és idősebb nőkön okoz kozmetikai hibát. Egyébként kezelést nem igényel.

• Könyökízületi artrózis a könyök túlterhelése vagy sérülés következtében jöhet létre. Úgy kezelhető, mint bármely más artrózis. Könyökízületi protézis beültetése ritkán szükséges.

• A bokaízületi artrózis csont- vagy ízületi fejlődési rend¬ellenesség, sérülés következménye lehet. Sok problémát okozhat, hisz a boka az egész test terhét viseli. Jó bokaízületi protézis sajnos egyelőre nem áll rendelkezésre.

• A lábujjak artrózisa leggyakrabban statikai rendellenességek, harántsüllyedés, lúdtalp, szűk cipő viselése következtében jön létre. Gyakori a nagylábujj bütyke, mely úgy alakul ki, hogy az ujj alapízülete kifelé ferdül. Enyhe esetben segédeszközzel, betéttel, tornával korrigálható. Később csak műtét segíthet.

• A harántsüllyedés következtében a lábközépcsontok ízületi fejei közelebb kerülhetnek egymáshoz, egymást dörzsölhetik, s ez fájdalmat okoz az ujjak tövében. A talpon bőrkeményedés, tyúkszem is kialakulhat. Az összenyomódó lábközépcsontok nyomhatják a köztük futó ideget, ez igen erős fájdalmat okozhat. Ha a haránt¬boltozat emelésére, helyileg adott gyulladáscsökkentő injekcióra, tornára nem enyhül a fájdalom, műtét szükséges.

• Gyakori, hogy az artrózis több ízületcsoportot érint: a kéz mellett leggyakrabban a térdeket, esetleg lábakat. A csigolyákat összekötő kisízületek szinte mindig érintettek.

• A reumatoid artritisz vagy más néven sokízületi gyulladás öt vagy több ízület együttes megbetegedésével járó krónikus, hosszan tartó megbetegedés.