Nyári bajok

A nyaralás során sem árt a nyár veszélyeire odafigyelni, hiszen a napégés vagy a fertőzések elronthatják az örömteli pillanatokat…

Hőkiütés

A köleshimlő, másik nevén hőkiütés, különösen gyermekeknél gyakori, de felnőtteket is érinthet, különösen egy meleg égövi nyaralás alatt. 

A szervezet túlzott reakcióval válaszol a melegre, ha a test nem képes megfelelően lehűlni és a verejtékmirigyek elzáródnak. Ilyenkor piros bőrkiütés alakul ki, a bőr pedig felforrósodik, durva tapintásúvá válik.

A verejtékezés általában tovább rontja a beteg állapotát, ezért nagyon fontos, hogy hőkiütést észlelve az érintett személy hűvösben tartózkodjon és kerülje a közvetlen napfényt. A szellős, természetes anyagból készült öltözék ajánlott. A világos bőrűek jóval hajlamosabbak a köleshimlőre, mint a mediterrán típusú emberek.

A kiütés általában magától elmúlik, amint a szervezet alkalmazkodik a melegebb környezethez, de ha a szervezet normál hőmérsékletre történő lehűtését követően is huzamos ideig fennmarad, akkor orvoshoz kell fordulni. Ha a kiütés mellé hányás, fejfájás, általános rossz közérzet is társul, orvosi segítséget kell kérni, mert a betegnek valószínűleg hőgutája van.

Tünetek A hőkiütés a bőrön látható elváltozásokkal jelentkezik.

• Piros vagy lila dudorok jelennek meg a bőrön.

• A kiütés a testnek a legintenzívebben verejtékező részeit és a napfénynek leginkább kitett területeket érinti.

• A bőr durva tapintású lesz és viszket.

• Néha a foltok megtelnek folyadékkal, és apró hólyagokká alakulnak.

• Nyugtalanság és ingerlékenység jelentkezhet a betegnél.

Atlétaláb

A lábgomba az egyik leggyakoribb formája a gombás fertőzéseknek. Bárkit érinthet, habár a gyermekek kevésbé vannak kitéve az állapot kialakulásának. Az emberi testen normál körülmények között is jelen vannak bizonyos gombafajták, melyek az elhalt hámsejtekkel táplálkoznak, és alapvetően veszélytelenek. Ám ha túlzottan elszaporodnak, a láb gombás fertőzését okozzák, kialakul az úgynevezett atlétaláb.

Ezt a nevet onnan kapta a betegség, hogy a gombák különösen a meleg, párás területeket kedvelik, például, ha valaki hosszú ideig visel edzőcipőt, mint a sportolók, nagyobb esélye lesz a betegség kialakulására. A nem elég gyakori tisztálkodás szintén hajlamosító tényező lehet. A bőr gombás betegsége fertőző, akár törülköző vagy tusoló közös használatával is el lehet kapni. A gomba kiválóan tenyészik a lábujjak közötti párás környezetben.

Mind a megelőzés, mind a kezelés szempontjából fontos, hogy a lábat szárazon tartsuk. A teafaolaj tartalmú olajok, hintőporok hatékonyak lábgombásodás kezelésében. Segíthet az is, ha sok antioxidánst fogyasztunk.

Tünetek Mind a bőrön, mind a körmökön megjelenhetnek a gombás fertőzés jelei.

• Irritáció és viszketés a lábujjak között és a talp felőli részen.

• Piros, viszkető kiütés a lábujjak között.

• Kisméretű, gennytartalmú hólyagocskák megjelenése.

• A bőr és a hólyagocskák hámlása.

• Kellemetlen lábszag.

• A bőr fájdalmas felrepedése a lábujjak között.

• A fertőzés érintheti a teljes lábfelületet és a test más részeit is.

Leégés

A leégést kiváltó napsugárzás mennyisége egyénenként változó, attól függően, hogy milyen a bőr pigmenttartalma és melanintermelése. A bőr ugyanis ennek a festékanyagnak a kiválasztásával védekezik a nap ellen, ez adja a barna színt.

A leégések többsége első fokú égési sérülés, ám olykor napszúrással párosul, egyes esetekben pedig hidegrázás, láz, gyengeség is felléphet.

A kipirosodott bőr fájdalmas, érzékeny. Négy órával a napégés után tetőzik a fájdalom, amely két-három napig tarthat, majd körülbelül egy hét múlva a bőr hámlani kezd.

A súlyos égés duzzanattal, hólyagosodással jár. Ismételt leégés hatására a bőr gyorsabban öregszik, növekszik a bőrrák kialakulásának kockázata. A világos hajú és bőrű emberek nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint barnább társaik. A fényérzékenységet egyes gyógyszerek fokozhatják, így az instrukciókra mindig nagy figyelmet kell fordítani.

A teendő a napégés esetén is ugyanaz, mint bármely más égési sérülés esetén: hideg vízzel célszerű hűteni az irritált bőrfelületet. Hatékonyak lehetnek a napozás utáni spray-k, melyek érzéstelenítő összetevőket is tartalmaznak. A megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása is fontos, hiszen valószínűleg ki is száradtunk valamennyire.

Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha a napégést szenvedett személy zavartan viselkedik, túl gyenge ahhoz, hogy felálljon. Sürgősen orvosi ellátásra szorul az is, akinek bőrén másfél cenitméternél nagyobb átmérőjű hólyagok alakultak ki, vagy fertőzésre utaló jeleket tapasztalunk: gennyesedést, vörös csíkokat vagy fokozódó nyomásérzékenységet az érintett bőrfelületen.

Tünetek A napégés, hasonlóan a hőkiütéshez, elsősorban a bőrön okoz elváltozásokat.

• A leégett bőrfelület feszül, kiszárad és vörös színű.

• Súlyosabb esetben, akárcsak másodfokú égésnél, a bőr felhólyagosodhat.

• Gyengeség, hidegrázás jelentkezhet.

• Hőemelkedés is kialakulhat a napégett személynél.

Még a rovarriasztó szerekkel sem lehet teljesen kiküszöbölni a szúnyogokkal, méhekkel, darazsakkal való találkozást. A szúnyogok, a kullancsok és a bolhák a táplálék miatt, míg a méhek és a darazsak azért támadnak, mert veszélyt éreznek. Amikor egy szúnyog megcsíp, a nyálából egy kevés a bőrünk alá jut, ami viszkető duzzanatot okoz. A méhek és a darazsak fullánkjából viszont méreg kerül a bőrbe, ami erős fájdalmat, esetenként allergiás reakciókat válthat ki.

A fullánkot haladéktalanul ki kell nyomni a bőrből egy hitelkártya élével, egy kés pengéjével, vagy körömmel, mert a hozzá csatlakozó méregzacskóból folyamatosan szivárog a toxin a bőrünkbe. Csipeszt vagy fogót azért nem célszerű használni, mert így még több mérget préselhetünk ki a fullánkból.

A méh- vagy darázscsípés súlyos allergiás reakciókat válthat ki az arra érzékenyeknél. Ez légzési nehézséggel, fulladással, gyengeséggel, a szájüreg, a torok megduzzadásával, szapora pulzussal és csalánkiütéssel jár. A beteghez azonnal mentőt kell hívni, mert ez az állapot akár halálos kimenetelű is lehet. A többszörös rovarcsípés esetén szintén orvoshoz kell fordulni, mert a halmozódás miatt a nem allergiás embereknél is veszélyessé válhat.

Tünetek Az egyéni érzékenységtől függően változhat a csípés következménye.

• Bőrpír, viszketés a csípés helyén.

• Kidudorodás, kemény csomó alakulhat ki a csípés nyomán.

• Az érzékenyeknél allergiás folyamat indulhat be.

Kellemetlen testszag

A verejtékezés a testhőmérséklet szabályozásának természetes módja. A szervezet normális módon így reagál a hőhatásra vagy a fizikai megterhelésre. A verejtékmirigyeknek két típusa van: az egyik az egész testfelszínen megtalálható, de legnagyobb számban a talpon és a homlokon. Az általuk kiválasztott verejték víztiszta, sós folyadék, amely párolgásával csökkenti a testhőmérsékletet. A másik típusba tartozó mirigyek legnagyobb számban a hónaljban, a lágyék és a mellbimbók területén helyezkednek el. Ragadós, tejszerű, zsír-és fehérjetartalmú verejtéket termelnek. Az izzadságnak alapvetően nincs szaga, de ha a bőrön marad, a benne tenyésző baktériumok hatására testszag keletkezik.

A hőség, a stressz, a szexuális izgalom és egyes betegségek hatására, illetve peteéréskor a verejtéktermelés fokozódik. De mit lehet tenni a kellemetlen tünetek megszüntetésére?

• A teafaolajjal, antibakteriális szappannal történő mosakodás hatékony védelmet nyújthat a testszagot okozó baktériumok ellen.

• A hónalj rendszeres borotválása segíthet elkerülni a kellemetlen szagot. A hónaljszőrzet ugyanis fokozza a testszagot, mivel felfogja az izzadtságot, így kedvező táptalajt nyújt a baktériumok elszaporodásához..

• A szódabikarbónás hintőporozás felszívja a nedvességet, emellett a testszagot okozó baktériumokat is elpusztítja.