Olvasóink kérdezték az építési engedélyről

Mire vonatkozik az építési engedély? Mikor kell visszabontani egy építményt? Mikor kell büntetést fizetni?

„Vettünk egy kétszintes házat 5 éve, mely lakóházként a tulajdoni lapon is fel volt tüntetve. Megdöbbenésünkre az új szomszédunk feljelentett, hogy építési engedély nélkül lett kialakítva a tetőtér. Mi a teendőnk, megbírságolhatnak-e?”

1997. évi LXXVIII. törvény 48. § -a rendelkezik az építmény fennmaradásának engedélyezéséről.

Ha az építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az építésügyi hatóság arra kérelem alapján fennmaradási engedélyt ad, ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak vagy megteremthetők és az építtető az építési jogosultságát igazolta. Fennmaradási engedély az előbbiek érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.

Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében: vizsgálja, hogy a fennmaradási engedély megadásának a feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e.

Amennyiben igen, a feltételek megléte esetén értesíti az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, és egyben legfeljebb 60 napon belüli határidő kitűzésével a fennmaradási engedélykérelem benyújtására hívja fel.

Amennyiben az építtető az értesítés szerinti határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetőleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, úgy az építésügyi hatóság az építmény bontását elrendeli.

Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől – ha nem állapítható meg – az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet.

Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének feltételei fennállnak – kérelemre – a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a meghatározott intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni, és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet.

Ha az építésügyi hatóság a fentiek alapján a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg építésügyi bírságot szab ki.

Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el.

Az építésügyi hatóság az általa elrendelt munkálatok elvégzésére – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az ingatlan tulajdonosát kötelezi. Ha a szabálytalan építési munkát más végeztette, a munkálatok elvégzésére az építtetőt kell kötelezni. ( 51. § )

Minden olvasónknak javaslom, hogy ház vásárlása esetén győződjön meg arról is, hogy a tetőtér később került-e beépítésre, amennyiben igen, rendelkeztek-e az építtetők építési engedéllyel. Az építésügyi iratok az önkormányzatnál megtekinthetőek.

„Gyakran  adom kölcsön a rokonoknak a régi kocsimat, ezért szeretném  tudni, hogy amennyiben gyorshajtásért lefényképezik őket, kötelezhetnek-e arra,  hogy megadjam a  hozzátartozóm adatait?”

  Május 1-jétől  a gépjármű üzemben tartója felelős azért, ha a járművel túllépik a megengedett legnagyobb sebességet, nem tartják be a vasúti átjárón történő áthaladás szabályait, a közlekedési lámpák utasításait, a megállás és várakozás szabályait, a behajtási tilalomra és kötelező haladási irányra vonatkozó szabályokat, az autópálya leállósávjának igénybevételét meghatározó szabályokat, illetve a természet védelmére vonatkozó előírásokat.

Az 1988. évi I. törvény  alapján a gépjármű üzemben tartója csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a járművet tőle ellopták, illetve, ha a járművet használó személy magánokiratban, két tanúval hitelesítve elismeri, hogy a szabálysértés elkövetésekor ő vezette a járművet. Ennek a magánokiratnak, illetve bizonyos esetekben fuvarlevélnek a benyújtására 8 munkanap áll rendelkezésre. A rendőrség 60 napon belül meghozza a bírságot kiszabó határozatot.

Az elsőfokú határozatot a megyei rendőr-főkapitányságon hozzák meg, amely ellen fellebbezni lehet; másodfokon a hét régióközpontú megyei rendőr-főkapitányság jár el, és lehetőség van bíróság előtt is megtámadni a határozatot.

 Ha megvan a tényleges elkövető, akkor vele szemben a szabálysértési eljárást is lefolytatják, így sor kerülhet a vezetői engedély visszavonására vagy büntetőpont kiszabására is. A külföldi szabálysértők esetében az üzemben tartó adatait a jármű okmányaiból kell megállapítani, így a külföldi szabálysértőkkel szemben továbbra is csak a megállításos ellenőrzéseken lehet fellépni.

Nem kötelezhetik, hogy kiadja a hozzátartozója adatait, de a bírságot ki kell fizetnie.