Mit kell tenni a talált tárgyakkal?

Kié a talált pénz? Milyen kötelességei vannak egy ügyvédnek? Meddig tarthat a próbaidő?

„Ügyvédünk felmondta a peres képviseletére adott megbízásunkat, betegségére hivatkozva. Anyagi téren elszámoltunk, viszont szeretnénk, ha jegyzőkönyvet készítene a nála lévő összes, az öt év alatt keletkezett periratról. Azt mondja ez nem kötelessége, mivel nincsenek nála eredeti iratok, illetve nem vett át semmit tőlünk átvételi elismervénnyel. Igaza van?”

Az Ügyvédi Törvény 29. § alapján az ügyvéd köteles a megbízótól átvett vagy a megbízót megillető iratok átvételéről – a megbízó kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni. Az ügyvéd nem köteles kiadni a fogalmazványait, a megbízó utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat, de a megbízó kérésére az ilyen iratokról – a fogalmazványokat kivéve – másolatot köteles kiadni. Mivel a törvény kiadásról és nem iratjegyzékről beszél, a volt jogi képviselőjüknek igaza van.

"A társasházunk szemetes konténerében egy autóstáskát találtam, amelyben 5000 euró és 200 000.- Ft volt, viszont nem volt benne személyi okmány. A gondnok látta az esetet és megfenyegetett, hogy feljelent a rendőrségen, ha nem adom oda a felét. Kérdésem, hogy bűncselekményt követek-e el, amennyiben megtartom a pénzt?"

Az elhagyott, gazdátlan, uratlan dolgok birtokba vétele nem jelent lopást. Idetartoznak a szemétbe dobott, és ténylegesen ide szánt dolgok, amiket bárki birtokba vehet. Jelen esetben azonban nem valószínűsíthető, hogy a tulajdonos szándékosan „mondott le” a pénzéről. A talált idegen dolgokra pedig – amelyeket a tulajdonosuk elvesztett, de amelyek uratlan dolognak természetszerűleg nem tekinthetők – a Btk.-nak a jogtalan elsajátítás végségéről rendelkező 325. §-a vonatkozik. Eszerint „aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy 8 nap alatt a hatóságnak, vagy annak, aki elvesztette nem adja át, úgyszintén, aki a véletlenül vagy tévedésből hozzákerült idegen dolgot eltulajdonítja, vagy 8 nap alatt vissza nem adja, vétséget követ el”.

A Ptk. (129-132. §.) rendelkezik a talált dolgok tulajdonjogi helyzetéről, mely szerint, ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, és a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett.

Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti; a tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását.

Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, feltéve, hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. (Vita esetén a bíróság állapítja meg mi minősül nagyobb értéknek, illetve milyen összeg a méltányos találói díj, ez általában nem több a talált dolog értékének 10 százalékánál.)

Ha a talált dolog tulajdonosa az egy évi határidőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog, illetőleg a dolog értékesítéséből befolyt vételár az államot illeti.

Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani. Ha ez a tárgy muzeális vagy műemléki értékű, annak tulajdonjoga az államot illeti meg.

Ha az állam a dologra nem tart igényt, az a találó tulajdonába megy át; ellenkező esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult.