Mi újság az allergológiában?

Az orvosi kutatásokról szóló sorozatunkban az allergológia területén elért eredményekről és irányvonalakról kérdeztük Dr. Nékám Kristófot, a Budai Irgalmasrendi Kórház főorvosát, egyetemi magántanárt.

Az allergia napjainkban egyre gyakoribb betegség. Nagy szerepe van a betegség kialakulásában a rohanó, stresszes életmódnak, az egyre kevesebb emberi kötődésnek. A betegség kezelésében is nagyobb szerep jut az egyre újabb és hatékonyabb gyógyszerek mellett a megfelelő stresszkezelés elsajátításának és a pszichológus, családterapeuta bevonásának, hiszen az allergiások szinte mindegyikénél kimutatható a betegség hátterében lelki probléma, vagy éppen a stresszhelyzetek nem megfelelő kezelése.

Kombinált gyógyszerek

A gyógyszeres kezeléseknek két nagy csoportja különböztethető meg. A legelterjedtebbek az antihisztaminok, amelyek szájon át szedhetők. Az allergiás nátha minden tünetére, a szem, orr és a melléküregek problémáira egyszerre hatnak, ezért ellentétben a lokális szerekkel, mint például a szemcseppek, szisztémás szereknek nevezik őket. Ám egy bizonyos hatáserősséggel rendelkeznek csak, a súlyos szénanáthával egymagukban általában nem tudnak megbirkózni, ilyenkor helyileg alkalmazandó szteroidokra is szükség lehet .

A szteroidok az asztma kezelésében a leghatékonyabb szerek. Ezeket szabály szerint hörgőtágítókkal együtt kell alkalmazni, ám a különböző hatóanyagokat a korábbiakban külön-külön kellett beszippantania a betegnek. Régebben senki sem gondolt arra, hogy ugyanabban a belégző eszközben egyszerre használja a beteg ezek kombinációit – magyarázza a professzor. Többek között azért is fontos, hogy sikerült kifejleszteni ezt az eszközt, amely évek óta nálunk is mindenki számára hozzáférhető , mert így kevésbé feltűnő a kezelés, ami lélektani szempontból nagyon fontos, hiszen sok tinédzser például azért nem használja a pipát, mert „cikinek” érzi a barátai előtt. Ráadásul a hatóanyagok ily módon összeadódó hatása erőteljesebb, mintha külön-külön venné magához a beteg.

A korábbi gyógyszercsoportok mellett új típusú készítmények kifejlesztésén is dolgoznak. Az úgynevezett antiIgE antitestek speciálisan azt a fehérjét, az IgE-t semlegesítik, amelyik az allergia kialakulásában és a tünetek fenntartásában szerepet játszik. A biotechnológiai eljárással előállított készítmény kilencvenöt százalékban emberi fehérjéből áll, így a szervezetbe kerülve nem kelti azt a benyomást, hogy idegen fehérje jutott a testbe, és nem váltja ki a védekező rendszer ellenállását, nincs anafilaxia (súlyos allergiás reakció) keltő hatása. Az új típusú szer segít a szabadon keringő IgE fehérje eltávolításában, emellett fékezi termelődésének folyamatát is, így visszaszoríthatja a vérben keringő IgE szintjét a normális körüli koncentrációra. A kezelést súlyos asztma bizonyos eseteiben alkalmazzák nálunk jelenleg, egy ideig szinte tünetmentességet biztosíthat, ám hatása idővel csökken, ezért visszatérően kell alkalmazni. Az új gyógyszer valószínűleg más légúti allergiáknál és az atópiás dermatitisznél is segítséget jelenthet majd – ezek a vizsgálatok világszerte folynak. Végül meg kell említeni a leukotrién antagonistákat , amelyek egy tünetkiváltó molekulacsoport hatásait ellensúlyozzák, és terhelésre bekövetkező vagy szalicilát szedésre jelentkező asztmás tünetek megelőzésére, szüntetésére, vagy allergiás nátha bizonyos eseteiben adhatók.

Edzeni az immunrendszert

Az immunterápia már száz éve használt módszer, ám a jövőnek is az egyik jó lehetősége. Eddig csak az asztma és más légúti allergiák kezelésében volt hatásos, ám jó eséllyel néhány éven belül a táplálékallergiák esetében is segíthet. Ha a többihez képest kiemelkedően allergizáló étel, mint például a földimogyoró vagy a dió váltja ki a tüneteket, akkor a jelenlegi vizsgálatok szerint jó eséllyel segíthet majd a betegen az immunizálás.

Az immunterápia mindenekelőtt méh- vagy darázsméreg allergiásoknál alkalmazható kiemelkedő eredményességgel – ez az állapot sokszor életveszélybe sodorhatja az érintetteket.

Házi por, pollen vagy macskaszőr allergiában is beválik a betegek egy részénél, különösen,ha a gyógyszeres kezelés nem eléggé eredményes, illetve azoknál, akik szeretnék elkerülni a hosszan tartó gyógyszerelés mellékhatásait. Ez a terápia abból áll, hogy apró, de fokozatosan növekvő adagokat adnak be azokból a fehérjékből (injekcióban, vagy – a rovarmérgeket kivéve – ma már szájon át is), amelyekre a beteg allergiás tünetekkel reagál. Ennek hatására a beteg túlérzékenysége fokozatosan megszűnik, és a továbbiakban tünetek nélkül viseli el az allergén kontaktust. A kezelés kockázata minimális.

Az immunrendszer ezen átprogramozásával ellentétben a genetikai beavatkozások nem valószínű, hogy megoldást jelenthetnek majd az allergiásoknak – boncolgatja a jövő lehetőségeit Nékám professzor. Ezernyi oka van a betegség kialakulásának, az örökletes hajlam elsősorban lehetőséget biztosít későbbi allergiákra, amelyet a környezeti hatások és az életmód változtatnak betegséggé. A betegség amúgy sem köthető egyetlen génhez. Egyéni tényezők,élethelyzetek sorozata visz el odáig, hogy valaki mondjuk parlagfű allergiás lesz, míg a szomszédjának, iskolatársának,esetleg testvérének semmilyen tünete sincsen a nyári időszakban .

Emberi tényező

Nem csak a gyógyszerek területén van és szükséges a fejlődés – hívta fel rá a figyelmet a professzor. – A kezelések koncepciója is változóban van. A betegeket sokkal jobban be kell vonni saját ellátásuk meghatározásába. A korábbiakban az orvos kiválasztotta az általa leghatékonyabbnak tartott a kezelési formát, hogy a tüneteket enyhítse. Ám korántsem biztos, hogy egy bizonyos tünet megszüntetése a legfontosabb cél. Sok felmérés alapján állítható, hogy manapság a betegek az allergiák kezelésének hatékonyságát elsősorban életminőségük javulásával, teljesítő képességük, tanulásuk, alvásuk, kikapcsolódásuk,szexuális életük zavartalanságával mérik. Ezt a konkrét beteg esetében más-más tünet zavarja, lehetnek olyanok is, amelyek alig befolyásolják. A nem csak szezonálisan fennálló, főleg atkaérzékenységhez kapcsolódó allergiás nátha rendszerint kifejezett orrdugulással jár, ám vannak betegek, akik annyira hozzászoknak ehhez az állapothoz, hogy már szinte észre sem veszik.

Meg kell beszélni a beteggel, hogy mit vár el a kezeléstől, ezt milyen gyógyszerekkel és milyen lehetséges mellékhatások milyen valószínűségével lehet elérni – nagyon sokan vannak, akik elfogadják a nem tökéletes tünetmentességet cserébe a gyógyszerek csökkentéséért. Végső soron, úgy gondolom, hogy az orvos feladata a terápiás és a megelőzési lehetőségek, előnyök és hátrányok bemutatása, és a betegé a választás közülük.

Újabban egyre nagyobb hangsúlyt kap az orvosi tájékoztató munkában annak megbeszélése is, hogy a tucatjával hallható-olvasható allergia-megelőző, allergia-gyógyító eljárások közül melyek állják ki a tudományos ellenőrzés próbáját, és melyek nem, de hangsúlyozom : a választás a beteg és a hozzátartozó döntése.

Kiegészítő terápiák

Nemzetközi felmérések szerint a nem receptköteles gyógyszerek, és az alternatív gyógymódok, eljárások az allergiára fordított kiadások közel felét teszik ki Európában.

Főleg azoknak jelentenek megoldást a vény nélkül is megvásárolható készítmények, akiknél csak rövid ideig, enyhe formában jelentkeznek az allergia tünetei. Ha valaki tudja, hogy pontosan mi a diagnózisa (célszerűen orvosi közreműködéssel), ugyanolyan átmenetiek a tünetei évről évre, és ezek minimális gyógyszereléssel megszüntethetők, valóban nem feltétlenül van szükség arra, hogy végigvárja a sort egy ambulancián egy hasonló hatóanyagú készítmény receptjéért. Gyógyszerészi gondozás keretei között is megfelelő tájékoztatást kaphat az elérhető gyógyszerekről, ezek mellékhatásairól. Itt különösen a nyálkahártya-ödémát csökkentő szerek már néhány napos használatát követő, egyre kellemetlenebb mellékhatások (elsősorban a hozzászokás) veszélyeire indokolt kitérni. Végső soron, ha állapotát nem érzi megnyugtatónak, tünetei nem enyhülnek, minden allergiás beteg számára a háziorvos vagy a szakorvosi rendelő felkeresése lehet csak a helyes választás.

Az alternatív lehetőségek, mint a fényterápia, orröblítések, filterek, krémek, sókamra-kezelések, fitoterápiák, akupunktúra és mások sok beteg közérzetét,életminőségét javíthatják, rendszerint átmenetileg. Az allergiás betegek legnagyobb csoportjában, a szénanáthában általában a gyógyszerek kiegészítőjeként és nem helyettesítőjeként válhatnak be. Mint minden terápiánál, itt is jelentős szerepe van a beteg bizalmának a kezelésben, és annak a felismerésnek, hogy állapotának javulása elsősorban önmagán múlik.