Virágzó pollenszezon

Egyre több ember napjait keseríti meg az allergia és a szénanátha. Írásunkból kiderül, miért alakul ki a probléma, és mit tehetünk a betegség megelőzéséért.

Már több száz évvel ezelőtti leírásokban is szerepel egy-egy eset, amikor az orvos azt írta a betegéről, hogy nemcsak neki, hanem édesanyjának, testvérének is hasonló megbetegedése van. Ez elsősorban a felnőttkori asztmára vonatkozott. A múlt század elején megpróbálták rendszerezni az asztma családi előfordulására vonatkozó adatokat. Annyi bizonyos, hogy az ilyen családokban a betegség ismételten jelentkezett, és arra is voltak adatok, hogy a halmozott előfordulásban nemcsak az asztma, hanem a szénanátha, az egész éven át tartó allergiás nátha, az allergiás kötőhártya-gyulladás és az ekcéma egyes fajtái egyaránt szerepelnek.

Az öröklődés nem minden!

Az említett betegségek gyakorisága olyan mértékben emelkedett, hogy az elmúlt néhány évtized alatt az allergia népbetegség méreteket öltött. Így a kialakulás okainak vizsgálata is égetően fontos lett. Először a kutatók arra gondoltak, hogy pusztán genetikai változások állnak a háttérben. Az allergiás betegségek előfordulásában bekövetkezett döntő változás azonban egy vagy legfeljebb két generáció alatt következett be. Ilyen rövid idő alatt az ember genetikai állománya nem képes lényegesen megváltozni, hiszen mai génállományunk kialakulásához évmilliókra volt szükség.

Valószínűleg ennél fontosabb az a tény, hogy az emberiség egész életmódja megváltozott, ami a méhen belüli életben, majd a fiatal csecsemőkorban, a későbbi csecsemőkorban, a gyermekkorban is hat, és meghatározza a mai helyzetet.

Megdőlt tehát az az elképzelés, miszerint az allergia hátterében kizárólag genetikai tényezők állnának. Ma már tudjuk, hogy e betegségek kialakulásához az örökletes és a környezeti tényezők egyaránt hozzájárulnak.

A menetelés

Mint már említettük, több allergiás gyermeknél megfigyelték, hogy újszülöttkorban bizonyos ételek fogyasztása után hasi tüneteik voltak, később bőrük begyulladt, ekcémások lettek, az óvodáskor végén javult ugyan ekcémájuk, de légúti tüneteik alapján asztmát diagnosztizáltak náluk, majd a kamaszkorukban egyre inkább az allergiás nátha, a felső légutak allergiás gyulladása jelentette a fő panaszt. Az allergiás események fent ismertetett sorozatát, az allergiás menetelést ismerve, kézenfekvő gondolat, hogy talán ki is lehet védeni azt.

Az allergia természetes lefolyásában megfigyelhető, hogy a szervezet egy rövidebb-hosszabb folyamat során előbb érzékennyé válik valamilyen környezeti allergénnel szemben. Ez már bőrpróbával vagy vérvizsgálattal,a tü¬netek megjelenése előtt kimutatható. Például a háziállatok szőrével a bőrpróba tünetmentesen is pozitív lehet, allergiát jelezhet, és csak ezután jelennek meg a szőrrel kapcsolatos tünetek.

A környezeti tényezők között vannak az allergiás betegek szempontjából kedvezőtlen és kedvező hatásúak. A kialakuló allergiás betegségek – a már említett öröklött, továbbá születés előtti, szüle¬tés körüli, csecsemő- és gyermekkori – rizikótényezőinek hosszú sora ismert.

Számos adat utal arra, hogy az allergénekre adott immunválasz már a születés előtt elkezdődik. Az anyai hatás és a környezeti tényezők együtt felelősek azért, hogy a magzatban az allergénnel szembeni érzékenység alakulhat ki.

A mikrobák szerepe

A higiéné hipotézis szerint a korai életben a „túl tiszta” környezetben, csökkent mennyiségű mikrobával (vírus, baktérium) találkozva, könnyebben alakul ki allergiás betegség.

Kísérletek kimutatták, hogy a belek baktériumokkal történő betelepülése szükséges az immunrendszer éréséhez, és ahhoz, hogy a szájon át bejutó anyagokra ne allergiás választ adjon a szervezetünk, hanem tolerálja őket.

A nem allergiás gyermekek belében több, a joghurtban is megtalálható Lactobacillus fordul elő, amiről már korábban kimutatták, hogy ha jelen van a székletben, akkor alacsonyabb az allergia előfordulása. Ha az allergiára való elkötelezettség előtt találkoznak sejtjeink a baktériumok egyes termékeivel, kivédhetik a betegség kialakulását. A légutakat megbetegítő vírusok és a baktériumok szerepe eltérő az immunrendszer fejlődése szempontjából. Bizonyos légúti vírusok inkább allergiakeltők csecsemőkorban. Még nem lehet tudni, hogy ezeket a fertőzéseket inkább megkapják az allergiás hajlamúak, vagy maga a vírus téríti a fiatal szervezet immunrendszerét az allergia útjára. Az azonban biztos, hogy az anya terhesség alatti légúti vírusfertőzése gyermeke későbbi asztmájának kialakulását elősegíti: a vírusrészecskék átjutnak a méhlepényen és megváltoztatják az immunválaszt.

A higiénia elmélettel összefügghet az a megfigyelés, hogy az életük első két évében városban lakó csecsemők rizikója nő az allergiás megbetegedések tekintetében. Azoknak a gyermekeknek csökken a légúti allergénekkel szembeni érzékenysége, akiknek több idősebb testvére van. Azt gondolják, hogy a nagyobb testvérek légúti fertőzései serkentő ingert jelenthetnek a kisebb testvér részére.

A városban lakás, a „nyugati életstílus”, a magas életszínvonal növelik az allergénekkel szembeni érzékenyülés esélyét. Megfigyelték azt is, hogy az istálló közelében élő gyermekeket nagyobb mennyiségű baktériumbehatás éri, s körükben kevesebb az allergiás betegség. A már érzékennyé váltakban azonban ugyanazokból a baktériumokból származó anyagok káros hatásúak lehetnek.

Vannak tehát az allergiát kivédő tényezők: az anya egészsége, bizonyos telítetlen zsírsavakban gazdag táplálkozása – ez a születés előtti és utáni életben is fontos lehet. Kerülendő a táplálékok túlzott sterilizálása, hiszen a Lactobacillusok jelenléte előnyös lehet táplálékainkban és környezetünkben.

A születés előtti anyai dohányzás és a passzív do¬hányzás a méhen kívüli életben is allergiára hajlamosít.

Az allergia megelőzése

Az allergiás folyamatot és ezzel a betegség megjelenését ki lehet védeni az immunológiai folyamat kiteljesedése előtt, a már kialakult allergiában pedig a panaszokat lehet enyhíteni a rendszabályok betartásával, az allergén kerülésével.

• A lakáson belüli allergének hatása legerősebbnek azoknál a gyermekeknél tűnik, akiknél az élet első hónapjaiban/éveiben jelen van az allergén. A beltéri környezet megváltozott az elmúlt évtizedekben, nőtt a lakásokon belül az allergén természetű anyagok (háziporatka és kedvenc állatokból eredők), valamint a légszennyeződés mennyisége. Az allergiás érzékenység rendszerint légúti túlérzékenységgel és légúti gyul¬ladással jár együtt. A krónikus asztma lakáson belüli allergénekkel társul, s gyermekkorban sokkal fontosabbnak tűnik, mint a lakáson kívüli allergének, talán azért, mert a lakáson belül eltöltött idő sokkal hosszabb.

• A kedvenc állatok tartása és az asztmarizikó vizsgálata azért nagyon nehéz, mert az allergiára hajlamos családok vagy olyan családok, akiknél asztma már előfordult, sokkal gyakrab¬ban eltávolítják a kedvenc állatot az otthonukból. Mégis az eddigi adatok arra mutatnak, hogy a lakáson belül tartott állatok növelik az asztma rizikóját. Azokon a területeken, ahol a lakásban kevés az allergén, az allergiás érzékenység is alacsonyabb.

• A lakáson belüli háziporatka allergén mennyiségének csökkentésével csökken az atkaérzékenyek száma, és az élet első évében csökken az asztmatikus hörghurut is. A terhesség és az első életév alatti atkakerülési, atka eltávolítására vonatkozó szabályok betartásával el lehet érni, és fenn is lehet tartani a lakáson belüli alacsony atkaallergénszintet és ezzel felére csökkenteni lehet az élet első évében megjelenő légúti allergiás tüneteket.

• A támadó allergéntől, ha bebizonyosodik, hogy betegséget vált ki gyermekünkben, célszerű megszabadulni, ugyanis hatásos elkerülési rendszabályok valósíthatók meg ételallergia, allergiás asztma és allergiás nátha esetén, és maguk a betegek is rövid időn belül észlelik az atka vagy állati szőr elkerülésének kedvező hatását.

• Az allergiások tüneteinek kivédését szolgálja továbbá az úgynevezett specifikus injekciós immunterápia, ami igazoltan hatásos allergiás náthában és allergiás asztmában, háziporatka-, virágpor- és bizonyos szőrallergiákban szenvedőknek. Az immunterápia során emelkedő adagban kapja a beteg azt az allergént, amelyről bebizonyosodott, hogy érzékeny rá, s az allergiás tüneteiért felelős. Néhány allergia elleni gyógyszerről is igazolták már, hogy fiatal allergiás bőrgyulldásban szenvedő gyermekekben az asztma kialakulását kivédhetik.