Ha beteg a test védőpajzsa…

A pajzsmirigy hormonja szinte valamennyi szervünk működéséhez szükséges, így hiánya vagy túlműködése mindenféleképpen bajt okoz, mely az enyhétől a súlyos formáig terjedhet, ezért nem árt odafigyelni a jellegzetes tünetekre…

A pajzsmirigy két lebenye a nyakon, a gége úgynevezett pajzsporcai alatt, a légcső legfelső részét közrefogva helyezkedik el, a két lebenyt elől-alul egy kis híd köti össze. Betegség esetén a pajzsmirigy megnagyobbodhat, ám az alaki megnagyobbodás nem mindig jelent egyúttal működési változást is. Járhat akár normális, akár fokozott, akár csökkent hormontermeléssel. A megnagyobbodás a mirigy elhelyezkedése miatt nyomhatja a légcsövet, függőleges lefutásából kitérítheti, illetve szűkítheti is. A pajzsmirigy nagyságának, anatómiai elváltozásainak a pontos kiderítésére az ultrahang-, illetve az izotópvizsgálat ad lehetőséget.

Mire jó a pajzsmirigy?

A pajzsmirigy hormonjai a szervezet anyagcsere-folyamatainak, az energiaforgalomnak és a hőszabályozásnak legfontosabb tényezői. Az anyagcserét fokozó hatásuk révén növelik az oxigén felhasználását is. Emelkedik a zsírok és fehérjék lebontása, a cukorraktárakból fokozzák a kiáramlást, ezáltal a vércukorszintet is emelik. Az idegrendszer normális tevékenysége is jelenlétükhöz kötött. Fiatalkorban elengedhetetlenül szükségesek a normális testi és szellemi fejlődéshez.

A hormonok jódot tartalmaznak. Az ivóvíz és táplálék útján a szervezetbe kerülő jódból előbb egy, majd két, három és négy jódatomot tartalmazó vegyület épül fel, és a két utóbbi az aktív hormon (trijód-tironin - T3 - és tetrajód-tironin vagy tiroxin - T4). A pajzsmirigy működését elsősorban az agyalapi mirigyben termelődő trophormon, a TSH szabályozza, de a bevitt jód mennyisége is befolyásolja a hormontermelést.

Fokozott a hormontermelés

A túlműködés leggyakoribb oka az – autoimmun eredetű – pajzsmirigyhormon-termelés fokozódása, a hipertireózis. Az ok magában a pajzsmirigyben keresendő, nem az agyalapi mirigy TSH termelése nő meg. A betegséget Európában Basedow-kórnak, az angolszász/amerikai területen Graves-kórnak nevezik. Fokozott termelésre utaló tüneteket okozhat az olyan úgynevezett göbös pajzsmirigy-megnagyobbodás (göbös strúma), amikor az elváltozás akár extrém nagy mennyiségű hormont termel.

Tünetek A betegben jelentkező tünetek – a hormonhatásnak megfelelően – igen sokrétűek: fokozott étvágy mellett a beteg testsúlya csökken. Megmutatkoznak a szimpatikus idegrendszer izgalmi jelei: gyors és erős szívdobogás, a szív ingerképző és -vezető rendszerének zavarai, verejtékezés, izgatottság, ingerlékenység, sokszor hasmenés. A keringés sebessége nő, magas vérnyomás is jelentkezhet. A vérben nem mindig találhatjuk meg a vércukorszint emelkedését, mert ezt kompenzálhatja a fokozott energiaigény miatt szükséges nagyobb cukor-elégetés. Jellegzetes tünet lehet a szemgolyók kidülledése, amely, ha kisfokú, csak csillogóvá, nagyobbá teszi a szemet, és ez akár növelheti a női vonzerőt, de a későbbiekben már ijesztő arckifejezést kölcsönöz a betegnek, és veszélyezteti a látást is.

Emelkedhet a testhőmérséklet, a betegek a meleget rosszul tűrik. A pszichés nyugtalanság, érzelmi labilitás miatt sokszor a beteg környezete hívhatja fel a kezelőorvos figyelmét arra, hogy valami nincs rendben.

Ugyanilyen tünetekkel jelentkezik akár a göbös strúma, akár az agyalapi mirigy TSH-túltermelése következtében létrejövő hipertireózis is; az okok elkülönítése a követendő kezelés meghatározása miatt szükséges. Erre szolgál a hormonszintek meghatározása, az ultrahang- és izotópvizsgálat.

Kezelés A fokozott működés helyrehozására többféle lehetőség kínálkozik. A betegség pontos okának kiderítése, a tünetek súlyosságának és a beteg életkorának mérlegelése után kell megválasztani azt. A fokozott hormonkiáramlás csökkentésére rendelkezésre áll a gyógyszeres gátló kezelés, az izotóppal történő működéscsökkentés és a műtét.

Kezdetben minden esetben hormontermelést gátló gyógyszert kap a beteg. Ha a gyógyszeres kezelés folytatása mellett dönt az orvos, azt általában egy-másfél évig kell folytatni. Ezzel a kezeléssel a betegek fele véglegesen meggyógyul, azonban a gyógyszer elhagyását követően – akár évek múltán is – a tünetek kiújulhatnak, ilyenkor már más kezelési módot szoktak ajánlani. A gyógyszeres kezelés mellett előfordulhat allergiás tünet (kiütés, viszketés), illetve tudnunk kell a szerencsére ritkán jelentkező fehérvérsejtszámot csökkentő mellékhatásáról. Elsősorban a kezelés kezdeti szakaszában ajánlatos az orvos által előírt gyakorisággal a vérkép ellenőrzése. Amennyiben torokfájdalom, lázas állapot jelentkezik, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

Idősebb korban előbb kerül szóba az izotópkezelés, amire fiatal, fogamzásképes korban lévő nőnél nem alkalmazható. Az izotópos kezelés lényege, hogy a jódizotóp elpusztítja az azt felvevő pajzsmirigysejtet, s ezáltal szünteti meg a pajzsmirigy-túlműködést. Az izotópkezelés hatékonyan szünteti meg a túlműködést, de néha szükségessé válhat a kezelés megismétlése. Tudni kell, hogy a hatás kifejlődéséhez általában néhány hónap is szükséges lehet, másrészt a közhiedelemmel ellentétben semmiféle veszélyt nem jelent a betegre és a környezetére.

Bizonyos esetekben a műtéti megoldás a választandó megoldás. A műtét célja, hogy a pajzsmirigylebenyek jelentős megkisebbítésével minél kisebb legyen az esélye annak, hogy a túlműködés a műtétet követően kiújuljon.

Csökkent hormontermelés

Tüneteiben különbözik az újszülött- csecsemő- vagy gyermekkorban jelentkező csökkent pajzsmirigyműködés (hipotireózis) a felnőttkoritól. A fiatalkorban jelentkező zavarok oka lehet jódhiány vagy genetikai zavar, és jellegzetes tünete a szellemi és testi fejlődés nagyfokú elmaradása (kretenizmus). A felnőttkori hypothyreosis több okra vezethető vissza: autoimmun eredetű csökkent pajzsmirigyműködés, pajzsmirigygyulladás, ritkábban az agyalapi mirigy csökkent TSH-termelése, hipertireózis miatt végzett pajzsmirigyműtét utáni rossz kezelés.

Tünetek Lelassult testi mozgás és szellemi működés, feledékenység, aluszékonyság. A testsúlynövekedésben elsősorban a bőr alatti kötőszövetekben felhalmozódó és ott megkötődő különleges vizenyő, úgynevezett mixödéma játszik szerepet. A vérképzés zavara miatt vérszegénység léphet fel, ez tovább ronthatja az amúgy is jelentkező étvágytalanságot, gyengeséget. Lassul a szívműködés, a beteg fizikai terhelhetősége csökken, a hideg hőmérsékletet nagyon rosszul tűri. A betegség súlyosságától függően nem mindig és nem azonos fokban jelentkeznek a tünetek. Különösen nehéz egy-egy tünet mögött felismerni a pajzsmirigy csökkent működését az időskorban.

Kezelés A hipotireózis kezelésénél is külön kell tárgyalni a csecsemő- és gyermekkori betegséget. Itt a legfontosabb a megelőzés (jódhiányos területeken a megfelelő jódpótlás akár a konyhasóban, akár egyéb módon), mert a kialakult kretenizmus gyógyítása már nem sok sikerrel kecsegtet. Ha nem jódhiány, hanem egyéb – genetikai – tényezők állnak az alulműködés hátterében, döntő fontosságú a korai diagnózis, és a megfelelő hormonpótlás.

A felnőttkori csökkent működés megállapítása után aránylag könnyű a helyzet, mert gyógyszer formájában megfelelő pajzsmirigykészítmények állnak rendelkezésre. Egyedül az adag meghatározása, majd a beteg rendszeres ellenőrzése a feladat.

Az esetek túlnyomó részében a pajzsmirigyhormon-pótlás az élet végéig folytatott gyógyszeres kezelést jelent. A rendelkezésre álló készítmények lehetővé teszik a tökéletes pótlást, semmiféle természetgyógyászati szerrel nem helyettesíthetők. Fontos, hogy a gyógyszert mindig éhgyomorra, a reggeli előtt fél órával kell bevenni. A gyógyszeres beállítás helyességét a TSH-szint időszakos mérésével ellenőrizhetjük. Stabil anyagcserehelyzet esetén évenként alkalmazott vérvétel elegendő. A normális vérszint elérését követően 3-4 hónappal a korábban észlelt tünetek többnyire teljesen visszafejlődnek.

A göbös betegségek

Mindenképpen fokozott figyelmet és részletes kivizsgálást érdemel a már említett nyomási tünetek észlelésén kívül, ha a beteg újonnan észlelt göb megjelenését veszi észre, ha a korábban már tapintott göb növekedést mutat, ha a göb tapintása kemény, ha a göbön kívül a nyakon nyirokcsomók is jelentkeznek. Mivel a pajzsmirigybetegségek jóval gyakrabban fordulnak elő nőkben, így a férfiakon jelentkező göbösödést mindig komolyan kell venni.

Tünetek A göbös golyva elsősorban a mérete vagy az elhelyezkedése miatt okozhat tünetet. A kettő között szoros kapcsolat van. Egy “kifelé” növekedő göb általában nem, vagy csak jelentős nagyság mellett okoz légcső vagy nyelőcső szűkületet, ellentétben egy úgynevezett “befelé” növekedõ göbbel. A tünet lehet maga az a tény, hogy valaki csomót érez a nyakán. A göb következtében különféle nyomási tünetek léphtnek fel: légcsõ-szűkület nehézlégzéssel, nyelőcső-szűkület időszakos nyelési problémával, illetve gombóc-érzés.

Két speciális dolgot itt mindenképpen meg kell említeni. Ezek a tünetek, akár a mindennapokat megnehezítő mértékben szervileg teljesen egészséges embereknél is fennállhatnak. Ez annyira gyakori, hogy ha ilyen tünete van az embernek, és vizsgálattal pajzsmirigy-göböt állapítanak meg, még akkor is valószínűbb, hogy nem a göb okozza a panaszt, hanem más betegség, vagy jóval gyakrabban fokozott pszichés megterhelés, szorongásos alkat áll a panasz hátterében. A másik speciális körülmény, hogy nem ritkán tünetet nem okozó állapotban kell egy göböt kezelni. Az egyik gyakori példa, amikor régóta fennálló, lassan növekedő göb légcső-szűkületet okoz, mely nem okoz még panaszt a betegnek. A másik, amikor a megnagyobbodott pajzsmirigy a mellkasba terjed. Tehát az a paradox helyzet áll elő, hogy olyan göbös golyvás beteget, akinek nyaki panasza van, sokszor nem kell pajzsmirigy-betegség miatt kezelni, máskor pedig műtétet kell javasolni olyan embernek, akinek semmilyen panasza sincsen.

Kezelése A már kialakult göbös pajzsmirigy-elváltozások jóddal, pajzsmirigyhormonnal való kezelése korlátozott lehetőségekkel jár. Utóbbi hosszan tartó alkalmazását sokan vitatják, átmenetileg azonban sokszor megkísérlik.

Bizonyos nagyság feletti, vagy növekedést mutató göb, helyi nyomási tünetek esetén sebészeti megoldás szükséges. Természetesen, ha rosszindulatú folyamat gyanúja felmerül, a műtét nem kerülhető el. A forrógöbös pajzsmirigy-túlműködés esetén jön számításba és igen jó hatékonysággal alkalmazható, hiszen így csak a túlműködő göböt roncsolja el a bejuttatott izotóp.

A pajzsmirigybetegségek tünetei

A pajzsmirigy működészavara számos szervünkre hatással van, és változó súlyosságú és megjelenésű panaszokat okoz.

Szív-érrendszeri tünetek A pajzsmirigy túlműködésre jellemző a magas pulzusszám, amely jellegzetesen nemcsak terhelésre, hanem nyugalomban is jelentkezik. Szívritmuszavar is gyakran előfordul, idősebb betegeken nem ritkán a szívritmuszavar az egyetlen tünete a pajzsmirigy túlműködésének. Gyakori tünet az emelkedett vérnyomás is. Alulműködés esetén a pulzusszám csökken, bár ez az idegrendszer csökkent érzékenysége folytán kevésbé okoz panaszt a betegeknek. A vérnyomás ilyen esetben is gyakran magas, és súlyos alulműködésben szintén előfordulhat szívritmuszavar.

Légzés A pajzsmirigy bármilyen irányú eltérése csökkenti a szervezet teljesítőképességét, ezért kezdetben terhelésre, később nyugalomban is nehézlégzés, fulladás jelentkezik.

Idegrendszer A pajzsmirigyhormonok magasabb szintje ingerlékenységet, feszültséget, alvászavart, kézremegést okoz. A csökkent hormonszint ellenkező irányú változást okoz, a beteg tompulttá, közönyössé válik, feledékenység, aluszékonyság jelentkezik, csökken a nemi vágy.

Anyagcsere A pajzsmirigy túlműködése az alapanyagcserét fokozza, azaz fokozottabb étvágy ellenére is testsúlycsökkenés észlelhető, a fokozott izzadékonyság, a testhőmérséklet emelkedése jellemző lehet. A betegek a meleget rosszul tűrik. A csökkent pajzsmirigyműködésben jelentkező panaszok ellenkezőek: rosszabb étvágy ellenére a testsúly gyarapszik, bőrszárazság jelentkezik, a testhőmérséklet csökken, a betegek fázékonnyá válnak. A pajzsmirigy-túlműködésben nem ritkán észlelünk hasmenést, míg alulműködésben székrekedési hajlammal találkozunk.

Menstruáció, fogamzó képesség Nőknél a menstruáció gyakran rendszertelenné válik. A pajzsmirigy-túlműködés gyakoribbá, az alulműködés ritkábbá teszi a menstruációt. A teherbe esés esélyét mind a túl-, mind az alulműködés csökkenti, s terhesség esetén mindkét irányú változás növeli a vetélés kockázatát.

Bőr- és hajtünetek A már említett pajzsmirigy-túlműködésre jellemző nyirkos, az alulműködésben észlelhető száraz bőr mellett fontos tünet a hajhullás és a köröm töredezetté válása. A pajzsmirigy túlműködés egyik formájában festékhiányos foltok is megjelenhetnek.

Gombócérzés, nyaki szorítóérzés Ez a panasz a pajzsmirigy szempontjából egészségeseken is előfordulhat. Szorongás, stresszes állapot nagyon gyakran okoz hasonló tüneteket.

Nyelési zavar A nyelőcső összenyomásával fokozatosan nyelési nehezítettség alakulhat ki, mely jellemzően először a darabos ételek nyelésekor jelentkezik.

Rekedtség A hangszalagot ellátó ideg a pajzsmirigy közelében fut. A pajzsmirigy megnagyobbodásával a hang először mélyebbé, majd mind gyakrabban rekedtté válhat. Pajzsmirigy-alulműködésben szintén jelentkezhet rekedtség: a hang jellegzetesen reszelős.

Fájdalom Jelentősebb fájdalom a hirtelen kialakuló cisztára, illetve bizonyos gyulladásos eredetű pajzsmirigy-betegségekre jellemző. A nyaki fájdalom azonban többnyire nem pajzsmirigy eredetű: hasonló panaszokat okoznak a garat és a nyaki gerinc betegségei.

A pajzsmirigy gyulladásos betegségei

Nem csak a magas vagy alacsony hormontermelés okozhat problémát a pajzsmirigyben.

Krónikus autoimmun pajzsmirigygyulladás: elsősorban nőket érintő betegség. Gyakran teljesen tünetmentes, máskor átmeneti pajzsmirigy-érzékenység, hőemelkedés, pajzsmirigy-megnagyobbodás jelentkezhet. Sokszor csak a csökkent pajzsmirigyműködés irányítja rá a figyelmet. A Hashimoto-thyreoiditis az érintettek negyedében okoz tartós pajzsmirigy alulműködést.

Szülés utáni pajzsmirigygyulladás: a szülést követően fél éven belül jelentkező, gyakran tünetmentesen zajló folyamat. Gyakran csak a szülést követően észlelt idegesség, fáradékonyság, szapora szívverés irányítja rá a figyelmet. Minden ötödik esetben tartós alulműködés alakul ki.

Szubakut pajzsmirigygyulladás: jellegzetesen felső légúti vírusfertőzést követően három-négy héttel, elsősorban nőknél jelentkezik. A pajzsmirigynek megfelelően kifejezett, gyakran a fül felé sugárzó fájdalom lép fel. Gyakori a magas láz, igen rossz közérzet, elesettség. Típusos lefolyás esetén a folyamat kezdetén a megnövekedett hormonkiáramlás miatt túlműködésre jellemző tünetek (szapora szívverés, remegés, idegesség) jelentkeznek, majd átmeneti alulműködés alakul ki. A normális hormonszint körülbelül fél év múlva áll helyre. Nem ritkán erőteljes gyulladáscsökkentő kezelésre van szükség, melyet heteken át kell alkalmazni.