Diagnózis
Kétszer kettő néha öt
A
matematikai, számolási képességek zavara egy összetett tünetegyüttes. Sok-sok
képesség gyengesége, hiánya idézi elő. Gyakran jár együtt az olvasás-írás
területén mutatkozó zavarokkal. A súlyos diszkalkuliás tünetek köre
kiegészülhet a beszéd- és nyelvfejlődés zavaraival is.
A számolási
zavarok a számolási képesség legkülönbözőbb eredetű, változatos formában és
súlyossági fokozatban megnyilvánuló hiányosságai, zavarai.. A diszkalkulia
számolási zavar, a számok kezelésének nehézsége. Nagyjából az emberek 5
százalékát érinti enyhébb vagy komolyabb formája, tehát igen gyakori
problémáról van szó.
A diszkalkulia a számolási képesség részbeni hiányát, zavarát jelenti, ám nem szabad összetéveszteni a számolási képesség teljes hiányával, a számolási képtelenséggel, az úgynevezett akalkuliával. A diszkalkuliás gyermeknél a matematika megtanulásához célzottan szükséges részképességek azok, amelyek a fejlődésükben kórosan alulmaradtak a többi tantárgy megtanulását szolgáló részképességek fejlődéséhez képest.
Mi a számolási zavar?
A fejlődési
diszkalkulia a számfogalom, a számjegyek értelmezésének hiányát jelenti, ami
jelentős mértékben megnehezíti az egyszerű matematikai műveletek, tények
meg¬tanulását és alkalmazását. A diszfunkció együtt jár a helyi értékek
megértésének és a műveleti jelek értelmezésének, valamint a műveleti metódusok
megértésének, használatának és felidézésének zavarával.
A genetikai
eredet mellett az idegrendszer fejlődését gátló, illetve károsító hatá¬sok
okozhatnak fejlődési diszkalkuliát.
Genetikai
vonatkozások Fejlődési diszkalkuliás gyermekek ikerpárjainak vizsgálata során
sokkal gyakrabban találtak számo¬lászavart, mint a többi gyermeknél. A
diszkalkulia genetikai összefüggéseit keresve 39 diszkalkuliás tanuló
vérrokonait (21 anya, 22 apa, 93 testvér és 16 másodfokú rokon) vizsgál¬ták.
Számolási zavart találtak az anyák 66, az apák
Méhen belüli
károsodások A méhen belüli élet során az idegrendszer fejlődését igen sok hatás
gátolhatja. A perinatális patológiás történések többsége oxigénhiányos
állapottal jár, ami az agyi struktúrák károsodását, fejlődésük megtorpanását,
ennek következtében a tanulási képességek rossz, hiányos működését okozza.
A gyenge matematikai teljesítményt nyújtó diák azonban nem feltétlenül diszkalkuliás. Lehetséges, hogy csak lassú tempója miatt marad el társaitól, vagy egy korábbi tananyag hiánya okozza a problémát. A számolási gyengeség okait mindenképpen tisztázni kell. A vizsgálatokat az erre felkészült logopédusok végzik. Ők mondják meg, hogy esetleg elegendő egy szaktanári egyéni korrepetálás a felzárkóztatáshoz, vagy speciális, egyéni fejlesztésre van szüksége a gyermeknek.
Hogyan vehető észre?
A súlyos
számolási zavarral küzdő diákoknak komoly nehézségeik lehetnek az iskolában a
fizika, a kémia, sőt a földrajz, a történelem tanulásában is: például a
képletek, illetve azok összefüggéseinek felismerésében és alkalmazásában; az
időrend megtanulásában; a sík- és térbeli tájékozódás hiánya miatt a térképről
való olvasásban, helymeghatározásban; az ének-zene órákon a hangjegyek, illetve
a kotta olvasásakor, írásakor; a rajzórákon a testek ábrázolásában. Az említett
tantárgyakban nyújtott teljesítmény értékelésekor rendkívül fontos szerepe van
az egyéni elbírálásnak. A szaktanárnak tudnia kell tanítványa
részképességzavaráról, hogy ennek tudatában kérhesse számon tőle az elvárható
ismereteket. A tanulási nehézségek kisebb-nagyobb mértékben végigkísérik az
alsó- és középfokú oktatás éveit.
Ha a
gyermeknek nehézségei vannak számsorok folytatásával, bizonyos számok
számjegyeit felcseréli (például 67 helyet 76-ot olvas), fejszámoláskor nem
tudja megjegyezni a közbülső részeredményeket, nehézségeket okoz a szorzótábla
megtanulása, másoláskor sokszor hibázik a számjegyek leírásában, ha térben vagy
időben lezajló folyamatokat kell visszaadnia, akkor ezek érzékelésével és
megfogalmazásával problémái vannak okkal lehet gyanakodni számolási zavarra.
Erre utalhat az is, ha a szöveges feladatokat, vagy ha a feladathoz kiegészítő
szöveg is társul, akkor sokkal nehezebben tudja ezeket megoldani. A
diszkalkuliások számolás során általában nem veszik észre, ha ellentmondó
eredményre jutnak számolás közben, vagy a maradékot elfelejtik hozzáadni.
Ha felmerül
a diszkalkulia gyanúja, célszerű neurológus szakorvoshoz ellátogatni, hogy
feltárja az esetleges idegrendszeri eltéréseket, tüneteket, kóros elváltozásokat.
A terápia megtervezése és prognózis szempontjából a vizsgálati eredmények
meghatározóak lehetnek.
A
pszichológiai vizsgálatokat azért kell elvégeztetni, hogy feltérképezzék a
gyermek intelligenciastruktúráját és a különböző részképességek állapotát. Így
hasznos információt nyerhetnek a szakemberek arról, hogy a számolási zavar egy
általános fejlődési elmaradás tünete, vagy pedig egy vagy több részképesség
gyengeségével állunk szemben.
Nem szabad azonban összetéveszteni a diszkalkuliát az úgynevezett másodlagos számolási zavarokkal. Ezek pszichikai reakcióként keletkezhetnek, stresszhatásként, mely a számolással van összefüggésben. A félelem és szorongás egészen sajátos módon legátolja a számolási gondolkodást. Ha a hibázást és a helytelen választ az osztály magatartása és a tanár személye szégyellnivalónak és megalázónak ítéli, egyenes út vezet a másodlagos számolási gyengeséghez, melyek türelemmel, empátiával elkerülhetők lennének.
Hogyan kezelhető?
A
diszkalkulia kezelését mindig bízzuk szakemberre, de a szülő is sokat tehet
gyermeke fejlődése érdekében. A család a mindennapok során segítheti a
gyermeket számolási példákkal és gyakorlatokkal. Beszéljünk vele minél többször
olyan dolgokról, amelyekben számok is előfordulnak, bátorítsuk, hogy vegyen
részt olyan tevékenységben, amelyekben számolni kell.
A speciális
diszkalkulia terápia kiinduló pontjai a vizsgálatok során kapott eredmények,
amelyek tükrözik a gyermek jelenlegi tudásszintjét, s a már elsajátított
tudásra, képességekre építik fel a terápiás tervet, egészen apró lépésekre
lebontva, a fokozatosság elvét különösen szem előtt tartva. Hiszen a speciális
diszkalkulia foglalkozások célja a matematikatanuláshoz szükséges biztos alapok
megteremtése, megfelelő képességek fejlesztése, jártasságok, készségek
kialakítása. Különösen fontos a terápia során a már eddig elsajátított tudás
folyamatos gyakorlása, illetve beépítése az új ismeretekbe.
Legfontosabb
teendő az elvonatkoztatás folyamatának segítése. A különböző matematikai
fogalmak és a velük végzett műveletek elvonatkoztatása először a gyermek saját
testének, térben, síkban való elhelyezésével kezdődik, tárgyakkal, modellekkel
valamilyen cselekvés közben, majd rajzban, végül cselekedtetés nélkül történik.
Ekkora megtanulja a gyermek értelmezni a térbeli élményeket.
A terápia
folyamán a darabszám fogalmának kialakítását több oldalról kell segíteni: az
adott darabszámot látni, tapintani, rakosgatni kell, a számnevét kimondani,
számmal leírni. Ugyanígy végezzük el a műveleteket, amelyeket cselekedtetéssel
értelmezünk. További feladat a matematikai fogalmak, szimbólum- és jelrendszer,
szabályrendszer beépítése a gyermek fogalmi rendszerébe, gondolkodási
műveleteibe.
A részképességzavarral küzdő gyermekek az olvasás, az írás vagy a számolási műveletek elsajátításához hosszabb időt, több gyakorlást és megerősítést igényelnek. Szükségük van környezetük bátorító magatartására. Ha saját tempójukban haladhatnak, teljesítményük javul. A jelenlegi iskolarendszer egyforma gyerekekre szabott követelményei azonban nem hagynak elég időt, így a tanulási zavaros gyermekek része az állandó kudarc. A tanulmányi sikertelenség és az ebből fakadó szégyenérzet következménye lehet, hogy viselkedésük megváltozik: bohóckodóvá vagy agresszívvé válnak. A pedagógusok és a szülők részéről kifogyhatatlan türelmet igényel a velük való foglalkozás, el kell fogadniuk, hogy ezek a gyermekek nem lustaságból teljesítenek rosszul.
Fejlődési zavarok és a diszkalkulia
Bizonyos
genetikai rendellenességek, kromoszómazavarok vagy károsító környezeti hatások
is vezethetnek a számolási nehézségekhez.
Turner-szindróma: a kizárólag nőket sújtó rendellenességet az okozza, hogy
részben, vagy egészben hiányzik az egyik X-kromoszóma. A betegség a fizikai és
hormonális problémák mellett számolási zavarokkal is együtt jár. A
Turner-szindrómások becslési képessége nagyon rossz, és az egyszerű műveleteket
is sokkal nehezebben és több hibával képesek csak megoldani, mint egészséges társaik.
Williams-szindróma: a betegséget a hetedik kromoszóma génvesztése okozza. Bár a
betegek téri-vizuális és matematikai képességei gyengék, rendkívül
barátságosak, szociális érzékük fejlett, nyelvérzékük, muzikalitásuk, hosszú
távú memóriájuk gyakran felülmúlja egészséges társaikét.
DiGeorge-szindróma: 22-es kromoszóma rendellenessége okozza a betegséget. Leginkább a térérzékelési és számolási képességeket érinti a probléma.
Melyek a diszkalkulia tünetei?
Számos – a
hétköznapi élet során tapasztalható – nehézség és iskolában megmutatkozó
probléma utalhat a számolási zavarra. A diszkalkulia súlyosságától függően nem
mindegyik tünet van jelen egyszerre.
• Nehezen megy a vásárlás
(összeadás, visszajáró, egyáltalán mennyibe kerül valami, borravaló
kiszámolása).
• Nehezen tanulja meg az órát
kezelni, nehezen mondja meg, hogy mennyi az idő, az események sorrendjének
elmesélésében zavarok észlelhetők, képtelen az időbeosztásra.
• Problémák jelentkeznek a sport,
pontozás, táblajátékok során.
• Dolgok – mint hőmérséklet vagy
sebesség – megmérése nehézséget okoz.
• Gyakran számol az ujjain, gyakran
használja például a mobiltelefonján a számológép funkciót.
• Matematika órán felmerülő problémák, gyakori bukás, vagy csak a tanár
jóindulatán múlik...
• Fejszámoláskor gyakori hibázások,
lassú számolás fejben és írásban egyaránt.
• A szóban elmondott feladatok
problémát okoznak.
• Írásbeli számolás közben a
műveletek nehézségekkel járnak.
• Számok megfordítása, számjegyek
helytelen elhelyezése.
• Szimbólumok felismerésének zavara.
• Halmazok, tárgycsoportok
megszámlálásának zavara.
• Zavarok mennyiségek becslésében és
összehasonlításában.
• Problémák a törtszám
értelmezésével, a tizedes törtek írásával és olvasásával.
• Gyakran okoz gondot az alapműveleteknél
a tíz átlépése, a maradék megtartása, az irányok figyelembevétele kivonáskor.
• Többjegyű szorzóval való
szorzáskor nehézség a részletszorzatok helyének megállapításában.
Lapszám: 2008. március



