Növényekkel a fejfájás ellen

Fejfájás egészen különböző módokon léphet fel és az okai is eltérőek lehetnek. Lehet egy átmulatott éjszaka következménye vagy súlyosabb betegség tünete. A gyógynövények azonban szinte minden típusnál segítséget jelenthetnek a fájdalomra.

A fejfájás az egyik legelterjedtebb és legősibb betegségtünet, az okok pedig egyre gyarapodnak. A túlterheltség, stressz, felgyorsult életritmus és a pihenés hiánya mind-mind egyre gyakoribbá tehetik a tünetek jelentkezését.

A fejfájósok 65 százaléka szenved migrénben, 25 százaléka stresszes eredetű fejfájásban és a páciensek csupán 10 százalékánál más megbetegedés ismertetőjele a fájdalom.

Mitől fájhat?

A feszültség okozta fejfájás Ilyen esetekben a fejfájást egy megmerevedett izom okozza. Néhány esetben az állkapocs rendellenes helyzete az ok, ám azt is fenyegeti a fejfájás, aki alvás közben csikorgatja fogait, vagy keményen rájuk harap. Ebben az esetben azonban elmúlik a fejfájás, mihelyt a fogorvos vagy a fogszabályozó orvos megszüntette az okot.

Az izommerevség többnyire rossz testtartásból, ülő tevékenységből és hirtelen megerőltetésből ered. Ez azonban még nem biztos, hogy fájdalmas. Fejfájást többnyire csak úgy kapunk, ha ehhez a megfeszített állapotú izomhoz még stressz is járul. A stressz lehet lelki eredetű: családi veszekedés, sikerkényszer, szellemi túlerőltetés, zaj, ideges és ingerült embertársak. Mindegy, hogy mi a stressz oka, a test mindig egyformán reagál: az izmok megfeszülnek, és fájni kezdenek – így indul a fejfájás.

A migrén Elsősorban ér okozta betegség. A véredény – többnyire az artéria – összehúzódik, az átáramló vér azonban olyan erősen kitágítja az érfalat, hogy ingerli, begyullad és fáj. Ha a vér az agyba áramlik, lüktető fájdalmat érzünk, ami a migrénre nagyon jellemző. A migrént főleg erős, állandóan visszatérő fejfájás jellemzi. A fájdalmak többnyire csak a fej egyik oldalán lépnek fel.

A fájdalom eltérő erősségű és a tompa dobogástól az elviselhetetlen hasító szúrásig terjed. A beteg a szemekben vagy a szemek mögött érzi a fájdalmat, gyakran a koponya belsejében, sosem a fejbőrön.

A migrénes rohamok gyakran émelygéssel és hányással járnak. A betegnek többnyire már az evés gondolata is kellemetlen. Aki nyugodtan lefekszik, annak enyhülni fog az émelygése. Gyakran azonban a roham vége felé annyira fokozódik, hogy a hányás „megváltásként” jön, és a roham véget ér. Lényegesen ritkábban, de éppúgy lehetséges a hasmenés fellépése migrénes roham alatt.

A cluster-fejfájás Migrénszerű idegbántalmat jelent, ám szokatlanabb, mint a klasszikus és a közönséges migrén: periódusokban jelentkezik, ami körülbelül két héttől három hónapig is eltarthat. Közöttük több hónaptól egy évig terjedő fájdalommentes időszakok vannak. Súlyos esetekben 24 órán belül többször jelentkezhetnek ezek a fejfájások, mindig körülbelül kétórás időtartammal – innen a cluster név, ami köteget jelent. Ebben a migrénfajtában lényegesen gyakrabban szenvednek a férfiak, mint a nők, összességében mégsem túl elterjedt, és a migrénbetegek csupán négy százalékát érinti.

Gyermekeknél A fejfájás gyakran olyan klasszikus gyermekbetegségek korai tünete, mint a mumpsz vagy a kanyaró. A gyerek dörzsöli a fejét és jelzi, hogy furcsán érzi magát, fájdalma van, többnyire dacos lesz és étvágytalan. Megérkezik a láz, ami 39-40 fokig is felmehet. Ilyen jelek esetén fektesse le gyermekét és tartsa melegen. Semmi esetre sem szabad evésre kényszeríteni, inni azonban sokat kell neki.

Azonban migrénre kell gyanakodni, ha a fejfájás émelygéssel kísérve mindig visszatér, anélkül, hogy hozzá kapcsolódó fertőző betegség követné. Ekkor többnyire a homlokon érződik a fájdalom, és izgalom esetén jelenik meg. Mindenesetre a klasszikus migrén előjelével gyerekeknél ritkán találkozhatunk. Ha azonban a gyermek fényingerekről és villámokról számol be, nyugtassa meg és kérdezze ki pontosan, hol bukkannak fel, és hogy néznek ki.

Azok a gyerekek, akik hasfájással járó migrénben szenvednek, felnőttként olykor klasszikus migrént produkálnak. Ha gyermeke teljesen váratlanul kap fejfájást és még egyéb tünet is fellép, mint például a ferde nyak, leeresztett szemhéj vagy epilepsziás roham, rögtön kérjen orvosi tanácsot. Ilyen jelenségek mögött olyan súlyos betegségek rejtőzhetnek, mint az agyhártyagyulladás vagy az agy más megbetegedései. Összességében azonban a legtöbb gyermekfejfájásnak szerencsére nincs komoly oka és olyan könnyű szerekkel kezelhető, mint a tea és a homlok hideg vizes borogatása.

Ha huzat okozza...

A fejfájásoknak sok oka lehet. Olykor-olykor csaknem mindenki szenved tőle, de sok embert állandóan kínoz. Kiváltásában bűnös lehet az időjárás, egy hirtelen időváltozás, a rossz szellőzés, az alkohol és a nikotin is. Ezekben az esetekben meglehetősen gyorsan elmúlik a fejfájás. Ha a fájások azonban mindig ugyanazon a fejrészen lépnek fel, feltétlenül keresse fel orvosát. Ez daganatra vagy érelváltozásra is utalhat. Az idegfájdalom és a csigolya megbetegedése például fejfájással hívja fel magára a figyelmet, éppúgy, mint a magas vérnyomás és a vesebetegségek.

Csalán Negyed liter vízhez adjunk egy púpozott teáskanál csalánt, épp csak felfőzzük, fél percig állni hagyjuk, és kortyonként isszuk. Hasznos a napi adagot kissé felmelegítve termoszkannába tölteni. Gond nélkül megihatunk naponta két liter csalánteát.

Galagonya Egy púpozott teáskanál galagonyát (a gyógynövény leveleit és virágait is használjuk) csészénként leforrázunk, fél percig állni hagyjuk, leszűrjük és kortyonként egy napra elosztva, két csészével iszunk.

Galagonya-eszencia Frissen szedett virágokat és terméseket, mindkettőt azonos mennyiségben, üvegbe töltjük és 38-40 százalékos gabonapálinkával leöntjük. Az üveg legalább két hétig melegben álljon. Az így kinyert eszenciából naponta négy-tíz cseppet vegyen be.

Kis svédkeserű Erős fejfájás esetén vegyünk be az egyik gyógyteával naponta kétszer- háromszor, egy evőkanál kis svédkeserűt. 1/8 liter teával egy evőkanál kis svédkeserűt hígítunk. A leghatásosabb, ha ezt a keveréket evés előtt és után fél órával vesszük be, ez negyed csészét jelent az étkezés előtt és után.

Borogatás kis svédkeserűvel A kis svédkeserű borogatás felhelyezése előtt a halántékot és a homlokot bekenjük körömvirágkenőccsel, hogy a svédkeserű alkoholtartalma ne vonja el a bőr zsírtartalmát. Egy megfelelő nagy vattacsomót kis svédkeserűvel megcsöpögtetünk és felhelyezzük a fej sajgó részére. Ezt a feltétet kötéssel vagy vászonkendővel lerögzítjük és a borogatást kettő-négy órán át hagyjuk hatni.

Ha érgörcs okozza...

Migrén esetén minden inger kínoz, például a hangok, a fény, az érzékelések. További lényeges tünete a migrénnek a hányás. Ha a beteg az ételre gondol, rosszul lesz, gyakran hánynia kell. A betegek harmadánál látási zavarok léphetnek fel, többnyire a roham félelmi fázisában, amely tíz-húsz percig tart, ritkán órákig. A figyelem gyengül, néhány betegnek még a szavak formálásával is nehézségei vannak.

A migrén tulajdonképpeni oka most is ismeretlen, de sok egyedi okot ismerünk, melyek kiválthatják a rohamot. Növeli a kockázatot a túlzott megterhelés és az irreálisan magas követelmény. Az öröklési tényezők is szerepet játszhatnak éppúgy, mint az alkalmi okok: menstruáció, baleset, testi megerőltetés, időjárás és a stressz. A kevés testmozgás és például a rossz testtartás munka közben, egyaránt kiválthat migrént.

Sok migrénes betegnek át kellene gondolni hogy megtalálta-e a helyes életritmusát. Nem szabad magát túlterhelni, hanem kikapcsolódásra és minél több alvásra kell törekednie. Ezért minden esetben kerülni kell az idegességet, túlterhelést és az ingeráradatot.

Cickafark A cickafarktea rendszeres fogyasztása teljesen megszüntetheti a migrént. Csészénként egy púpozott teáskanál cickafarkat leforrázunk, fél percig hagyjuk állni, leszűrjük és nagyon forrón, kortyonként, naponta egy csészével iszunk.

Kankalin Erős migrénes rohamok esetén gyors enyhülést ígér a kankalintea. Csészénként egy púpozott teáskanál kankalinvirágot leforrázunk, fél percig hagyjuk állni, leszűrjük, és melegen isszuk, kortyonként legfeljebb két csészével.

A fejfájások osztályozása

Mivel a fejfájások egészen különböző módokon jelentkeznek, jellemzőiket két csoportba osztják.

Felszíni fájdalom: jól lokalizálható, erős, nyilalló, égető, bizsergő, erősen metsző.

Mélységi fájdalom: rosszul lokalizálható, szorongató, szaggató, nyomó, feszítő; kísérő jelenségei gyakran az émelygés és a hányás.

Az elsődleges fejfájásokhoz tartoznak az érhez kapcsolható fejfájások (például migrén), az izom összehúzódása miatti és a feszültség miatti fejfájás, éppúgy, mint a fejsérülés utáni krónikus fejfájás.

A másodlagos fejfájásokhoz sorolják azokat a fájdalmakat, melyek agydaganat révén lépnek fel, magas vérnyomás, agyér-rendellenességek, agyvérzés, agyhártyagyulladás, túl alacsony vérnyomás, idegfájdalom, valamint szén-monoxid-, alkohol- és nikotinmérgezés esetén. Kezeléséhez fel kell ismerni a kiváltó okot vagy az alapul szolgáló betegséget. Ha ezeket elhárítottuk, illetve meggyógyítottuk, többnyire maguktól elmúlnak a fájások, melyek tulajdonképpen csak a betegség tünetei.