Az élet édes oldala

Gyakran hallott mondat, hogy a szénhidrát hizlal. Pedig a cukor az egyik legelemibb energiaforrásunk, amelyre szintén érvényes a mondás: mindent csak mértékkel.

A túlsúly és az elhízás problémájának európai és globális, szédítően gyors ütemű terjedésével párhuzamosan a szénhidrátok, és főként a cukrok, étrendünkben betöltött szerepe az érdeklődés középpontjába került, megítélésük sokszor rendkívül ellentmondásos.

Nem minden szénhidrát cukor

A szénhidrátok közül két csoport funkcionál energiaforrásként: a cukrok és a keményítő. Mindkét szénhidráttípus grammonként 4 kcal energiával látja el a szervezetet. A szénhidrátok harmadik nagy csoportját a rostok alkotják, melyek bár szervezetünk emésztőrendszere számára nagyrészt feldolgozhatatlanok, így az energiaellátásban nincs szerepük, ám számos fontos élettani feladatuk van: például a bélműködés egészséges működésének fenntartásában ballasztanyagként vesznek részt.

Keményítőben gazdag élelmiszereink a gabonafélék (például rizs, kukorica, búza) és az ezekből készült termékek: a tészták, kenyerek, péksütemények, valamint a burgonya és a hüvelyesek.

A cukrok családjába a répa- és szőlőcukor (előbbit elsősorban kristálycukor formájában ismerjük és használjuk), a gyümölcs- és tejcukor, valamint a malátacukor tartozik. Természetes cukorforrásként a gyümölcsök, zöldség- és főzelékfélék, valamint a tej és tejtermékek említhetők.

Az élelmiszeripar is gyakran használja fel a cukrot, ilyenkor más-más tulajdonságát aknázzák ki a jó minőségű végtermék előállítása érdekében, például, mint ízesítő- vagy sűrítőanyag. A háztartásban a cukor természetes tartósító hatását, a zselék, lekvárok, befőttek készítésekor használjuk ki.

Energia az agynak és az izmoknak

A szénhidrátok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az emberi testben, hiszen a megfelelő agyműködéshez folyamatos cukorellátás szükséges. Egy átlagos felnőtt agya naponta körülbelül 140 gramm glükózt használ fel, mely a napi cukorfogyasztásunk felét teszi ki. Számos tanulmány rámutatott a szénhidráttartalmú élelmiszerek és italok fogyasztása és a jobb szellemi teljesítmény (például javuló memória, rövidebb reakcióidő, pontosabb figyelem) közötti összefüggésre. Egy felnőttek részvételével végzett kísérletben például a vezetési teljesítményt vizsgálták gépkocsi-szimulátor segítségével, hosszú, 120 km-es szakaszon. A kísérleti személyek egy csoportja cukros italt, míg a másik csoport vizet fogyasztott a teszt előtt és közben. A cukortartalmú folyadékot fogyasztók körében alacsonyabb volt a vezetési tesztben elkövetett hibák száma.

Cukor és testtömeg

Az Egészségügyi Világszervezet a túlsúly és elhízás előfordulási gyakorisága és a fizikai aktivitás, valamint a táplálkozási szokások közötti összefüggéseket vizsgálta. A felmérés során értékelhető mértékű negatív kapcsolatot találtak az édességek fogyasztása és a testtömegindex alakulása között a vizsgált országok többségében. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb mértékű édességfogyasztás a túlsúly alacsonyabb arányával párosult.