Árthat-e a tisztaság...

Ijesztő főcímeket látni mindenhol: kórokozók tanyája otthonunk, a játszótér, az éttermek. Nem csoda, hogy rettegünk a baktériumoktól. Ám nem biztos, hogy a tökéletes fertőtlenítés megoldás...

Láthatatlan baktériumok tömkelege található nyilvános helyeken – játszóterektől buszokig és éttermekig. A munkahely sem biztonságos menedék, a telefon és a billentyűzet hemzseg a kórokozóktól. Nem meglepő tehát, hogy próbálunk antibakteriális szappanokkal, illatosítókkal, vegyszerekkel megvásárolni a biztonságunkat.

Az ellenálló képesség ellentmondásai

Az nem kérdés, hogy a megfelelően használt antibakteriális szappanok és tisztítószerek megölik a baktériumokat. Számos vizsgálat kimutatta, hogy ezek elpusztítják a legtöbb betegséget okozó baktériumot, mint például a szalmonellát, amely ételekhez kötődő fertőzés, és a staphylococcust, amely bőrfertőzéseket okozhat. Az viszont még igazolásra vár, hogy ténylegesen kevesebb megbetegedést eredményez-e használatuk akkor is, ha egészséges emberek alkalmazzák.

Néhány tudóst foglalkoztat, hogy az antibakteriális termékek hosszú távú használata a takarításra, súrolásra, szuperbaktériumokat teremthet, amelyek ellenállóak lesznek nemcsak magára a fertőtlenítőszerre, de a fontos antibiotikumokra is. Így ha valakit megbetegítenek, esetleg nem fognak hatni a korábban megfelelő gyógyszerek... Különösen a triclosan nevű anyag miatt aggódnak a kutatók, amely a leggyakrabban használt összetevője az antibakteriális szappanoknak.

A normál, nem fertőtlenítő hatású szappanok nem jelentenek problémát ebből a szempontból, mivel nem ölik meg a baktériumokat, csak legyengítik őket, így megkönnyítik a lemosásukat. De az antibiotikus szappanok, amelyek a mikrobákat pusztítják, olyan maradványokat hagyhatnak, amelyek a baktériumokat ellenállóvá teszik.

Nem is beszélve arról, hogy a modern nagyvárosokban felnövő gyerekek, akiknek az immunrendszerét kevésbé stimulálják a környezetükben található baktériumok, mint a kertes-erdős környezetben felnövőkét, nagy valószínűséggel hajlamosabbak lesznek az allergiára és asztmára, ha még otthonukban is fertőtlenített, baktériummentes környezetben élnek.

A kórokozómentes környezet miatt az immunrendszer képtelen megfelelően fejlődni, így történhet meg, hogy a környezetben található olyan, egyébként ártalmatlan anyagokat is, mint a pollen, az állatszőr, vagy a por is veszélyesnek tekint a szervezet, s allergiás reakció formájában igyekszik tőlük önmagát védeni.

A tisztítószerek, légfrissítők használata azonban további veszélyeket is rejt. Amerikai vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a légfrissítők már heti egyszeri használatával is 50 százalékkal nő a légúti betegségek kialakulásának valószínűsége. A légfrissítők, bútor- és ablaktisztítók a különösen veszélyesek. Korábbi kutatási eredmények igazolták már a hivatásos takarítók körében előforduló asztmás megbetegedések gyakoribb kialakulását.

Alternatív megoldásként, spray-k használata helyett, választhatók inkább a folyékony állagú, illetve természetes alapanyagokból készült tisztítószereket. Emellett célszerű a takarítást nyitott ablak mellett, a tisztítandó felülettől a lehető legnagyobb távolságot tartva, esetleg maszk viselésével – ezzel elkerülve a termék közvetlen belégzését – végezni. Kerülendő a tisztítószerek vegyítése is, hiszen nem várt kémiai reakciók indulhatnak be, és a szervezetre különösen káros anyagokat kaphatunk.

A termékek tesztelése során a gyártók természetesen ellenőrzik, hogy az összetevők nem okoznak-e halált, vagy éppen daganatos megbetegedést. A tisztítószerek azonban ettől még nem tekinthetők biztonságosnak, s így az általuk nyújtott tisztaság ára sokszor más, súlyos betegségek megjelenése.

Kézmosás: jóból is megárt a sok

Kevésbé fontos, milyenfajta szappant választunk, mint az, hogy alaposan meg kell mosni a kezeket. A fertőzések 80 százaléka ugyanis érintéssel terjed: vagy közvetlenül, például csókkal, kézfogással, vagy pedig közvetetten, a billentyűzet, esetleg a kilincs megérintésével.

A folyamat egy lánchoz hasonlít: a baktériumok a kézre kerülnek, a kéz a szájhoz, szemhez vagy orrhoz érintkezik, innen pedig egyenes út vezet a betegséghez. Ezt a láncot azonban meg lehet szakítani, ha alaposan kezet mosunk mielőtt eszünk, és minden olyan esemény után, ahol lehetséges baktériumtovábbító közeggel érintkezünk. Például fürdőszoba-használat, vagy nyílt seb, vágás ellátása után.

A kézmosás műveletét nem szabad elsietni. Egy szappan sem fejti ki a hatását csupán egy gyors öblítéssel. Javasolják, hogy először meleg vízzel alaposan áztassuk a csap alatt a kezünket, majd legalább húsz másodpercig szappanozzuk.

A kéz megszárításához nyilvános illemhelyen célszerű a papírtörlőt választani a kézszárító helyett. Előbbi használata ugyanis több mint 50 százalékkal csökkenti a baktériumok számát a kezeken, míg a meleg levegős szárító éppen ellenkezőleg, növeli a számot, néhány baktérium esetén akár a négyszeresére is. Főként azért, mert a legtöbb ember teljesen megszárítja a kezét ilyenkor, másrészt pedig azért, mert a szárítók kifújhatnak olyan baktériumokat, amelyek felgyülemlettek a készülékben. A papírtörlőt nem csak arra lehet használni, hogy megtöröljük a kezünket: kifelé menet, jó, ha a kilincset is a papírtörlővel fogjuk meg, hiszen az előttünk lévők közel sem biztos, hogy alaposan megtisztították tenyerüket… Egy vizsgálat szerint a nők egytizede, a férfiaknak pedig negyede nem mossa meg a kezét a nyilvános illemhelyen.

A kézfertőtlenítő folyadék olyan szituációkban lehet megoldás, amikor nincs lehetőség a kézmosásra, például utazás közben. Ezek a szerek a betegségokozó mikroorganizmusok majdnem száz százalékát elpusztítják, így még hatásosabbak lehetnek, mint a szappan és víz. Egyes tanulmányok azt is kimutatták, hogy ezeknek a kézfertőtlenítőknek a rendszeres használata csökkentheti akár a hiányzásokat az iskolákban és egyetemeken. Sokkal hatásosabbak a szappannál a rotavírus ellen, ami egy hasmenéssel, hányással járó fertőzés fő okozója fiatal gyermekeknél.

Ám nem szabad átesni a ló túlsó oldalára. Miközben nagy igyekezettel próbálunk megszabadulni a kórokozóktól, elpusztíthatjuk a bőr és az intim szféra természetes védőrétegét, így teret engedve a kórokozók megtelepedésének. A természet az emberi testet egy zsírból, verejtékből és egyéb anyagokból álló védőréteggel borította be. Ebben az egészséget védő savköpenyben olyan sajátos baktériumok élnek, amelyekhez születésünktől hozzászoktunk, és az ide kerülő, betolakodó idegen baktériumok elpusztulnak ebben a közegben. Az antibakteriális szappanokkal végzett gyakori kézmosás miatt ez a savköpeny tönkremegy, így az ily módon sérült bőr hajlamosabb lehet például az ekcémára vagy bőrfertőzésekre.

A forró pontok

Ahelyett, hogy megpróbálnánk baktériummentesíteni az egész házat – ami valószínűleg lehetetlen –, a célzott higiénia a hatékonyabb. Összpontosítsuk a tisztítást a háztartás forró pontjaira, amilyenek a konyha és a fürdő, ahol a veszélyes baktériumok előfordulása a legvalószínűbbek.

• Gondolkozzunk el, mely helyeket érintenek legtöbbször az emberek egy házban: kilincsek, távirányítók, kapcsolók. Ezeket az eszközöket és pontokat tisztítsuk rendszeresen fertőtlenítővel.

• Attól, hogy egy terméken nincs feltüntetve, hogy antibakteriális, még megölheti a baktériumokat… A fehérítő, a bórax, a szódabikarbóna, az ecet, az alkohol, az ammónia, az oxidalizálók és a hidrogén-peroxid bizonyos mértékben mind megölik a mikroorganizmusokat.

• Kövesse mindig a termékek használati utasítását. Sok fertőtlenítőszer igényel akár tízperces hatóidőt is, mielőtt letörölné, ám attól nem lesz hatásosabb, ha az előírt időn túl is a felületen hagyja.

• Ugyanúgy igyekezzen leszárítani a letakarított felületeket is, mint ahogy letörölte. A szárazság ugyanis megöli az organizmusokat. Használjon inkább papírtörlőt a szárításhoz ruha helyett, ha például beteg van a házban. Ezen nem tudnak tovább életben maradni a baktériumok, mint a törlőruhán.

• A konyhai szivacsok és törlőruhák a legtöbb házban a legpiszkosabb darabok. Mindig mossa ki a szivacsot esténkén a mosogatógépben vagy forró vízben.

• Vágódeszkát inkább műanyagot válasszon fa helyett, ezt ugyanis könnyebb tisztán tartani. Minden használat után fertőtlenítse mosogatógépben vagy forró lúgos vízben a vágófelületet. Használjon két különböző deszkát, egyet húsokhoz, egyet zöldséghez, hogy a keresztfertőzést elkerülhesse. A megkarcolódott deszkákat célszerű kidobni, hogy a repedésekben ne tudjanak megtapadni a baktériumok.

• Nagyon fontos az immunrendszer erősítse, hogy elkerülhessük a betegségeket. A sok alvás, a rendszeres testmozgás, kiegyensúlyozott táplálkozás és a kézmosás a legjobb védekezés a nem kívánt baktériumok ellen.

Mikor használjunk antibakteriális szert?

Míg egy átlagembernek nem létszükséglet „tisztaságmániásnak” lennie, érzékeny embereknél hasznos lehet a fertőzések megelőzése. Azt javasolják, ha valahol súlyos beteg, nagyon idős, ágyhoz kötött, krónikus betegségtől gyenge immunrendszerű egyén lakik, kemoterápia vagy transzplantáció után, fontos az átlagosnál gyakoribb fertőtlenítés.

Ám a cél ekkor sem az, hogy mindent sterilizáljunk, hanem az, hogy alacsony szinten tartsuk a baktériumokat, hogy kevesebb esély legyen fertőzésekre.

Azt tanácsolják, hogy csak ott használjunk fertőtlenítő tisztítószereket, ahol a legnagyobb szükség van rá. Nem kell például minden mosdóhoz ilyen szappan, de jó ötlet a konyhában használni, ha tudjuk, hogy olyan alapanyagokkal dolgozunk, például hússal, amelyek könnyen fertőződhetnek.