Sport vagy edzés?

Az is meghal, aki sportol vagy sportolt, de az nem mindegy, hogy az oda vezető utat hogyan éli meg. Beszélünk a sportról, de nem biztos, hogy tisztában vagyunk azzal, hogyan gondolkodik erről a modern sporttudomány…

A sport a teljesítményfokozás tudományosan irányított folyamata. A sporthoz szorosan kötődő fogalom az edzés. Az edzés folyamatában tervszerűen alakítják a sportoló teljesítőképességét és teljesítőkészségét, hogy ezzel sportágában, versenyszámában, egyre jobb eredményt érjen el.

Teljesítőképességtől az edzőig

Teljesítőképességen azokat a fizikai képességeket értjük, amelyek a sportoló számára rendelkezésre állnak. Erő, állóképesség, gyorsaság, ügyesség, értelmi képességek, taktikai tudás. A teljesítőkészség inkább a pszichikai oldalt, a sportolónak edzőhöz, csapattársakhoz, környezetéhez való viszonyát jelenti. Annak erős a teljesítőkészsége, aki kész mozgósítani a rendelkezésére álló energiákat, aki képes arra, hogy minden nap esetleg több alkalommal elmenjen edzésekre, ott elvégezze a kemény munkát, és részt vegyen a versenyeken, aki tudja kezelni a sikert és a kudarcokat egyaránt.
Természetesen a valóságban ezek a képességek és készségek nem válnak ennyire szét.
Ha az erő keveredik a gyorsasággal, gyorsasági erőfejlesztésről beszélünk, ha az állóképesség keveredik az erővel, akkor erő-állóképességről A legegyszerűbb, ha a képességeket és a készségeket egy dézsának képzeljük el, amiben minden elem egyaránt fontos. Vagyis hiába tehetséges, ügyes és gyors valaki, ha nem képes eljárni az edzésekre, mert nem motiválható. Vagy fordítva: kevésbé ügyes, de kitartó, szorgalmas emberből is lehet kiváló sportoló. Az edzés magába foglalja az alkotó, nevelő edzői tevékenységét és a sportolóét is, aki ezt a folyamatot önként vállalja.
Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a sport változtatja meg a gyereket, felnőtteket. A sportolás és az edzés azonban csak egy folyamat. Ezt a folyamatot egy sportoló pályafutása során edzők irányítják, és rajtuk múlik az, hogy a sportoló vállalja a terheket, a lemondást és a küzdelmet, vagy sem! Vagyis nem a sport, hanem az edző nevel. Az edzés tehát elsősorban pedagógiai folyamat a növekvő teljesítmény elérésének érdekében.

Fő a fokozatosság

Az edzéseket tervszerűen kell adagolni, hogy mind fizikai, mind pszichikai szempontból fejlődés jöjjön létre úgy, hogy egészségkárosodást ne okozzon az edző! Ez vonatkozik gyermekre, felnőttre egyaránt.
A gyermekek esetében különösen fontos ez, hiszen a gyerekek szervezetében maradandó károsodásokat okozhat egy edző, ha nem veszi figyelembe a fokozatosság elvét, ha nem adja meg a jó technikai alapokat, ha túl gyorsan kezd el erősíteni, súlyzókkal gyakorolni. Ha az edző nem veszi figyelembe a fizikai és pszichikai adottságokat, vagy ha nem mondja el, hogy a cél elérésének érdekében meg kell változtatni a táplálkozási szokásokat, a pihenésre is időt kell hagyni, a tanulást sem szabad elhanyagolni, és edzés után le kell zuhanyozni. Ha a személyi edzőtől úgy megy haza valaki, hogy sápadt, hányingere van, és rosszul érzi magát, akkor nem ő a hibás, hanem az edző. A megoldás – másikat kell keresni.
Fontos, hogy a különböző módszerek figyelembe veszik a modern edzéselmélet és módszertan alapjait, a terhelés és pihenés sajátosságait, a sokoldalú képzést. A tréningek meleg, de határozott légkörben folynak, és az egyik legfontosabb pedagógiai alapelvet tartják szem előtt: követelek, mert tisztellek! Vagyis nem engedik sem a szülőt, sem a gyereket „kiszállni a feladatból”. Aki ezt megérti, és rendszeresen végigcsinálja a tréningeket ott a siker sem marad el.
A gyermekkorban végzett sokoldalú fejlesztés egy állandó tanulási folyamatot eredményez az edzéseken. Az edzések terjedelme és intenzitása állandóan emelkedik, egyre több egyre nehezebb feladatokat kell megoldani. A mozgástanulás után a technika tanulása következik, és lassan stratégiai-taktikai ismereteket kell tanulni egyre nehezebb helyzetekben. Esetleg eszközzel a kézben, sok esetben megküzdeni a természet erőivel: vízzel, széllel, hóval.
Logikát követel a helyzetek felismerése és megoldása, és ezeket egyedül kell a lehető legjobban megoldani. Állandóan kommunikálni kell verbálisan vagy nonverbálisan a társakkal, edzővel, és ez nem lehet téves.
A sporttevékenység során szükség van egy szakemberre, aki tervezi, irányítja, módosítja a programokat. Ne kezdjünk bele egyedül semmiféle edzésbe felelőtlenül, és vigyázzunk gyermekeinkre. Az edzéseken egy igen komoly tanulási folyamat megy végbe, amely legalább olyan fontos, mint a sport egészségre, szervezetre gyakorolt hatása.

Mozgás a magzati kortól

Sok szülő azzal bünteti gyermekét, hogy nem engedi edzésre, mert nem tanul jól. Pedig ez a legrosszabb megoldás, amit tehetnek, hiszen minden élőlény folyton mozgásban van, szüksége van a folytonos változásra.
Az anyaméhben lévő magzatnak egy meghatározott elemi mozgássoron kell végighaladnia. Születése után szintén megvannak azok a mozgások, amelyeket meg kell csinálnia ahhoz, hogy idegrendszere és szervei kifejlődjenek, nem maradhat el a kúszás és a mászás. Nem szabad örülni, ha a gyerek túl korán elkezd járni. Az egyes lépcsőfokok kimaradása esetén különböző szervi és idegrendszeri problémák léphetnek fel. Igaz, hogy itt még a génjeinkben kódolt mozgásanyag, és nem pedig az edző irányít. Mégis előfordul, hogy napjainkban a gének a mozgásszegény életmód, a szennyezett környezet, a dohányzás, az alkohol és drogfogyasztás vagy a stressz miatt nem úgy működnek, ahogyan kéne.
Az edzések során azonban lassan kiirtódnak a kóros csecsemőreflexek (például a szimmetrikus nyaki tónusos reflex vagy akár a búvárreflex), amelyek gátolják a gyermek fejlődését és mozgását. A langyos vízben végzett HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika) módszernek például az az előnye is megvan, hogy visszaidézi az anyaméhben töltött időszakot. A vízben adott a három dimenzióban történő mozgás lehetősége, a térben való tájékozódás, vagyis kinyílik a gyerek számára az egész világ.


A gyors alakformálás mítosza
Nem szabad hinni a gyors átalakulást ígérő testformáló programoknak. A szervezet az edzésekhez alkalmazkodik. Öt gyakorlat alatt be sem melegszik! A bevezető rész a bemelegítés. Ahogy a motornak, úgy a sportolónak is szüksége van arra, hogy bemelegedjen. Az izmoknak, inaknak, a szív keringési rendszerének, de gyakorlatilag az egész szervezetnek szüksége van arra, hogy ráálljon a munkára.
Ezután következik a fő rész, ahol valamilyen célt szeretnénk elérni: erőt, állóképességet, gyorsaságot vagy ügyességet, lazaságot vagy hajlékonyságot akarunk első-sorban fejleszteni.
Esetleg új mozgást vagy technikát, taktikát tanulunk meg. Az edzés befejezése pedig felkészülés a nyugalmi állapot visszaállítására. Ez lehet nyújtás, lazítás, relaxáció, streching.