Nő az intenzíven

Ha egy férfi infarktusos tünetekkel kerül kórházba, azonnal az intenzív osztályra viszik. De vajon hol és miért vesztegelnek a nők, mielőtt állapotuknak megfelelő ellátást kapnak?

Ha egy nő szívrohamot kap, kisebb a valószínűsége annak, hogy ugyanolyan gyorsan az intenzív osztályra kerül, mint az azonos állapotban lévő férfi. Ehhez azonban a tudatosságnak semmi köze, annál inkább a tudatlanságnak. Legalábbis ez derült ki abból az amerikai kutatásból, amely a szívbetegségek megítélésének nemek közötti különbségével foglalkozik. A nők több mint felének ugyanis a tanulmány szerint fogalma sincs arról, hogy válsághelyzetben melyek a legfontosabb tüneti különbségek a férfiak és nők között, önnön tüneteik értékelésekor a filmekből s a férfiakéról szerzett tudásukat követik. Bár az is igaz, ismerik el maguk az orvosok, amikor egy fiatal vagy középkorú nőt rosszulléttel a kórházba szállítanak, nem a szívroham ugrik be első gyanúként.

A kutatók azt akarták megtudni, hogy az intenzív osztályra való kerülést kizárólag az egészségi állapot határozza-e meg, vagy közrejátszanak más szempontok, mint amilyen a nemi hovatartozás is. A felmérés három évig tartott, több mint kilencven intenzív osztályt tanulmányoztak Britannia szerte.

Bebizonyosodott, az intenzív osztályra való kerülés megítélésében döntő szempont a nemi hovatartozás: a férfi páciensek jobb állapotban, jellemzően fiatalabb korban és jóval szerényebb kórtörténettel is bekerülnek az intenzívre - s minden bizonnyal ennek köszönhető, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel élik túl a kórházi ápolást, mint a nők. Az ő életüknek ugyanis nagyobb veszélyben kell lenniük ahhoz, hogy ugyanazt a kezelést kapják, mint a férfiak.

A külünbség oka

E problémának több az összetevője. Fájdalom a bal karban, majd nyomás a mellkasban, ezzel a tünet együttessel azonosítják manapság - a mozik és a tévé hatására - a szívrohamot, miközben ez általában csak a férfiakra igaz. A nő szívrohama történhet az ismert mellkasi szúró fájdalom kíséretében, de ez a tünet teljesen el is maradhat!

A nők szívrohamkor sokkal gyakrabban panaszkodnak állkapocs vagy nyak- és váll fájdalomra, hányingerre, hányásra, fáradtságra és emésztési zavarokra, mint a férfiak. Ráadásul a nők több mint fele nem tudja, mire utalnak ezek a jelek. (Igaz, náluk átlagosan 10 évvel később alakul ki a szívbetegség a klimax okozta ösztrogénszint csökkenés miatt.)

De nemcsak a felismeréskor szenvednek hátrányt, hanem a kezelésnél is, gyakran nem kapják meg, vagy késve kezdik az ilyenkor szükséges agresszív terápiákat. A mellkasi fájdalomra panaszkodó hölgyeknek ritkábban rendelnek szívkatéterezést is.

Feltehetően a beteg-orvos kommunikáció is szerepet játszik abban, hogy vészhelyzetben kevesebb nő részesül a túlélést szolgáló radikális beavatkozásba. Számos a bizonyíték rá, a férfiak jobban harcolnak a megfelelő kezelésért, jobban kommunikálnak az orvossal és jobban ismerik a testük állapotát, mint a nők.

Mi tagadás, az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítaniuk a fiatal nők szívpanaszaira, főleg ha cukorbetegek és kövérek is. Persze, nem az intenzív osztály az egyetlen hely, ahol számít a szívbeteg neme. Kapcsolódó kutatások rávilágítottak, a szívrohamot átélt nőkről ritkábban készül elektrokardiogram, s többnyire késlekedve jutnak a vérrög-romboló gyógyszerekhez s a szívkatéterezésükről is gyakorta megfeledkeznek. Több mint 3000 mellkasi fájdalommal ambulanciára szállított beteg adatait vizsgálva kiderült, az 55 évnél fiatalabb nőknél lényegesen kevesebb alkalommal készült elektrokardiogram, mint az ugyanilyen korú férfiaknál.

Élet kontra tudomány

Az amerikai kardiológiai szaklapokban egyre gyakrabban lehet olvasni az eddig taglalt nemi különbségekről, és tény, hogy nem árt odafigyelni a problémákra. Azonban a való életben, ahogy Dr. Fülöp Tibor kardiológus elmondta, nem lehet élesen különválasztani női és férfi infarktust. El lehet azonban különíteni a hátsó fali és mellső fali infarktust, amelyek viszont más tüneteket produkálnak.

A mellső fali infarktus esetén tényleg a mellkasi szorítást és a karba kisugárzó fájdalmat érezzük, a hátsó fali szívrohamnál viszont a női infarktusnál leírt tüneteket: rossz közérzetet, a kellemetlen érzést a gyomorban, esetleg hányás, hasmenés jelentkezik a nyaki, állkapcsi fájdalmon kívül. Az amerikai kutatók valószínűleg azért jutottak arra az eredményre, hogy elkülöníthető a férfi és női infarktus, mert a nőknél gyakoribb a nehezebben felfedezhető hátsó fali infarktus.

A legtöbb orvos azonban abban egyetért, hogy a nőknek az viszont javítja a túlélési esélyeit, hogy még ha nem is típusos tünetekkel, de hamarabb fordulnak orvoshoz, jobban figyelnek testük jelzéseire, így nagyobb az esély, hogy egy EKG vizsgálattal kiderül a tényleges probléma.

A cukorbetegség és inzulin rezisztencia viszont tényleges veszélyforrás a szívinfarktus szempontjából. Ugyanis a diabéteszben szenvedőknél a betegségük miatt a perifériás idegrendszer komoly károkat szenvedhet, a fájdalomérző rostok elpusztulnak, így náluk csendben, szinte tünet nélkül zajlik le az infarktus

A gyengébbik nem többi gyengéje…

De nem csak a szívroham felismerésében szenvednek hátrányt az amerikai nők, hanem a tüdőrák és a diabeteszes szövődmények terén is. Az államokban ma már nem a mellrák, hanem a tüdőrák a legveszélyesebb a daganatos megbetegedések közül, ugyanakkor a dohányzó nők háromnegyedének fogalma sincs arról, hogy a tumor ezen fajtája náluk nagyobb valószínűséggel alakul ki, mint a férfiaknál. Egy sor tanulmány támasztja alá azt a tényt is, hogy azonos dohányzási szokásokkal rendelkező személyek közül a nők jelentősen kiszolgáltatottabbak a tüdőrák kialakulását tekintve. A dohányosok tüdőrákjának típusai ugyancsak megoszlanak a nemek szerint. Az adenocarcinoma (orrpolipcarcinoma - orrpoliprák) a tüdőrák leggyakoribb formája a nőknél, míg a férfiaknál a squamous cell carcinoma (pikkelyes sejt carcinoma - rák) dominál. Amúgy a dohányzás általában és időben is előrehozza az első szívrohamot, de a nők még itt is hátrányban vannak, mert a dohányosok sokkal gyakrabban kapnak korai szívrohamot, mint a cigarettázó férfiak.

Igaz vagy hamis? – az életével játszik

Igaz vagy hamis: a szívroham jelei gyakran mások a nőknél, mint a férfiaknál

Igaz vagy hamis: a dohányzó nőknél nagyobb valószínűséggel fejlődik ki a tüdőrák, mint azon férfiaknál, akik ugyanannyit cigarettáznak

Igaz vagy hamis: a diabetikus kóma előfordulása a nőknél 50 százalékkal magasabb

Ha mindhárom kérdésre úgy véli, a hamis válasz a helyes – tévedéséért akár az életével is fizethet.