Mozogni jó
A jó síelés feltétele a jó esés!
Vegyünk sorra néhány tévhitet s oszlassuk is el őket azonnal. S persze emlékezzünk azon szabályokra, amelyekre fittyet hányni nem tévhit, hanem életveszély... Nehogy egy kanyarodáskor új dimenzió táruljon elénk...
Európa
hegyei, mondják, síelőt farag a nézelődőből, és jobb síelőt abból, aki már
ismeri s kedveli ezt a sportot, magasabb szintre emelve a tudását és
élvezetesebbé téve a tanulást.
1. Nem telik rá! Ez a leggyakoribb távoltartó ok. A lustaság után. Vegye számba a legfontosabb költségelemeket, s ha e szerint választ síterepet, biztosan talál megfelelőt. Íme a költségelemek: utazás, szállás, étkezés, felvonójegy, helyi adók és borravalók, illetve felszerelés-kölcsönzés és síoktatás. Panzióban vagy apartmanban egyik sem megrázó.
2. Nem tudok jól síelni! Ez a megjegyzés néhány képeslap láttán született, e lapokon mesés hegyvidéki falvak fölé emelkedő félelmetes sziklák láthatók... Vagy egy világkupa futam, amint a versenyzők meredek lejtőn siklanak le nyaktörő sebességgel. Tévhitét így oszlatjuk: a legkiemelkedőbb síterepeken is a pályák több mint felén kezdők és haladók számára alkalmas a terep. És minden valamire való sícentrumban a gyerekeknek külön pályát alakítanak ki, oktatókkal. Sokszor még a felnőttek is szívesen elszórakoznának ott… Ja, és jó, ha tudja, a síparadicsomok lakói sem léccel a lábukon születtek... Ha pedig idősnek érzi magát, ajánljuk a sífutást, itthon jónéhány, a szomszédos országokban – Ausztria, Szlovénia – pedig számtalan nyomvonal segíti a síelés e lassabb, óvatosabb, de minden porcikát meg¬mozgató, igen élvezetes válfaját… 60 éves korban is el lehet kezdeni.
3. Életveszélyesek a pályák! Persze, már ha nem ügyel a pálya¬jelzésekre, hisz nem mindegy, hogy kék (könnyû), piros (közepes), vagy fekete (nehéz) pályára tévedt... Nem árt figyelnie a biztonsági szegélyjelzésekre sem. Ezek többnyire hatalmas mûanyag gömbök a magas póznákon. Ha látja a zöld oldalukat, akkor a pályán belül halad, ha a zöld és a világos, narancsos-piros felét látja, pont a szegélynél áll; ha pedig csak a pirosló felét, átlépett a biztonságos zónán. A pályákat többnyire gondozzák, bár néhányukat természetes állapotukban hagynak.
4. A jó esés... Igen, nagyon fontos, de
nem az, ami a kezet-lábat töri..., hanem a magasságbeli különbség a legmagasabb
felvonóval elérhető pont és a sípálya legalja közötti. A nagy függőleges esés
ugyanis hosszabb pályát jelent széles kiterjedéssel. Függőleges esés: Innsbruck
5. Rengetegen vannak! Van némi igazság ebben az állításban, bár ez nagyrészt az időjárástól és a kiválasztott időponttól is függ. Senki sem állítja, hogy bármely síterület a világon ne lenne túlzsúfolt hétvégen¬ként, csúcsszezonban, február közepén vagy húsvét előtt. A megfelelő időt jósló jelentések maguk is meg¬sokszorozzák a látogatók számát. Ám ott, ahol sok a felvonó s nagyobb a pálya, mérsékeltebb a tömeghatás is. A reggeli csúcsidőt érdemes elkerülni. A felvonójegyek gyakran egy egész völgyre vagy régióra érvényesek, lehetőséget adva a síelőknek, hogy a hegy mögött is síelhessenek, a falvak mentén, ami sokkal izgalmasabb, mint a főoldalon, a hegy elülső oldalán.
6. Mindenki összevissza siklik. Ez nem igaz. Vagy igaz, de csak ezért, mert még nem olvasta a következő sorokat. Síelés közben nem elég csak önmagára vigyáznia, legyen defenzív s ügyeljen az ön előtt haladóra. Általános szabály, hogy mindig az elöl haladónak van elsőbbsége, hiszen nem lát hátra. Mindig a hátrébb haladónak kell kiszámítania az elülső várható mozgásirányát, felkészülve egy esetleges hirtelen irányváltoztatásra. Ha ütköznek, a hátsó a hibás. Ezt szem előtt tartva ne száguldozzon ott, ahol sokan vannak a pályán, büfék, felvonók, kereszteződések környékén. Ha pedig egy kezdőt lát, vigyázzon mindkettőjük testi épségére!
7. Türelmetlen síelők, engedetlen felvonók. A felvonókról alkotott kép általában sokkal rosszabb a lökdösődést, tolakodást látva, mint amilyenek valójában. Kétségtelen, egyes síelők nem szeretnek várni, ezért tolakodnak. A várakozás általában még mindig tölcsér alakzatban történik, amely roppant alkalmas a lökdösődésre. Néhány helyen maximalizálják a síelők számát. Ha elérik a maximumot, nem adnak el több jegyet. Így tulajdonképpen a vendégek biztonságára ügyelnek, és a vakáció minőségét óvják. Bár mindezzel csak azok értenek egyet, akiknek jutott jegy...
Miért a kéz fázik?
Minden ember
teste rendelkezik azzal a képességgel, hogy állandóan a megfelelő hőmérsékleten
próbálja tartani magát. Az agy termosztátként szolgál, ha hőmérslet-csökkenést
érzékel, a test más pontjairól hőt irányít a létfontosságú szervekbe. Ezért
fázik télen jobban a kéz és a lábfej, és a hegymászónak is ezért fagy le az ujja,
ha nem vigyáz. Akinek magas a vérnyomása, lassabban érzékeli a lehűlést, mivel
a vére gyorsabban kering a szervezetében. A nyugalmi anyagcsereszint is
befolyásolja a testhőmérsékletet, ha magas, akkor a szervezet több hőt képes
termelni. Az a hő, ami a végtagokból áramlik a testbe, a bőr felületén
keresztül távozik, tehát minél nagyobb a bőrfelület, annál több hőt veszít.
Akinek a bőrfelület-testsúly aránya megfelelő, annak a szervezete gazdaságosan
bánik a termelt hővel. Ez az arány a nőknél rendszerint nagyobb, mint a
férfiaknál!
Alkohol vagy széntabletta
Ha síelés
közben fázik, az alkohol biztosan segít, de csak a kis mennyiségben fogyasztott
alkohol segíti ellazítani azokat az összeszorult véredényeket, amelyek a
végtagok vérellátásáért és hőfenntartásáért felelősek. Hiszen innen vonja el a
szervezet a hőt, így rövid időn belül melegérzetet biztosít. De nem árt az
óvatosság: ha nagy a hideg, a test könnyen kihűlhet, ha a végtagokból nem tud
elegendő hőt elvonni, és az alkohol mellesleg dehidratáló hatású, tehát
lassítja az anyagcserét. Néhány orvos azt ajánlja síelni induló pácienseinek,
hogy fogyasszanak zsíros ételeket, sajtot vagy vajat az üdülés alatt, a
szervezet úgyis elégeti hőtermelés közben, aki diétázik, szedjen széntablettát,
hasonló hatást ér el.
Szerző: Ónody M. Gyula
Lapszám: 2007. január
