Amit a védőoltásokról tudni kell...

A védőoltások célja, hogy a járványokat okozó, gyakran súlyos, esetenként akár halállal végződő fertőző betegségektől megóvjon minket és gyermekeinket.

Az oltások előnyei bizonyítottak: ezeknek köszönhetően ma Magyarországon alig fordul elő kanyaró, rózsahimlő, mumpsz, szamárköhögés és gyermekkori tetanusz. Az utóbbi 30 évben Magyarországon egyáltalán nem fordult elő torokgyík és járványos gyermekbénulás. A magyarországi oltási rendszer világszerte példaértékű: a csecsemők és kisgyermekek több mint 99 százaléka részesül a kötelező védőoltásokban. Egyes számítások szerint, a gyermekkori védőoltásokkal évente 3 millió ártatlan gyermek halála előzhető meg világszerte.
E sikerek ellenére – sajnálatos módon – egyesek az oltások ellenzőjeként lépnek fel, s megbízható adatok nélkül kritizálják a védőoltások szükségességét és biztonságosságát. Pedig a gyermekkori oltások azért kötelezőek, mert így védik meg a közösséget a járványoktól. Ha nagyobb lesz az oltást megtagadók száma, járvány is könnyebben kialakulhat, mint azt egyes külföldi példák mutatják (Ukrajna, Oroszország, Svédország, Amerikai Egyesült Államok).
A védőoltásoknak két alapvető formája van: aktív és passzív védettség kialakítása. A kórokozó baktériumok és vírusok mindegyike rendelkezik olyan alkotórésszel, úgynevezett antigénnel, melyet a szervezet a behatolást követően idegenként felismer, majd mozgósítja ellene az immunrendszer védekező apparátusát.


Ellenanyag-termelés

A kórokozók leküzdésének egyik lehetséges módja az antigének elleni ellenanyag (antitest) termelés.
Aktív immunitás antigén hatására jön létre. Ennek természetes formája a fertőző betegségek átvészelése, mesterséges aktív ellenálló képesség védőoltásokkal hozható létre. Ilyenkor az oltóanyag tulajdonképpen becsapja az immunrendszert: olyan állapotot idéz elő, mintha a szervezetet megtámadná a betegség. Természetesen kevesebb számú, elölt vagy legyengített kórokozóval, melyeket az immunrendszer elpusztít, s felkészül a betegség újabb támadása ellen: úgynevezett memóriasejtek keletkeznek, melyek hosszú távú védelmet – immunitást – biztosítanak a betegség ellen.
Passzív immunitás a készen bejuttatott ellenanyag hatására alakul ki. Így részesülnek természetes védelemben a méhlepényen keresztül az anyai vérből, majd az anyatejen keresztül a néhány hónapos csecsemők. Mesterséges passzív immunitást az immunglobulin nevű anyagok adásával érhetünk el.
Az oltóanyagokat nagyon szigorúan vizsgálják, tesztelik, mielőtt engedélyezik használatukat. Ezután is folyamatosan ellenőrzik összetételüket, figyelik az esetleg kialakuló oltási reakciókat, mellékhatásokat. Így az engedélyezett oltóanyagok használata biztonságos és hatékony.


Kockázatok és kételyek

Mint minden orvosi beavatkozásnak, a védőoltásoknak is lehetnek mellékhatásai, melyek egyrészt a beadás módjából (injekció), másrészt az oltóanyag jellegéből adódhatnak. Ezek a mellékhatások azonban sokkal enyhébbek, mint az oltással megelőzendő betegségek…
Egyes védőoltások beadását követően előfordulhatnak enyhe oltási reakciók: általános tünetek, mint rossz közérzet, bágyadtság, étvágytalanság, hőemelkedés, esetleg láz; valamint az oltás helyén kialakuló duzzanat, bőrpír, fájdalom. A láz- és fájdalomcsillapításra lázcsillapító kúpot adhatunk a gyermeknek, majd 4 óránként mérjük a lázát, és szükség esetén ismételjük a kúpot (pl. Di-Per-Te oltás esetén). Helyi duzzanat, fájdalom csökkentésére vizes borogatást tehetünk az oltás helyére.
Rendkívül ritkán előfordulhat a fenti tüneteknél súlyosabb, az egyes oltásokra jellemző oltási szövődmény, mely általában az oltott személy egyéni érzékenységére vezethető vissza. Ilyenkor az oltottat minél előbb kórházba kell juttatni, az esetet pedig az oltó orvos írásban köteles jelenteni. Az oltási szövődmények azonban a fertőző betegségek szövődményeinek kockázatával szemben rendkívül ritkák, egymillió oltásból egy-egy eset.
A legújabb nemzetközi tudományos vizsgálatok alapján a szülők megnyugtatására elmondható, hogy sem az MMR (kanyaró/mumpsz/rubeola) oltás, sem a higanyvegyületet tartalmazó vakcinák nem hozhatók összefüggésbe az autizmussal, és a higanyalapú konzerválószert tartalmazó oltóanyagok nem okoznak az idegrendszer fejlődését érintő megbetegedéseket.


Szabad, nem szabad

Ritka az a betegség vagy állapot, amikor nem javasolják a kötelező oltás beadását. A vakcinák beadása, valamint az ellenjavallatok mérlegelése orvosi feladat. Az életkorhoz kötött, folyamatos oltások esetében lehetőség van arra, hogy átmeneti ellenjavallatok miatt az oltásokat későbbre halasszuk, s a gyermeket a lehető legjobb egészségi állapotban oltsuk be.
Az elmaradt oltások pótlásának rendjében, az ellenjavallatokkal kapcsolatos kérdésekben, s egyéb, védőoltásokkal kapcsolatos kérdésekben az oltásokat végző orvosok (háziorvos, házi gyermekorvos, iskolaorvos) munkáját segíti a Klinikai Védőoltási Szaktanácsadó Szolgálat, mely Budapesten a Szent László Kórházban, vidéken pedig a megyei kórházakban működik.
Az elmaradt kötelező oltásokat az átmeneti akadály megszűnése után a legrövidebb időn belül pótolni kell. Egyrészt ugyanis azokat a gyermekeket, akik valamilyen ok miatt az egyes védőoltásokat nem kaphatják meg, környezetük, az oltott népesség ún. kollektív immunitása védi meg a megelőzhető fertőző betegségek ellen. Másrészt gyermekközösségekbe, valamint oktatási intézményekbe és egyes kollégiumokba csak az előírt védőoltásokkal rendelkező gyermekek vehetők fel.
A védőoltásban nem részesült gyermekek továbbra is jelentős veszélynek vannak kitéve. Mindössze egy repülőútnyi távolságra élünk olyan országoktól, ahol e fertőző betegségek a mai napig számos áldozatot követelnek, s ahol a védőoltások nem mindenki számára elérhetők. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elengedjük e ránk vigyázó testőröket.


Melyik oltás mit jelent?

Sokszor halljuk a rövidítéseket, de nem mindig tudjuk, mit is takarnak, milyen mellékhatásai lehetnek az oltásoknak, vagy éppen hogy történik a beadásuk. A kötelező oltásokat soroljuk most fel, és amit mindenképpen tudni kell róluk.
BCG: Bacillus Calmette-Guérin (tuberkulózis elleni oltás). A bal felkar bőrébe fecskendezett oltás helyén duzzanat, majd 2–4 hét múlva apró göb alakul ki, mely időnként kifekélyesedhet. Általában 6 héten belül heggel gyógyul. 6 hónapos kor után BCG oltást csak azoknál a személyeknél szabad alkalmazni, akiknél tuberkulin szűrővizsgálat (Mantou-próba) történt negatív eredménnyel. Tuberkulin szűrővizsgálatok végzése 10–11 éves korban, az általános iskola 5. osztályában, majd 16–18 éves korban, középiskolában kötelező.
Hib: Haemophilus influenzae b elleni oltás, mely 1999. április óta kötelező.
Di-Per-Te: A Diftéria-Pertussis-Tetanusz szavak kezdő szótagjainak összeolvasásából adódik a torokgyík, szamárköhögés, merevgörcs elleni oltáskombináció neve. Gyakori oltási reakció az oltást követő három napon belül kialakuló helyi duzzanat, fájdalom, bágyadtság, hőemelkedés, láz.
Di-Te: Diftéria (torokgyík) és Tetanusz (merevgörcs) oltóanyag emlékeztető oltás céljára. Ritkán enyhe helyi reakció alakulhat ki az oltás helyén.
IPV: Inaktivált Poliovírus vakcina. A járványos gyermekbénulás megelőzésére szolgáló injekció.
OPV: Orális Poliovírus vakcina. A járványos gyermekbénulás elleni védelem az első oltás után szájon át adott Sabin-cseppek (OPV) formájában történik.
MMR: A kanyaró (morbilli), a járványos fültőmirigy gyulladás (mumpsz) és a rózsahimlő (rubeola) megelőzésére szolgáló védőoltás-kombináció. Ritkán fordul elő oltási reakció: az oltást követő 5–10 nap múlva láz, ízületi fájdalom, nyirokcsomó duzzanat, fültőmirigy-duzzanat formájában jelentkezhet.
Hepatitis-B: fertőző májgyulladás B típusa elleni védőoltás. 3 oltásból áll: az első oltást követően egy hónappal kell adni a másodikat, s fél évvel később a harmadik oltást. Hepatitis-B elleni aktív és passzív védőoltásban részesítendők a Hepatitis-B vírust hordozó anyák gyermekei újszülöttkorban.
Hepatitis-A: a fertőző májgyulladás A típusa ellen véd. Életmódjuk vagy munkájuk miatt veszélyeztetettek, illetve járványos területre utazók számára ajánlott védőoltás.
Kullancs-encephalitis: kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás elleni védőoltások. Veszélyeztetett munkakörben dolgozók (vadászat, erdészet, mezőgazdaság), fertőzött területen élők, valamint fertőzött vidékre kirándulók számára ajánlott oltás. Magyarországon a legtöbb fertőzött kullancs Zala, Somogy és Nógrád megyében található, de gyakoriak a Buda környéki hegyekben is.
Pneumococcus vakcinák: Streptococcus pneumoniae által okozott tüdőgyulladás megelőzésére szolgáló oltás, mely azonban a kórokozónak nem minden típusát tartalmazza. Magas kockázatú, veszélyeztetett betegek (pl. vörösvértest-rendellenességek, léphiány) számára ajánlott, egyszeri oltás.
Varicella: bárányhimlő elleni védőoltás. Amerikában kötelezően alkalmazzák az MMR oltással egy időben 2005. április óta. Magyarországon immunhiányos állapotban lévő betegek, valamint veszélyeztetett beteg környezetében élők számára javasolt.
Meningococcus: gennyes agyhártyagyulladást okozó N.meningitidis ellen.
Hastífusz: veszélyeztetett munkakörben dolgozók számára (szennyvíz, mélyépítés, mikrobiológiai labor), valamint tífuszjárvány esetén kötelező. 2 évesnél fiatalabb gyermekek számára nem ajánlott oltás.
Külföldi utakkal kapcsolatos védőoltások tanácsadást, valamint nemzetközi oltási könyv kiállítását az ÁNTSZ területileg illetékes megyei intézetei és a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontja végzi.


Mikor tilos beadni a védőoltást?

Általános ellenjavallatok, emlyeket a járványügyi helyzetnek, s a védőoltással kivédhető betegség veszélyességének megfelelően, egyénileg kell mérlegelni:

• Lázas betegség.
• A védőoltás bármely összetevőjével szembeni túlérzékenység.
• Immunhiányos állapot esetén élő kórokozót tartalmazó oltás nem adható.
• Korábbi oltás során előfordult súlyos oltási szövődmény esetén ugyanazt az oltóanyagot az illető személynél nem szabad újra alkalmazni.
• Súlyos idegrendszeri betegségben szenvedő gyermeknek szamárköhögés elleni oltóanyag nem adható.
• Terhesség alatt élő vírust tartalmazó oltóanyag alkalmazása ellenjavallt. Terhes nőknek védőoltás csak a legindokoltabb esetben, a haszon/kockázat mérlegelése után adható.
• Elvégzett vagy tervezett műtét után – az immunrendszer legyengülése miatt – a műtét jellegétől függően 3–6 hétig nem adható védőoltás.
• Élő, gyengített kórokozót tartalmazó védőoltások beadása között 4 hét várakozás javasolt.
• Immunglobulin, vagy teljes vér adása esetén élő, gyengített kórokozót tartalmazó védőoltás legfeljebb 3 hónap múlva adható.