Kórház a kertben

A régi idők főúri és falusi kertjeiből sohasem hiányozhattak a fűszer- és gyógynövények napsütötte ágyásai. E kulináris és orvosi szempontból is jelentős növények termesztése hosszú múltra tekinthet vissza. Szerencsére könnyű termeszteni őket, mert kedvelik a gyenge táperejű, száraz talajokat.

A sokoldalú fűszernövények nem csak az ételeket teszik ízletessé, hanem az egészségünk megőrzésében és a betegségek legyőzésében is sokat segíthetnek.

Kömény A-tól Z-ig

A különféle köménymagok tömegesen hozzák aromás termésüket, amelyekkel sokféle élelmiszert lehet ízesíteni.

A legelterjedtebb és legkedveltebb fűszerek közé tartozik, már a Biblia is említi nagyszerű tulajdonságait. Az erősen fűszeres ízű mag kenyerek, péksütemények, sütemények, körözöttek, puha sajtok, levesek, főzelékek, hús-, burgonyaételek, káposztaételek, kolbászok és különféle mártások kiváló ízesítője lehet.

Gyógyhatásait tekintve sem marad le a többi fűszernövénytől. Étvágygerjesztő, gyomorerősítő, szélhajtó hatása közismert. Az édeskömény pedig az egyik leghatékonyabb erjedés és puffadás gátló növény. Alkalmazható a gyomor- és bélgörcsök enyhítésére, a légúti panaszok, hurut kezelésére. Még a rendszertelen menstruációra is kedvező hatással lehet.

Ültetési tipp: A római kömény fagyérzékeny, egynyári növény. Tavasszal üvegházi, meleg helyre kell elvetni, majd napos, szélvédett ágyásba kiültetni, ha elmúlt a fagyveszély.

A közönséges konyhakömény évelő növény. Tavasszal kell elvetni tápanyagban gazdag földbe. A legjobban tűző napon fejlődik. Átteleltetésre kora ősszel is vethető.

Az édeskömény is azok közé a növények közé tartozik, amelytől úgyszólván lehetetlen megszabadulni, ha egyszer megtelepedett. Olyan tömeges a magtermelése, hogy szinte bármilyen körülmények között képes fennmaradni. De leginkább mégis a tűző napot kedveli, ahol akár másfél méter magasra is megnőhet. Bronzlevelű formája dísznövény, melyet a virágoskertben lehet nevelni.

Változatos menta

A téli megfázások elleni adu ász a mentatea. Pedig nyáron sem kellene elfeledkezni erről a növényről, hiszen a szomjúságot is kiválóan csillapítja főzete. A mentáknak számos faja és változata terjedt el. Az alacsony növésű típusokat, mint amilyen a korzikai menta, inkább talajtakarónak nevelik, kulináris célokra kevésbé alkalmas. A zöld menta enyhe aromájú faj, a közel-keleten örvend hatalmas népszerűségnek. Uborka, joghurt és közel-keleti olajos saláta ízesítésére használják, valamint finom tea is készül belőle, amelyet előszeretettel fogyasztanak.

Magyarországon a legelterjedtebb és legismertebb mentafajta a borsmenta. Erősebb aromájú, mint a többi faj, így leginkább megfázás elleni tea formájában használják, pedig salátákhoz és koktélokhoz is remek kiegészítő. Kezd feledésbe merülni az a tulajdonsága is, pedig már az ókorban is ismerték, hogy javítja az emésztést és az epeműködést. Alkalmazták gyomor- és bélbántalmak, illetve a hányinger enyhítésére is. Illóolaja kenőcsbe keverve nagyon jól csillapítja a bőrviszketést.

A csombormenta vadon növő, erős aromájú mentafaj, ha rátaposnak, még a legmegátalkodottabb náthán is áthatol illata. Illatos lázcserje néven is ismert, és hűen ehhez a névhez, remek lázcsillapító.

A mentaféléknek még egy jó tulajdonsága is: a legyek elriasztása. Állítsunk egy pohár vízbe egy-két leveles mentaágat, illata távol fogja tartani a házilegyeket a szobából. A vízben a menta aztán igen gyorsan meggyökerezik, és rövid idő alatt több új növényünk is lesz, amelyeket továbbadhatunk barátainknak, ismerőseinknek.

Ültetési tipp: Köztudott a mentáról, hogy életerős növény, amely föld alatti kúszó száraival terjeszkedik. Ha nem akarjuk, hogy teljesen belakja a konyhakertet, kiszorítva más növényeket, ültessük cserépbe, olyanba, amelyen több vízelvezető lyuk is van, mivel a vízzel átitatódott földben a menta kirohad. A cserepet süllyesszük a földbe annyira, hogy csak a pereme látszódjon ki. Időnként ellenőrizzük a cserép peremét, és ha elszabadult kúszó szárakat látunk, vágjuk le őket.

Majoránna vagy szurokfű?

Már az ókorban nagy tisztelet övezte a majoránnát, a boldogság szimbólumának tartották. Ebben gyökerezett az a népszokás, hogy azok a lányok, akik szép házasságot szerettek volna, majoránna levelet tettek kelengyéjükbe.

Fűszerként és gyógynövényként is illatos levelét hasznosítják, csakúgy, mint a vele rokon szurokfűnek, vagyis oreganónak.

A majoránna teája a gyomor- és bélbántalmakat enyhíti, illóolaja görcsoldó, szélhajtó, étvágygerjesztő hatású. Megfázásos esetekben segít a köhögéscsillapításban, oldja a lerakódásokat. Ha orrduguláskor a majoránnafüves kenőcsöt az orr belsejébe kenjük, hatékony a dugulás megszüntetésében is. Kivonata bedörzsölőszer formában a reumás fájdalmakat csökkenti.

Ültetési tipp: A majoránna melegigényes növény, melegebb éghajlaton évelő, nálunk azonban egynyáriként termesztik. Tűző napon, jó vízáteresztésű talajon virít igazán. A levelesedés serkentésére virágzás után vágjuk vissza a szárakat.

A szurokfüvet mérsékelt éghajlaton általában egynyáriként termesztik. Tavasszal fűtött melegágyba vessük, a palántákat kora nyáron szabad csak kiültetni a kertbe. Sóderrel vagy homokkal fellazított, jó vízáteresztésű talajon neveljük.

Babér és álbabér

A görögök szerint a babér Apollónak, a gyógyászat istenének köszönhető. A rómaiak a legnagyobb költők fejét vették körül babérkoszorúval.

A babér leveleit manapság leginkább fűszerként használják levesek és párolt húsok ízesítésére, pedig így jótékony hatásai alig érvényesülnek.

Gyógyhatásai közül a legelőször az ízületi gyulladásokra gyakorolt hatását ismerték fel. Ezt még a XVII. században is gyakran alkalmazták a kezelések során. Emellett felismerték, hogy jótékony a méh különböző betegségeinek gyógyítására, alkalmas a menstruáció idejének befolyásolására, meggyorsítja a szülés lefolyását és enyhíti a fájdalmakat.

Sok növény utánozza azonban a babér leveleit, és ezek nemhogy gyógyhatásúak, hanem mérgezőek. A balkáni babérmeggy mérgező díszbabérfajta, bőrszerű, fényes, nagy levelekkel rendelkezik. Gyakran ültetik sövénynek. A leander is nagyon dekoratív, de ugyancsak mérgező cserje, hosszúkás, merev levelekkel és rózsaszín vagy fehér virágokkal. Rendszerint edényes dísznövényként nevelik.

Ültetési tipp: A különleges aromájú, bőrszerű, örökzöld leveleiért termesztett babérfa szabadföldben és edényben egyaránt jól nevelhető. Gyakran nyírják alakra is, szép sövény alakítható belőle. Elég lassan növekszik, de szabadföldben akár 15 méter magas fává is serdülhet. Ha nincs ekkora helyünk a növény számára, a fagyveszély elmúltával vágjuk vissza ágait. Az edényben nevelt babérfát évente át kell ültetni egy nagyobb méretű cserépbe, hamar feléli a tápanyagot. Az edényt óvjuk a fagyoktól, mert a hideg kárt tehet a gyökerekben.

Mutatós zsálya

A dús bokrocskává serdülő zsálya az egyik legismertebb konyhakerti fűszernövény. Már az ókorban is használták húsok tartósításra ezt a számos formában megjelenő növényt. Van örökzöld vagy lehulló levelekkel rendelkező típusa, amelyek alakjukban, színükben, aromájukban is eltérnek. Konyhai felhasználásra a leveleket közvetlenül virágzás előtt szokták leszedni, mert ekkor a legillatosabbak. A zsályát túlnyomórészt ezekért a levelekért termesztik, de hasznosak és igen szépek a virágai is, amelyekkel fiókokat, szekrényeket illatosíthatunk.

Gyógynövényként is ismert már több ezer éve, rendkívül sok hatóanyagot tartalmaz, amelyek sokféle és eltérő panaszt tudnak kezelni. Gyulladás- és izzadáscsökkentő, hatékonyan szabályozza a verejtékképződést. Ajánlják fogínybántalmakra, száj- és garatnyálkahártya gyulladásra öblögetőszerként, légzőszervi megbetegedésekre is az egyik leghatékonyabb növény. Belsőleg használva a felfúvódást, emésztőszervi panaszokat kezeli. Nyáron a rovarcsípések és kisebb duzzanatok lehet kezelni vele úgy, hogy a sérült területet bedörzsöljük a zsálya levelével.

Ültetési tipp: A zsályát többnyire dugványokkal szaporítják, de a bujtásos megoldást is lehet alkalmazni. Késő tavasszal rögzítsünk egy kúszó szárat a talajhoz, és terítsünk rá földet. Várjunk nyár végéig, hogy az új növény kellően legyökeresedjen, majd vágjuk le az anyanövényről. A zsályát virágzás után vágjuk vissza, hogy a növény bokros, tömött formát öltsön.

Fertőtlenítő kakukkfű

A mediterrán bozótosokban és sziklagyepekben őshonos kakukkfű az egyik legsokoldalúbb fűszernövény. Kerti és konyhai célokra számos módon felhasználhatjuk illatos leveleit. Amellett hogy balzsamosan illatosítja a kertet, a kakukkfű egész évben felhasználható kulináris célokra is – elsősorban pikáns húsételek, pecsenyék, továbbá levesek, sajtok és saláták kiváló ízesítője.

A kakukkfüveknek számos faja és változata létezik. Ezek leveleik és viráguk színében és aromájukban is különböznek. Némelyik fás szárú félcserje, mint a citromillatú kakukkfű, a köményillatú vagy a kerti kakukkfű. Más fajok alacsony, tömött, párnát alkotnak, és a talajszinten virágoznak, mint a keskenylevelű kakukkfű, apró lilás-rózsaszínes virágokkal.

Sokoldalúságát a gyógyászatban már korán felismerték, a fertőzéses betegségek ellen alapszer volt a házipatikában. Évszázadokon keresztül alkalmazták a megfázás, köhögés és légúti betegségek enyhítésére is. Kitűnő fertőtlenítő, baktériumölő hatását már az egyiptomiak felismerték, halottaik balzsamozásához használták a kakukkfű olaját.

Teája nem csak a megfázás ellen hatásos, hanem a háborgó gyomrot is megnyugtatja. A kakukkfüves fürdőt idegnyugtatásra és, antibakteriális hatása miatt, bőrbántalmak enyhítésére, gyógyítására alkalmazzák.

Ültetési tipp: A felfelé törekvő fajok, például a díszkerti és fűszernövényes ágyások szegélyeiben mutatnak jól. Az alacsony növésű, párnás fajok dekoratívak kerti utak, járólapok közeiben, vagy a sziklakertekben, zuhatagszerűen telepítve.

A bokros kakukkfűfajokat virágzás után enyhén vágjuk vissza – ettől még tömöttebb, bokrosabb formát öltenek. A kakukkfüvek többsége fagytűrő, évelő, de lételemük a tűző nap és a jó vízáteresztésű, laza talaj.

A háttérbe szorult izsóp

Ezt a növényt őseink nagyra értékelték, még a Biblia is említi. A középkorban az állhatatosság és hűség jelképe volt. A 17. században sebek kötözésére használták. Napjainkra szinte elfeledetté vált, méltatlanul, hiszen virágai a kertbe vonzzák a méheket és a lepkéket, a konyhában pedig mentaízű leveleivel pikáns zamatot adhatunk az ételeknek.

Közismerten jó köhögéscsillapító, vizelethajtó és étvágygerjesztő, de alkalmazzák izzadáscsökkentőként is. Toroköblögető szerként rekedtség, fogíny és torokgyulladás kezelésére használják. Hörghurutos bántalmak esetén is enyhíti a panaszokat. Száraz köhögés esetén gyakran gargalizálásra használják.