Mi az a kolonoszkópia?

Az orvosi vizsgálatokról szóló sorozatunkban a kolonoszkópiát, azaz vastagbéltükrözést mutatjuk be, a legfontosabb tudnivalókkal, praktikus tanácsokkal segítve a felkészülést.

A kolonoszkópia elterjedt diagnosztikai módszer a vastagbél nyálkahártyájának áttekintésére, a bélbetegségek felderítésére. A székelési szokások megváltozása (hasmenés, székrekedés, rendszertelen ürítés), a véres széklet, hasi fájdalom, fogyás, étvágytalanság, hányás mind-mind kóros elváltozás tünetei. Ilyenkor a háziorvos szakorvoshoz irányítja a beteget, aki vér- és székletvizsgálatot végez. Daganatra utaló laborvizsgálati eredmények esetén kötelező elvégezni a tükrözést. A rejtett tumor kutatásának is része a kolonoszkópia, ha a daganat helye ismeretlen a szervezetben.


Hogyan kell felkészülni?

Dr. Bíró Gizella, a János Kórház gasztroenterológus szakorvosa elmondta, hogy a kolonoszkópia alapos, több napos előkészületet igényel, a bélcsatorna teljes kitisztítását.  A vizsgálat előtt a betegnek legalább két napig böjtölnie kell, nem fogyaszthat szilárd táplálékot, csak folyadékokat, pépes ételeket, levest, joghurtot. A vizsgálat előtti nap délutánján el kell kezdeni a hashajtást. Úgynevezett rehydráló port (sósport), illetve egyéb hashajtó szereket kell igénybe venni, és nagyon sok folyadékot elfogyasztani. A vizsgálat napján nem lehet enni, a folyadékfogyasztás ellenben kötelező. Az étkezés rendje ideiglenesen megbomlik a bélcsatorna előzetes tisztítása során, ezért a cukorbetegeknek a szokásostól eltérő inzulinadagolásra van szükségük. Erről, és más gyógyszerek szedéséről az orvossal konzultálni kell.


Miként zajlik a vizsgálat?

Az eszköz lassú, óvatos felvezetése közben zajlik a bélcsatorna feltérképezése. A kolonoszkóp egy világítással és optikai lencsével ellátott, 150-160 cm hosszú, hajlékony, csőszerű eszköz. Az üvegszálas optika által továbbított kép egy képernyőn jelenik meg, melyen az orvos megtekintheti a vastagbél állapotát. Az eszköz hatékony működéséhez a bélbe levegőt kell fújni, ezáltal kitágítják a csatornát, hiszen az üres bél fala összetapad. A kolonoszkópon található csatornákon keresztül bevezetett  fogók képesek szövetmintát venni, illetve apró hurokkal az esetleges bélpolipokat is el lehet távolítani. A vizsgálathoz a betegnek oldalt kell feküdne, a kolonoszkópot a végbélnyíláson keresztül vezetik fel a vastagbél egész hosszán át a vékonybélig. A beteget nem altatják el, csak különösen indokolt esetben. A vizsgálat nem fájdalmas, inkább csak kellemetlen. Ha a páciens a tudatánál van, jelezni tudja, ha fájdalmat érez, és ez fontos információ lehet a tükrözést végző orvos számára. A beteg egy olyan injekciót kap, amely ellazítja, elkábítja, illetve az emlékezetét eltompítja. Ha a beteg nagyon fájdalmasnak találja az eljárást, kérhet fájdalomcsillapítót, habár az 5-20 perces eljárás alatt erre ritkán kerül sor.  Az eljárás csupán kellemetlen, a bélkanyarulatokon való áthaladás enyhe fájdalommal jár.


Milyen utógondozásra van szükség?

A kolonoszkópia után a betegnek 1-2 órán át pihennie kell, hogy a befújt levegő eltávozzon a hasüregből. A vizsgálat utáni napokban székeléskor enyhe vérzés előfordulhat. Polip eltávolítása esetén 1-2 napig bent kell maradni a kórházban, megfigyelés miatt. Egy hétig kerülni kell a fizikai megerőltetést. Érdemes sok folyadékot fogyasztani és könnyű ételeket enni, hogy a szervezet visszaálljon a természetes étkezésre.

 
Veszélyes-e a beavatkozás?

Ha a vastagbél fala daganat vagy gyulladásos betegség miatt elvékonyodott, könnyebben sérül, és akár ki is lyukadhat. Így levegő vagy béltartalom kerülhet a hasüregbe, ami fertőzést, gyulladást okozhat. Ez azonnali műtétet igényel. Nagyon ritka baleset, öt-tízezer betegből egynél fordul elő. Kialakulhat a hashajtás miatt bélelzáródás. Ennek orvoslásához is sürgős beavatkozás szükségeltetik. A műszer miatti fertőzés manapság nagyon ritka, hiszen korszerű fertőtlenítő módszereket alkalmaznak minden kórházban.


Milyen betegségeket derít fel?

A polip jóindulatú daganat, amely a bélhártya hámsejtjeinek túlburjánzása miatt fejlődik ki. Elzáródást, diszfunkciókat okozhat, illetve rosszindulatú elváltozás esetén áttéteket képezhet a májon, és a szervezet távolabbi részein. A második leggyakrabban kialakuló daganatos betegség a vastagbélrák, mely a bélpolipból alakulhat ki. A krónikus gyulladásos bélbetegségek is rákot okozhatnak, ezért az ilyen egészségügyi problémával küszködő pácienseknek rendszeres kontrollra, és gondozásra van szükségük.


A páciens tapasztalata:

Nem az eljárástól féltem, hanem attól, milyen esetleges problémát, elváltozást találnak a szervezetemben – fejtette ki a 77 éves férfibeteg. Az ember mindig az eredménytől fél…most épp a leletet várom. A háziorvos utalt először szakorvoshoz, székelési problémák miatt, majd a szakorvos vérképvizsgálat után küldött vastagbéltükrözésre, az eredmények ismeretében. Eddig nem találtak rosszindulatú elváltozásra utaló jeleket, de sosem lehet tudni. A nincs hír, jó hír hozzáállás helytelen, ha az egészségünkről van szó.