Emésztő problémák

Ha azt mondják, gyulladásos bélbetegség, először valamilyen fertőzés jut az ember eszébe. A szaknyelv azonban ezt a kifejezést két konkrét betegség, a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás jelölésére használja, melyek olyan tünetekkel jelentkeznek, hogy nehéz elkülöníteni őket az emésztőrendszer más problémáitól.

Az emésztőrendszer és a belek gyulladásának kiváltó oka ismeretlen mind a Crohn-betegség, mind a colitis ulcerosa, vagyis fekélyes vastagbélgyulladás esetében. A betegség lefolyása hosszan tartó, és a bélgyulladás kiújulhat mindkét esetben. Számos más hasonlóság és különbség is felfedezhető a betegségek között.


 Hasonló, de mégis más

Mindkét betegség fiatalkorban kezdődik. Sajnos a munkavégzés és a családalapítás szempontjából a legaktívabb időszakban, leggyakrabban 20–40 éves kor között. Társadalmi szempontból jelentősége tehát számottevő, noha az érintettek száma a népbetegségekhez képest elenyésző, hazánkban 20-25 ezerre tehető a gyulladásos bélbetegségben szenvedők száma. Az újonnan felismert betegek száma azonban évről évre emelkedik, s feltűnő módon szaporodnak a gyermekkori és az idősebb kori megbetegedések. Mind az egyén, mind a társadalom szempontjából nagy jelentőségű a betegség korai felismerése, a mielőbbi szakszerű kezelés és a beteggondozás, aminek azonban alapvető feltétele, hogy a beteg már a kezdeti tünetekkel jelentkezzen családorvosánál, aki gasztroenterológiai szakrendelésre irányítja.
Más szervek betegsége is társulhat. A fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség nem csupán a bél betegsége. Ha nem fedezik fel időben, hogy ezek a betegségek a bélbetegséggel függenek össze, akkor késik a megfelelő kezelés, és a beteg esetleg olyan gyógyszereket kap, amelyek fellobbanthatják a béltüneteket. Leggyakrabban az ízületekben, a bőrben és a szemben alakul ki a bélhez hasonlóan immunológiai eredetű gyulladás. Feltétlenül ajánlatos először a kezelő gasztroenterológushoz fordulni nemcsak a bélpanaszok, hanem minden egyéb panasz esetén.
Mindkét betegség ismeretlen eredetű. Ez azt jelenti, hogy a betegség pontos oka nem ismert, ezért megszüntetése egyelőre nem lehetséges.
Mindkét betegség krónikus, ami azt jelenti, hogy a gyógykezeléssel megszüntethetők a tünetek, de végleges gyógyulás nem biztosítható.
Mindkét betegségre jellemző a hullámzó lefolyása, a kiújulásra való hajlam, a tünetmentes időszakok és a visszaesések váltakozása. A gyógyszeres kezelés során felhasznált gyógyszerek nagy része is azonos.
Különbség: a betegség a tápcsatorna melyik szakaszán jelentkezik. A colitis ulcerosa kizárólag a vastagbelet betegíti meg, míg a Crohn-betegség a vékonybélre és a vastagbélre egyaránt kiterjedhet, sőt a tápcsatorna felsőbb szakaszain (nyelőcsőben, gyomorban) is előfordulhat.
A másik különbség a bélfal érintettségében rejlik: a colitis ulcerosa csupán a nyálkahártya betegsége, míg Crohn-betegségben a bélfal teljes keresztmetszetében károsodik. A bél nyálkahártyájának gyulladása tehát a mélyebb rétegekbe terjed, sőt elérheti a bél külső felszínét, ami ilyenkor egyenetlenné válik, és összetapadhat a szomszédos vékony- vagy vastagbélszakaszokkal, hasi szervekkel (hólyag, méh, hüvely). A gyulladás ilyenkor ezekre is ráterjedhet, és az összetapadt szervek között rendellenes járat, úgynevezett belső sipoly keletkezhet. A baktériumokat nagy számban tartalmazó béltartalom a sipolyon átjuthat az egyébként steril szervekbe, vagy kikerülhet a szabad hasüregbe, és további betegségeket, például hasi tályogot okozhat. Ilyen szövődmények colitis ulcerosában sosem fordulnak elő. Szintén a Crohn-betegségre jellemző, és sokszor a betegség első tünete a sipoly- vagy tályogképződés a végbél körüli bőrfelületen. Ez a külső sipoly. A Crohn-betegség vezető tünete a fogyás. Ha a betegség a vékonybelet érinti, felszívódási zavar, tápanyaghiány tünetei alakulhatnak ki, emiatt gyakran táplálékkiegészítés szükséges. Ezzel szemben colitis ulcerosában sem a fogyás, sem a felszívódási zavar nem jellemző.


 A betegségek oka

A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa pontos oka mindmáig ismeretlen. Az elmúlt évtizedek kutatásai eredményeképpen azonban már tudjuk, hogy bár egyik betegség sem örökletes, valamifajta alapvető, genetikailag meghatározott fogékonyság fennáll. E fogékonyság vagy hajlam megnyilvánulhat a bélnyálkahártya csökkent ellenálló képességében és az immunrendszer működési zavarában – a szervezet nem ismeri fel a bélben élő saját baktériumokat, így azok ellen védekező folyamatokat indít be, amelyek azután bélkárosodáshoz vezetnek. Végülis azt lehet mondani, hogy a genetikailag fogékony egyénben valamilyen környezeti tényező hatására gyulladásos folyamat indul meg, amely az immunrendszer működési zavarával társulva krónikussá válik, állandósul.
Ilyen kiváltó tényező lehet például egy jelentéktelennek tűnő bélfertőzés, más betegség, valamilyen okból beszedett gyógyszer, elsősorban antibiotikum, lelki vagy testi túlterhelés is társul, ami felszínre hozza a lappangó hajlamot. Az immunrendszer fokozott működése a gyulladás fenntartásában is szerepet játszik.


 Mit (t)együnk?

A gyulladásos bélbetegségekben a táplálkozásnak fontos szerepe van, de nem a betegség kialakulásában, hanem a kezelésében. Különösen a Crohn-betegségben fontos a jó tápláltsági állapot. Az elsőrendű szempont az kell legyen, hogy mit ehet a beteg, és nem az, hogy mit nem ehet. A szükségtelen étrendi megszorítások ugyanis megnehezítik a beteg életét, a bonyolult étkezési előírásokat betartani nem tudják, ezért inkább keveset és egyhangúan esznek.
Túlzott a félelem a zsiradékoktól. Speciális emésztési problémáktól eltekintve a vaj, a margarin, az olaj és zsír használata nem tiltott, természetesen nem meghaladva a jó állapotban is ajánlott, enyhén kímélő étrendbe illő mennyiséget. Általában kerülendő az erős fűszerek, a csípős ételek, a puffasztó, durván rostos növényi táplálékok fogyasztása. Nem ajánlottak az ecetes lében készített savanyúságok, helyettük cékla, fejes saláta, nyers paradicsom, hámozott nyers uborka javasolt. Édesítésre jobb a méz, mint a cukor.
Az alkoholos italok közül irritáló hatása miatt általában nem ajánlott a tömény alkohol, savkeltő hatása miatt a bor és a pezsgő. Jó állapot esetén kellő mértékben inkább sör javasolt. Külön említést érdemel a tej, amelynek emésztése nehéz feladat az emésztőrendszer számára, így colitis ulcerosa aktív szakában nem ajánlott, míg nyugalmi szakban nyugodtan fogyasztható. Crohn-betegségben viszont nem ajánlott a tej fogyasztása nyugalmi állapotban sem. Mindkét betegségben hasznos és szükséges a tejtermékek (joghurt, sajt, túró) naponkénti fogyasztása a csontritkulás megelőzése céljából. Bélbetegeknek ajánlatos mindig friss, megbízható alapanyagból készült ételek fogyasztása, különös tekintettel a hidegkonyhai és cukrászati termékekre. Gyulladásos bélbetegségben szenvedők messze ívben kerüljék el a gyorséttermeket! Az édességek közül előnyben kell részesíteni az otthon készült, egyszerű süteményeket, pitéket, réteseket, piskótát, linzert, palacsintát, felfújtakat. Nem ajánlott a csokoládé, marcipán, krémes és habos sütemények fogyasztása. A korpa, müzli készítmények fogyasztása irritáló hatásuk miatt nem ajánlott. Kerülendők az üdítők, készen vett tea, rágógumi fogyasztása hasmenést okozó ízesítésük, színezésük és tartósításuk miatt. A gyári gyümölcslevek helyett lehetőleg saját facsarású és édesítetlen gyümölcslevek fogyasztása javasolt.


Hasznos tanácsok gyulladásos bélbetegségben szenvedőknek

Sok mítosz kering arról, hogy mit lehet, és mit nem a bélbetegségben szenvedőknek. A legjobb megoldás, mint általában, ha az arany középút elvét követik a betegek.

• Terhelés: Lehetőleg ne terheljük túl magunkat, ne vállalkozzunk túlórára, mellékállásra, ne iratkozzunk be esti vagy levelező iskolába, a munka és a család mellett inkább mondjunk le a továbbtanulásról! Mindig szenteljünk kellő időt a pihenésre, a kikapcsolódásra, saját magunkra! Szánjunk kellő figyelmet étrendünk összeállítására is!
• Sport: A testmozgás a betegeknek és egészségeseknek egyaránt fontos, azonban óvakodjunk a túlzásoktól, ne erőltessünk semmit, ne törekedjünk teljesítményre! A legelőnyösebb sportok a kerékpár, a korcsolya, a sífutás, az úszás, a természetjárás. A kondi teremben végzett torna, különösen hasizmokat erősen igénybe vevő, megerőltető gyakorlatok nem tesznek jót. Fel kell hívnunk a figyelmet az ilyen helyeken sok pénzért árusított izomnövelő és fehérjekoncentrátumnak mondott készítmények veszélyeire is, amelyek gyakran nem mennek át hivatalos vizsgálaton, összetételük tisztázatlan, szennyező anyagaik mérgezőek lehetnek. Használjuk inkább a kifejezetten betegeknek szánt, olcsó, megbízható tápszereket!
• Napozás, szolárium: Sajnos nem tesz jót, mert az ultraibolya sugarak aktiválják az immunológiai folyamatokat a szervezetben, valamint a betegségben szedett gyógyszerek egy része fényérzékenységet okoz. Nyáron fényvédő kenőcs, napkalap, könnyű világos ing használata javasolt sportoláshoz, nyaraláshoz.  Kérdezzük meg kezelőorvostól, szedünk-e olyan gyógyszert, ami mellett nem szabad napra menni!
• Utazás: Legjobb, ha a betegek mellőzik a helyi specialitásokat. Különös óvatosság ajánlott a saláták, zöldségek, gyümölcsök fogyasztásakor, egyrészt a bél kímélése, másrészt a fertőzésveszély miatt is. A gyulladásos bélbetegségben ajánlható sport a természetjárás, a sífutás, a kerékpározás, az úszás. Talán nem is jutna eszünkbe, de a fertőzés veszélyét rejti a víz és a jégkocka fogyasztása is! Merülőforralót, az otthon megszokott teát, tápszert feltétlenül vigyünk az útra! A rendszeresen szedett gyógyszereken kívül biztonság okáért ajánlatos betenni – lehetőleg már ismert és kipróbált – antibiotikumot és néhány napra való kortikoszteroidot. A konkrét gyógyszerekkel kapcsolatosan ki kell kérni az orvos tanácsát az utazás előtt!
• Családalapítás: Férfiak és nők számára egyaránt lehetséges. A rendben lezajló terhesség és szülés fő feltétele, hogy a fogamzás időpontjában a betegség nyugalmi állapotban legyen. A gyulladásos bélbetegségekben adott gyógyszerek kevés kivétellel terhesség alatt is szedhetők. Minden egyes gyógyszert egyeztetni kell a kezelőorvossal nemcsak a terhesség, hanem a szoptatás ideje alatt is! Az a helyes, ha a terhesgondozást és a szülést a gyulladásos bélbetegségek terén járatos szülész-nőgyógyász és a beteg gondozását végző gasztroenterológussal együtt irányítja. A magzat számára nem a megengedett gyógyszerek, hanem a betegség fellobbanása jelenti a veszélyt.
• Dohányzás: A dohányzás minden tekintetben egészség- és környezetkárosító hatású. Colitis ulcerosában érszűkítő hatása miatt csökkentheti a vérzést, egyéb egészségkárosító hatása miatt azonban nem ajánlható. Crohn-betegségben a dohányzás kifejezetten káros. Statisztikai tény, hogy gyakoribb a szövődmény, és többször kerül sor műtétre a dohányos Crohn-betegekben, mint a nem dohányzókban.
• Alkohol: Fogyasztása nem tilos, a rendszeres alkoholfogyasztás azonban nem ajánlott. A tömény italok közvetlenül irritálják a bélnyálkahártyát. A borok fokozzák a savelválasztást, puffadást, gyomorégést okoznak. A legkevésbé káros a sör, de legfeljebb napi egy üvegnyi mennyiségben. Bizonyos gyógyszerek szedése esetén alkohol nem fogyasztható.