Amikor jobb félni...

Ha a kancsalul néz, úgy marad a szeme. Ha csokit eszik, pattanásos lesz a bőre. A legtöbb hasonló kijelentésről mindenki tudja, hogy nem igaz. Ám számos tényleg veszélyes problémára is csak legyintünk, ahelyett, hogy utánajárnánk.

Fájdalomcsillapítás

Amikor valaki recept nélkül vásárol fájdalomcsillapítót, általában nem olvassa el a mellékelt utasításokat, mivel azt gondolja, a felírás nélkül megvásárolható szerek egyáltalán nem erősek, ártalmatlanok, így nem olyan óvatos, mint az orvos által rendelt gyógyszereknél. Pedig a vény nélküli orvosságoknak ugyanúgy lehetnek mellékhatásai.

A gyulladáscsökkentő szerek hosszan tartó szedése például növelheti a gyomorvérzés kialakulásának kockázatát. A fájdalomcsillapítók túlzott szedése pedig akár májkárosodáshoz is vezethet.

Szívroham

Általában úgy vélik, hogy a szívroham erős nyomással kezdődik, a mellkas összeszorul, a beteg pedig összeesik. Bár tényleg a mellkasi fájdalom a leggyakoribb jel, a szívroham gyakran kezdődik ételmérgezésnek tűnő rosszulléttel és hideg verejtékezéssel, erős izzadással, szédüléssel, a fájdalom és a kényelmetlen érzés a karokban, hátban, nyakban, gyomorban, állkapocsban jelentkezik. A légszomj is gyakori tünet, ahogy az enyhe szorító érzés is a mellkasban, amely nem fájdalom, hanem inkább egy nehéz súly nyomása, vagy telítettségérzés, préselés érzése, ami időnként elmúlik, majd ismét visszatérhet.

Minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy ezek az enyhébb tünetek lépnek fel először a mellkasfájdalom helyett.

Azért fontos ismerni ezeket a semmiségnek tűnő jeleket, mert ha nem veszik észre időben, hogy a betegnek szívrohama van, és nem kap gyors kezelést, a szívizom nagyobb területen fog sérülni, és kevésbé valószínű a túlélés. Mivel gyakran figyelmen kívül hagyják a szívrohamot jelző apróbb tüneteket, csak minden ötödik beteg jut kórházba egy órán belül a tünetek kezdetétől…

Allergia

Egyre többen szenvednek a szénanáthától, az egész nyáron át tartó idegesítő tüsszögéstől. Sokan viszont nem tudják, hogy az orrüregi allergiák fogékonyabbá tesznek a rovarcsípés, ételek vagy gyógyszerek okozta életveszélyes allergiás reakciókra is. Ilyen sokkos hatásnál a vérnyomás felugrik, a megduzzadt torok elzárja a légutakat. A legsúlyosabb esetekben a sokkos állapot beállta pár perc alatt halált okoz.

A csalánkiütés, főleg ha az egész testen előfordul, a zihálás, bizsergés, vagy duzzadás az ajkakon, torokszorítás, a vénák, az ágyék, a fejbőr, a torok erős viszketése, az arcon jelentkező forróság érzése, a gyengeség vagy szédülés, a gyors pulzus jelezhetik az allergiás reakciót. Az ételallergia, a hányás, rosszullét, alhasi puffadás általában enyhén kezdődnek, a tünetek így figyelmeztetnek a veszélyre.

Ha rovarcsípés okozza, általában 10-20 percen belül lép fel a reakció. Ha 30-40 perccel a csípés után nem jelentkeznek tünetek, valószínűleg nincs veszélyben az elszenvedője. Erős duzzadás ugyan keletkezhet a csípés körül, de ez nem jelent életveszélyt.

Ételallergiát leggyakrabban magvak vagy kagylók, rákfélék okoznak. A gyógyszerallergia kiváltója nagyobb valószínűséggel inkább injekció vagy infúzió, mint tabletta.

Ha valakinél allergiás tünetek lépnek fel, de pár órával később ezek a tünetek elmúlnak, azt gondolhatja a beteg, hogy csak pechje volt, és nem fordulhat elő megint. Az emberek 80 százaléka el sem mondja orvosának az esetet. De ha egyszer már volt valakinek rohama, megsokszorozódik az életveszélyes reakció elfordulásának kockázata.

Horkolás

A horkolás csak egy kellemetlen jelenség, ám az egészségre nem veszélyes – gondolják sokan, pedig akár a beteg életébe is kerülhet.

Az alvási apnae egy olyan kóros állapot, amely során a beteg lélegzete az éjszaka folyamán többször is kihagy, előfordulhat, hogy akár két percig sem vesz levegőt. A probléma leggyakoribb tünete a horkolás.

Minden alkalommal, amikor abbahagyja a beteg a légzést, csökken a véroxigénszintje, és túlerőlteti a szív- és érrendszerét. Ha nem kap oxigént a szív, veszélyes szívritmuszavar alakulhat ki, különösen olyan embereknél, akiknek már volt szívproblémája.

Ha nem tud lélegezni a beteg, a teste stresszhormonokat bocsát ki, például adrenalint, ami összeszoríthatja a vénákat, így az apnea a vérnyomás emelésével növeli a szívroham és az agyvérzés kockázatát is.

Ha valaki gyakran horkol, nyugtalan alvó, fontos, hogy időben orvoshoz forduljon, mivel a betegség előrehaladott fázisban már súlyos tüdő- és szívproblémákat okozhat, amelyek tovább növelik a kockázatot.

A diagnózis felállításához általában egy éjszakát laboratóriumban kell aludni, ahol a megfelelő műszerekre kötve folyamatosan figyelni tudják az orvosok a beteg légzését, a légáramlást azt, hogy mennyire erőltetetten veszi a levegőt, a szívverését, az alvás egyes fázisait és véroxigénszintet.

Fáradtság

Az álmos sofőrök, akik azt hiszik, ébren tudják magukat tartani a rádió felhangosításával, vagy például az ablak lehúzásával, több mint százezer balesetet okoznak évente Amerikában – közel kétezer halálos kimenetelűt.

A fáradtság klasszikus tünetei lehetnek: folyamatos ásítás, kitérés a sávunkból, rávezetünk az útpatkára, túlságosan megközelítjük a másik járművet, elütjük egy útjelző karót, vagy gondot jelent az elmúlt pár kilométerre való visszaemlékezés. A kimerülést jelzi, ha nem vesszük észre a lejárókat és táblákat, fókuszálási problémánk van, a szokásosnál gyakrabban kell pislognunk, a szemhéjaink elnehezülnek, lecsukódnak, problémát jelent a fejünket fenntartani.

Jó döntés ilyenkor megállni egy kávéra, ám egyszerre továbbhajtani már kevésbé meggondolt cselekedet. Még 30 percbe telik az elfogyasztás után, hogy a koffein a véráramba kerüljön, csak ezután fejti ki kedvező hatását. Nem egyszer fordult elő, hogy valaki megállt, ivott egy kávét, majd mikor továbbindult, azonnal elaludt a volánnál. A továbbindulás helyett tehát a kávé vagy más koffeines ital elfogyasztása után aludjon még húsz-harminc percet, az ébredés után biztos, hogy segíti a koncentrálást a koffeines ital.

Epilepszia

A roham tulajdonképpen egy elektromos kitörés az agyban, ami önkéntelen mozdulatokra kényszeríti a testet. Ilyenkor a beteg állkapcsa és foga erőteljesen leesik, ám ha valaki megpróbál egy kanalat beszorítani az állkapcsok közé, könnyen letörheti a rohamot elszenvedő fogát. A fogdarabkákat pedig akár le is szippanthatja a beteg a tüdejébe, és fulladáshoz vezethet. A fogtörés vérzést is okozhat, így az öntudatlan beteg emiatt is megfulladhat. A másik veszélye a kanál szájba tételének, hogy pont ellentétes hatást is elérhetünk: ha a kanál lenyomja a nyelvet a torokba, a légutat elzárva fojthatja meg a beteget.

A rohamokat leggyakrabban epilepszia, cukorbetegség vagy súlyos feji sérülés okozza. Ha úgy tapasztaljuk, hogy valakinél roham kezdődik, azonnal hívni kell a mentőket. Meg kell próbálni védeni a beteget, nehogy kárt tegyen magában azzal, hogy ráesik a bútorok sarkára. Puha párnát kell tenni a feje alá, ami megvédi a sérülésektől.

Oltások

Sok felnőttnél okoznak végzetes szövődményeket olyan betegségek, amelyek védőoltásokkal megelőzhetők lennének. Ezek közül a leggyakoribb az influenza.

Az influenzát. az egészséges felnőttek ritkán kapják el, így nem figyelnek fel a védőoltás lehetőségére. A gond az, hogy bár ők csak enyhén fertőződnek meg, a vírusokat könnyen átadják más, érzékenyebb embereknek.

Ötvenéves kor felett, vagy krónikus betegségekben szenvedőknek, például cukorbetegség, szív- és tüdőbetegségek (főleg asztma) esetén célszerű beoltatni magunkat a betegség ellen.

Az oltást évente kell ismételni, de sokaknak egy életre elegendő egy ilyen oltás.

Két másik fontos oltás a tetanusz-diftéria és a himlő-mumpsz-rubeola elleni vakcina. Ritkák ugyan a tetanuszos esetek, de több mint 60 százalékuk 60 év felettieknél fordul elő, főként azoknál, akik szabadban dolgoznak. A tetanusz ellen emlékeztető oltást tízévente szükséges beadni.

A felnőttkori himlő szövődményként akár agyvelőgyulladássá is válhat, ami végül agykárosodáshoz és halálhoz vezethet. A himlőoltást azoknak ajánlják, akik 1956 után születtek, és még nem estek át a betegségen.

Szolárium: nem biztonságosabb a napozásnál

Egyre többen választják a szoláriumot a barnuláshoz a Nap helyett, abban bízva, hogy kevésbé károsítja bőrüket. Sok szalon UVA-sugarakat használ, olyan sugárzást, melyről azt hirdetik, biztonságosabb, mint a Nap. Egy svéd felmérés szerint a melanóma, a halálos bőrrák kialakulásának valószínűsége megkétszereződik szolárium használatával. A vizsgálatok szerint a bronzáriumok eszközei gyakran kétszer-háromszor több UVA-sugárzást bocsátanak ki, mint amennyi a szabadban való napozásnál érné az embert.