Ha öregszik az agy...

Az agykutatók között az utóbbi években nagy vitákra adott okot az alábbi kérdés: az agy teljesítménye az öregedéssel automatikusan csökken, vagy magas korban is megőrizhető? Ez a vita ma már nem aktuális. Győzött az agy a kor ellenében.

Az a nézet győzött, miszerint a kor előre haladtával csökken ugyan az agysejtek száma, de ez a hiány minden további nélkül pótolható a megmaradt sejtek közötti új kapcsolódások létrehozásával. Sok tudóst megdöbbentett a hír. A gondolat, hogy az agy öregedés közben is képes a fejlődésre, nemcsak hogy újdonság volt, hanem egyszerűen hallatlan. A feledékenység, a koncentrációs és a tanulási képesség csökkenése nem számít többé az öregedés el¬kerülhetetlen kísérőjelenségének. Más oka kellett hogy legyen, például a rossz keringés vagy egyéb betegségek.

Károsító tényezők

Nagyon sok betegség károsítja a sejteket, vagy legalábbis idejekorán csökkenti a szellemi teljesítőképességet – sokszor tartósan. Érdemes tehát megelőzni vagy megfelelően kezelni az ilyen betegségeket.

• Az agy hiányos vérellátása oxigén- és tápanyaghiányt jelent. Minél jobb ellátásban részesülnek ezek a rendkívül érzékeny sejtek, annál jobban tudnak teljesíteni. Próbáljunk tehát mindent megtenni, hogy elkerüljük az érelmeszesedést: mozogjunk sokat, táplálkozzunk vitaminban gazdagon és koleszterinben szegényen, ne dohányozzunk és ügyeljünk a vérnyomásunkra! A cukorbetegek vércukorszintje legyen megfelelően beállítva.

• A pajzsmirigy az első, amit a gondolkodási zavarok és az agy teljesítőképességének változásakor meg kell vizsgálni. Éppen idősebb korban gyakori az alulműködés, ami azonban egyszerűen és hatékonyan kezelhető.

• A depresszió gyakori kísérőjelenség az agy hírvivő anyagainak hiánya esetén. Fontos, hogy kezeljük a betegséget, ellenkező esetben az emlékezőképesség drasztikus hanyatlásához vezethet. Az érintettek úgy írják le az érzést, mintha testük egy mély, reménytelen téli álomba süppedt volna. Mivel tudjuk, hogy az inaktív idegkapcsolódások mintegy ellankadnak és elhalnak, mindent meg kell tenni, hogy megszüntessük a depressziót.

• Fejsérülések is vezethetnek az agy korai öregedéséhez. Lehetőleg ne űzzünk olyan sportot, amelynél az esés és a sérülés fokozott veszélye áll fenn. Egy-egy agyrázkódás során sejtek milliói halnak el, ezáltal mintegy duplájára nő az Alzheimer- és a Parkinson-kóros megbetegedés kockázata. Az ökölvívók agyában például tömegesen található plakk – ez is az egyik jele annak, hogy mindenütt elpusztultak a sejtjeik. Még az enyhe agyrázkódást is teljes nyugalomban kell kikúrálni.

• A viszonylag ártalmatlan altatószerek, például a macskagyökér vagy a komló kivételével minden altatónak megvannak az agy működésére kifejtett mellékhatásai. Nem „csak” a figyelem és a felfogóképesség szenved a gyógy¬szer – sokszor igen tartós – hatásaitól. Szedése gyakran odáig vezet, hogy sokszor akár 24 órára is erősen korlátozódik a reakcióidő és az emlékezőképesség. Az idősebb embereknél, akiknek az anyagcseréje – így a gyógyszerek kiválasztása is – már eleve lelassult, az altató rendszeres szedése túladagoláshoz vezethet. Az egyensúlyzavarok eséshez, közlekedési balesethez, kábultsághoz és a normális gondolkodás elveszítéséhez vezethetnek. Azt pedig mindannyian tudjuk, hogy az altatóról idővel egyre nehezebb leszokni.

• Az alkohol nagyobb mennyiségben butuláshoz hasonló tüneteket okoz. Ráadásul minden lerészegedéskor pusztulnak az agysejtek. Hála istennek sok milliárd van belőlük, különben a világ kollektív szellemi képességei nem állnának már valami jól.

Gondolkodjunk!

Egy ismert német kutató mesélte, hogy a közelmúltban elkezdett kívülről megtanulni verseket. Nem csak kitűnő memóriagyakorlatnak találta ezt, sokkal gazdagabbá is vált élete. Fontos lett számára a nyelv ezen másik típusa, az eléterülő gondolati és képi világgal. Goethe, Hölderlin és Petrarca után most Horatiusnál, a római költőnél tart, akinek ódáit előbb német fordításban, azután viszont eredeti latin nyelven memorizálta. Mint elmondta, eleinte nagyon nehéz volt, de most már kifejezetten élvezi.

Az alábbi, az emlékezetgyengülés és az agy idő előtti megöregedése elleni ötletek közül először azokat célszerű kipróbálni, amelyek személyes problémáinkat érintik. Például azokat a trükköket, melyek segítségével könnyebben megjegyezhetünk arcokat vagy neveket. Nagyszerű lenne, ha önállóan is kitalálnánk módszereket szürkeállományunk serkentésére, ezáltal már maga a program kigondolása lehet a gyakorlás első egysége.

• Összefüggéstelen fogalmak ismétlése Tíz, tartalmilag egymástól teljesen független szót kell megjegyeznünk. Egy percünk van – de tényleg csak egy perc! –, hogy memorizáljuk őket. Azután takarjuk le a szavakat, és olvassuk tovább a cikket! Majd ha a végére értünk, próbáljunk meg minél több szóra visszaemlékezni! Bizonyára nem fog mindegyik az eszünkbe jutni. Semmi gond. Van, amelyikre viszont még hol¬nap is emlékezni fogunk, mert erőteljesen koncentráltunk a megtanulására.

Még egy tanács, mielőtt hozzákezdünk: megpróbálhatjuk egyszerűen úgy elraktározni a szavakat, ahogy vannak. De rögtönözhetünk egy kis történetet is, amely összekapcsolja őket. A rózsa – kalap – kerékpár kifejezéseket például így lehetne összekötni: a kerékpározó nő egy rózsával díszített kalapot visel. Most tehát elő a stopperrel vagy a homokórával, aztán vigyázz – kész – rajt!

színpad – bankár – spagetti – esernyő – kar – hüllő – homár – zenekar – homlok –bíróság

• A futó gondolatok rögzítése Mindennapossá válnak az első jelei annak, hogy emlékezetünk már nem olyan megbízható. Mindannyiunknak szüntelenül jár az agya, de a fejünkben cikázó gondolatok többségét, nem tudni miért, nem tudjuk megragadni. Régebben pedig meg tudtunk kapaszkodni a fejünkben másodpercek alatt végigfutó fontosabb benyomásokban. Vegyünk egy példát: éppen főzünk, közben hallgatjuk, mondjuk, az időjárás-jelentést – valami tehát eltereli kissé a figyelmünket. Közben eszünkbe jut, hogy fel kell hívni a szerelőt a mosogatógép miatt. Ilyen esetekben régebben nyugodtan befejeztük volna a krumplihámozást, megtöröltük volna a kezünket, majd odamentünk volna a telefonhoz. Ma ugyanúgy hámozzuk tovább a krumplit, de aztán – huss, vége. Eltűnt a szerelő, elillant az agysejtekből. Csak sokkal később jut ismét az eszünkbe, amikor már pakolunk be a gépbe, de addigra lejárt a szerelő munkaideje.

A futó gondolatok arra törekszenek, hogy ne olvadjanak bele semmibe. Kétféle módon is megragadhatjuk és rögzíthetjük őket:

• Szokjunk hozzá, hogy az ilyen belső parancsokat AZONNAL, habozás nélkül hajtsuk végre! A módszer egyszerű, de természetesen következetesnek kell lenni.

• A másik lehetőség a jegyzetelés. Ehhez annyi kell, hogy mindig legyen nálunk jegyzetfüzet. Legjobb, ha beszerzünk egy szép kis könyvecskét, cserélhető lapokkal, amelyet egyszerűen zsebre vághatunk. Időről időre nézzük át a bejegyzéseket, és húzzuk ki, amit már elvégeztünk!  A harmadik megoldás, ha csak gondolatban írunk címszavakat arról, amit meg szeretnénk jegyezni! Napjában többször is fussuk át a „bejegyzéseket”! Mihelyt jut rá időnk, elintézhetjük a virtuális jegyzetfüzetben álló dolgokat.

Ez a legelegánsabb megoldás, és némi gyakorlás után nagyon megbízhatóan is működik. Nem utolsósorban memóriagyakorlatnak is kitűnő. Nagyon fontos, hogy közben vizualizáljunk, vagy¬is lelki szemeink előtt jelenítsük meg az adott címszavakat.

• Arcok és nevek megjegyzése Ez sokak számára lidércnyomás.

– Á, asszonyom, nem emlékszik rám? Én meséltem önnek a tegnapelőtti vacsorán a közös barátainkról.

– Jaj, persze, elnézést! Hirtelen egész máshová tettem…

Tulajdonképpen hová is? Az biztos, hogy nem a memória azon rekeszébe, amely a nevek és az arcok felismeréséért és hozzárendeléséért felelős. Ez a sokaknak gondot okozó nehézség végzetes lehet, ha éppen egy új üzleti partnerről vagy más fontos emberről van szó. Ezért majdnem minden menedzser és politikus alkalmaz olyan technikákat, amelyek segítségével elkerülheti az efféle kínos pillanatokat.

Legyünk nagyon figyelmesek! Hisz nincs külön udvarmesterünk, aki hangosan jelentené a közeledők nevét. Amikor megismerkedünk valakivel, erősen összpontosítsunk, és rögzítsük magunkban az illető korát, hajszínét, arcformáját, orrát, száját és beszédstílusát!

Kössünk az illetőhöz valamilyen jellemző tevékenységet vagy tulajdonságot, a nevét pedig kapcsoljuk egy hasonló hangzású tárgyhoz! Így lesz például Zöldhegyi Pál kopaszodó kép-kereskedőből „képes Pali Bergengócia zöldellő hegyén”, vagy valami hasonló. Minél groteszkebb a kép, annál nagyobb lelkesedéssel raktározza el a memória.

Van, aki nevetségesnek tartja az efféle mentőöveket, és inkább arra hagyatkozik, hogy erősen bevési memóriájába nevével együtt az illetőt. Jó módszernek bizonyul egy kis lista is, amelyre minél előbb feljegyezzük valamennyi újdonsült ismerős nevét és különös ismertetőjegyeit.

Koncentráljunk!

Az emlékezés művészete az alapos megfigyelés művészetében rejlik. - ezt Samuel Johnson angol filozófus már a XVIII. században megírta. Bármit is akarunk megjegyezni, ez elsősorban a dolognak szentelt figyelmen és koncentráción múlik. Minél intenzívebben vésődik be valami, annál könnyebben törnek maguknak utat az érzéki benyomások és a gondolatok az „őrön” át a hosszú távú memóriába. Itt rejlik egyébként a rossz memóriáért felelős legfontosabb okok egyike: olyan világban élünk, ahol alig van már lehetőségünk a lényegre koncentrálni. Folyton szól valahol a rádió vagy a tévé, folyton agyonhajszoltak vagyunk. A forgalom zaja az éjszakai pihenésünket is zavarja, és ezzel akadályozza agysejtjeinket is a fejünkben zajló éjszakai „nagytakarításban”. Tisztítsuk meg közvetlen környezetünket minden nyugtalanító dologtól, éljünk laza időbeosztás szerint!

Mentőövek

Amikor úgy érezzük, koncentrációs képességünk csökken, néhány egyszerű gyakorlattal és megfelelő táplálkozással gyors eredményeket érhetünk el a gondolkodás fejlesztésében.

• Mindennap tanuljunk valami újat! Ez serkenti az agyat, hogy rengeteg új kapcsolódást hozzon létre az idegsejtek között. Egyúttal a már meglévő kapcsolatok is működésbe lépnek. Teljesen mindegy, hogy épp egy nyelvtanfolyamon vagy a virágok elrendezésének japán művészetéről tartott előadáson veszünk részt, netán végre megtanuljuk, hogyan kell bánni a számítógéppel, vagy információkat keresgélünk az interneten – minden hasznos, ami megdolgoztatja az agysejteket. Úgy van, a rejtvényfejtés is edzésben tartja a szürkeállományt. De talán még jobb lenne, ha kiválasztanánk valamelyik lexikont, és mindennap átnéznénk benne egy-egy oldalt, majd kiírnánk és megtanulnánk a még ismeretlen kifejezéseket.

• Gyakoroljuk a fejszámolást! Bárhol is legyünk éppen, villamoson, fürdőkádban vagy zöldség¬tisztítás közben a konyhában – próbáljunk megoldani kisebb számtani feladatokat! Érdemes két- vagy háromjegyű számok összeadásával és szorzásával kezdeni, mint például mennyi 320 + 178 + 455 vagy 23 × 41. Ha ez egy idő után már gond nélkül megy, nagyobb számokat is választhatunk és hozzávehetjük a kivonást és az osztást is. Voltaképpen mindegy, milyen formában végezzük el a számítást. Sokan maguk elé képzelik, hogyan hajtanák végre írásban. Valójában persze nem is a számolás a lényeg, hanem a koncentráció.

• A táplálkozás során gondoljunk az agyra is! Az emlékezet javítására sajnos nem létezik speciális táplálék. Az egészséges táplálkozás bármely formája megfelel a fejnek is. Ugyanakkor a kutatók időközben rájöttek, hogy az emlékezet leépülésében a koleszterinszint ugyanúgy szerepet játszik, mint azok az oxidációs folyamatok, amelyeket az úgynevezett szabad gyökök váltanak ki. Ezért az agy védelme szempontjából különösen fontos, hogy ne fogyasszunk vegyi anyagokkal telepumpált késztermékeket, és kevés állati zsiradékot, viszont rengeteg friss gyümölcsöt és zöldséget együnk. És kerüljük a túlzottan laktató étkezéseket, mert azoktól csak fáradtabbak leszünk és lassul az észjárásunk.

Vezessünk naplót!

Rendkívül egyszerű és bevált módszer arra, hogy jobban emlékezzünk emberekre és eseményekre. Magánál a jegyzetelésnél – elegendő címszavakat írni – még egyszer bevésődnek a történtek, és az oldalak újabb átlapozásakor tovább mélyülnek az emlékek.