2018.07.21. ,
facebookrss


LEGFRISSEBB SZÁM

cimlap

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Email*
Név*


Mit érdemes tudni az életjáradéki szerződésről?

Az életjáradék kiváló lehetőség arra, hogy a nyugdíjas a bevételeit jelentősen növelje.

Bauer Zsuzsa
2018.07.09  10:44   
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés

Az életjáradéki szerződés lényege, hogy a jelenlegi ingatlan tulajdonosa a tulajdonjogáért cserébe havi életjáradékot kap. A havi összeg természetesen függ az ingatlan elhelyezkedésétől, álllapotától, tulajdonos életkorától, stb. Nietsch Pétert, a téma szakértőjét kérdeztük.
A szerződés megkötésével kihez kerül az ingatlan tulajdonjoga?

Ugyan a tulajdonjog szerződéskötéskor átszáll a kötelezettre, de a régi tulajdonos holtig tartó haszonélvezeti joga megmarad, így az ingatlanban lakhat, bármit tehet az állagmegóvás figyelembevételével. Onnan őt kirakni nem lehet, a lakhatásában zavarni nem lehet. Amennyiben ez mégis bekövetkezik, azonali hatósági segítséget kérhet. Az életjáradéki szerződéssel tehát havi bevételre lehet szert tenni úgy, hogy továbbra is élvezheti a saját ingatlanát.



Kinek ajánlja az életjáradéki szerződés megkötését?

A nyugdíjasokat nem kényezteti el az állam. Nehéz a kevés nyugdíjat beosztani, így azoknak nyújthat könnyebbséget, akik ugyan tehermentes ingatlannal rendelkeznek, mégis a havi rezsi, gyógyszerek, orvosok, vagy csak egyáltalán a havi megélhetésük nehézkes, sok lemondással jár.

Miért jó egy ilyen szerződést megkötni?

Az életjáradéki szerződés megkötése után havonta akár több járadékot kaphat a jogosult, mint amennyi a nyugdíja. Így már biztosan jut pénz a megfelelő gyógyszerekre, orvosokra, vagy esetleg nyaralásra, utazásra. Fontos, hogy teljes élethosszig jár az életjáradék, így biztos lehet abban a jogosult, hogy élete végéig könnyebb lesz a megélhetése.

Mi a biztosíték arra, hogy az életjáradék mindig ki lesz fizetve - időben és teljes összegben?

Az életjáradéki szerződést ügyvéd előtt kötelező kötni, ellenjegyzésével ellátni, mely a Földhivatalba is bejegyezésre kerül. Amennyiben a Kötelezett nem vagy csak részlegesen esetleg egyáltalán nem fizet, felszólítása után a szerződést fel lehet bontani. Ebben az esetben az addig kifizetett pénzt a jogosult megtarthatja és az ingatlan tulajdonjoga visszaszáll rá. Arra is van mód, hogy a jogosult gondolja meg magát, és felbontja a szerződést mindannak ellenére, hogy nem történt mulasztás a kötelezett részéről. Ekkor viszont az addig kapott összeget vissza kell fizetnie a kamatokkal együtt a kötelezett részére. Világosan, egyszerűen fogalmaz a törvény, így vitára nem lehet ok. Ha a kötelezett nem fizet, nyer a jogosult, megtarthatja a pénzt és még a tulajdonjogot is visszaszerzi. Ha viszont ő bontja fel a szerződést, akkor vissza kell fizetnie a pénzt.

Már a szerződés megkötése után, akár néhány hónappal/évvel később vitás helyzetben kihez lehet fordulni?

Bármely eset is fordul elő a fent említettekből, az illetékes bírósághoz kell fordulni, aki tárgyalás nélkül hoz végrehajtható ítéletet. Bármikor fel lehet mondani a szerződést, akár már 1 nappal a szerződés megkötése után.

Milyen kockázatai, buktatói lehetnek egy ilyen szerződésnek?

Kockázata, buktatói nincsenek a szerződésnek a jogosult részéről, hiszen holtig tartó haszonélvezeti joga van (tehát az ingatlanban lakhat/élhet/élvezheti hasznait), havi járadékot kap. Kockázata a befektetőnek (kötelezett) van, hiszen ha elkalkulálta magát, és magas havi járadékot határoztak meg, akkor esetleg több pénzt fizet ki az ingatlanért a futamidő alatt, mint amennyit a lakás ér. Átverni, félrevezetni egymást a feleknek lehetetlen.

Kinek nem ajánlja a szerződés megkötését?

Annak nem lehet szerződést kötnie, akinek az ingatlanán teher van. Annak nem érdemes életjáradéki szerződést kötnie, aki az ingatlan valamely hozzátartozójára kívánja hagyni, hiszen az ingatlant csak a jogosult használhatja, mely ő hozzá kötődik, esetleges halálával ez a jog megszűnik, a kötelezett kerül birtokba. Életjáradéki szerződés esetén csak és kizárólag az ingatlanban található ingóságot öröklik az örökösök, az ingatlant nem. Tehát ha valaki szeretné az ingatlant örököseire hagyni, abban az esetben ne kössön életjáradéki szerződést.

Mire van szükség a szerződés megkötéséhez, milyen feltételei vannak?

A szerződéshez per- és tehermentes ingatlan szükséges. Ezen kívül a tulajdonos és a befektető közötti közös akarat, melyet szerződésbe foglalnak ügyvédi ellenjegyzéssel. Semmilyen orvosi vizsgálat, igazolás, különleges papír nem kell a szerződés megkötéséhez. Összegezve: kiváló lehetőség arra, hogy a nyugdíjas a bevételeit jelentősen növelje, amennyiben tehermentes ingatlannal rendelkezik. Havonta kapja az életjáradékot élete végéig, melyet bármire fordíthat. (X)






A kommenteléshez be kell jelentkezni.

Hozzászólások

Nincs hozzászólás