2018.07.21. ,
facebookrss


LEGFRISSEBB SZÁM

cimlap

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Email*
Név*


Hamis hírek hálójában

Segítünk, hogy felismerje az interneten keringő álhíreket! Tippek és tanácsok a szemfényvesztés és megtévesztés ellen.

Balatoni Dóra
2018.07.05  09:52   
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés

Ez a csodaszer megvéd a ráktól, ettől pedig tuti lefogy! Eltűnt kislányt keresnek, migránsok támadnak, kétmillió forintos támogatás mindenkinek! Hangzatos témák, ugye? És el is hiszik, hogy ez mind igaz? Van egy rossz hírünk: ezek bizony általában mind hamis információk - álhírek, amelyek ellenőrizetlenül keringenek a világhálón. Segítünk, hogy ön ne dőljön be a hazugságoknak!
"Az álhír egy szándékosan megtévesztő információ, aminek nincs valóságalapja, és ezt gyakran valamilyen gazdasági vagy politikai számításból terjesztik. További ismertető jele, hogy szinte mindig szenzációhajhász köntösbe bújtatják" - magyarázza Faragó Laura szociálpszichológus, az ELTE Szociálpszichológia tanszékének doktorandusza. Bár az álhírek terjedése ma különösen aktuális, mindennapjainkat érintő probléma, a hamis információk valóságként való feltüntetése egyáltalán nem újkeletű, sőt régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk.

Buborékban élünk?

„Már az ókorban is léteztek álhírek, a Kr. e. 13. században a kádesi csatában II. Ramszeszt, az egyiptomi hadak vezetőjét legyőzték a hettita csapatok, olyannyira, hogy alig sikerült testőrsége segítségével élve kimenekülnie a csatatérről - meséli Faragó Laura. - Ezt követően a fáraó egy írnok segítségével elsöprő győzelemként egy hőseposzban örökítette meg, hogy ő, a Napisten fia egymaga futamította meg az ellenséget. Ezt felvésték a templomok falára, obeliszkekre, még levéltári feljegyzéseket is írtak, ezzel pedig évezredekre megtévesztették az egyiptológusokat és a törtnetírókat is."
A történelmet végigkísérték a hasonló jelenségek. Az álhírek az újságírás 1600-as években való megjelenésével párhuzamosan egyre nagyobb teret kaptak, ma pedig a technika fejlődésének köszönhetően új, tömegeket elérő platformok állnak a terjesztők rendelkezésére. „A közösségi média térhódítása az elsődleges oka annak, hogy most újra előtérbe kerültek az álhírek - magyarázza a szakértő. - Ezek a platformok ugyanis lehetővé teszik, hogy a felhasználók különféle tartalmakat gyártsanak, híreket tegyenek közzé, kedveljék és megosszák ezeket. Attól függően, hogy milyen oldalakat kedvelünk, vagy mit osztanak meg az ismerőseink, a Facebook algoritmusai személyre szabják a saját hírfolyamunkat, és ezáltal bizonyos típusú bejegyzéseket sokkal gyakrabban látunk, más bejegyzések pedig inkább rejtve maradnak. Éppen ezért olyan híreket fogunk kapni, amilyeneket szeretnénk látni, ugyanakkor azok az események, hírek, amelyek ellentmondanak a világnézetünknek, sokkal kevésbé fognak megjelenni nekünk. Ezáltal pedig könnyen egy ideológiailag elzárt buborékba kerülhetünk."


Ne klikkeljen a szenzációhajhász címre!

Nagyon fontos, hogy képesek legyünk különbséget tenni a valódi és a hamis információ között, miközben a világhálót böngésszük. Egy álhírt felismerni pedig nem is annyira nehéz, mint hinnénk, mivel vannak tipikus jelek, amelyek gyanúra adhatnak okot. „Az egyik ilyen jel, amivel a leggyakrabban találkozhatunk, az úgynevezett clickbait cikk, amelynek jellemzően szenzációhajhász a szalagcíme, és/vagy figyelemfelkeltő kép tartozik hozzá. Ezek nagyon érdekesnek tűnnek, sokszor valaminek a leleplezéséről szólnak, viszont gyakran nincs is mögöttük tartalom: ha rákattintunk, az oldal automatikusan lájkot kér tőlünk. A céljuk, hogy minél többen kattintsanak rá, mert annál nagyobb lesz a bevételük, mivel az oldalon hirdetéseket helyeztek el. Az álhírek kiszűrésére szintén jó trükk, ha figyelünk a forrás megbízhatóságára. Sokszor gyanakodni kell arra, ha például egy híroldalon vagyunk és nem .hu a webcím végződése, hanem például .info. Ilyenkor azokat a híreket, amelyeket ezen az oldalon olvasunk, érdemes más forrásból is ellenőrizni. Bár ez időt és motivációt igényelne, sokan ezért nem is teszik meg. Álhírre gyanakodhatunk akkor is, az oldal neve egy ismert, valóban létező híroldalhoz hasonlít, valójában viszont mégsem az, de ez már elég arra, hogy megtévessze az embereket."
Ezeken felül érdemes azt is megnézni mindig, hogy ki a szerző. Amennyiben a cikk írójának fel van tüntetve a neve, akkor rá lehet keresni a korábbi írásaira. Az viszont már gyanúra adhat okot, ha az írás névtelen. Ugyanez vonatkozik a szakértőkre is, ha anonim kutatócsoport vagy szakember van megemlítve, nem biztos, hogy hiteles az információ. Tovább mindenképp ajánlott egy pillantást vetni a cikk keletkezésének dátumára is, ugyanis előfordulhat, hogy a benne szereplő információk valójában már rég elavultak, és a megosztással csak felesleges riadalmat fogunk kelteni.

Sokan el sem olvassák a cikket, amit megosztanak

Ha ennyire egyszerű felismerni egy álhírt, mégis miért osztják meg őket olyan sokan gyakorlatilag gondolkodás nélkül, merülhet most fel a kérdés önökben. „Az emberek nagyon gyakran csak felszínesen, mindenféle alapos megfontolás nélkül olvasnak híreket, és maga ez a felszínes feldolgozás ahhoz vezet, hogy nem veszik észre a tipikus jeleket. Ebben a témában készült egy tanulmány, amely szerint a Twitteren megosztott tartalmak 59 százalékát nem is olvassák el azok, akik azt megosztották, pusztán a figyelemfelkeltő szalagcím miatt döntenek úgy, hogy megnyomják a Megosztás gombot."
Az emberek hajlamosak arra, hogy elhiggyék azokat az információkat, amelyek megerősítik a világnézetüket vagy a hiedelmeiket. Az álhírek terjesztői pedig pont ezt használják ki. Ha valaki például úgy véli, hogy a világ, amelyben élünk, alapvetően egy veszélyes hely, akkor előfordulhat, hogy a fenyegető tartalmú, közelgő veszélyről szóló hamis információkat is gondolkodás nélkül továbbosztja. „Szeretnénk jól informáltak és jól értesültek lenni a világ dolgaiban, ugyanakkor arra is vágyunk, hogy olyan információkkal találkozzunk, amelyek alátámasztják a világnézetünket. Az álhírek esetében ez a két motiváció ütközik egymással, és gyakran inkább a világnézetünket megerősítő híreket fogjuk megosztani, a pontosság és a hitelesség rovására. Ez a jelenség is hozzájárul a véleménybuborékok kialakulásához, amiből nagyon nehéz kitörni."
Az álhírek terjesztőit nem csak az motiválhatja, hogy másokat megtévesszenek. Sokszor gazdasági érdekből gyártják a hamis információkat, például azért, mert el akarnak adni egy terméket. Jól tudják ugyanis, ha a szalagcímben csodát ígérnek, például olyan módszert, amellyel villámgyorsan le lehet fogyni, vagy pár hét alatt el lehet sajátítani egy idegen nyelvet, akkor a kíváncsiság legyőzi a gyanútlan embert és rákattint a cikkre. Így pedig bárkit könnyen csőbe lehet húzni, mert innen már csak egy lépés, hogy esetleg meg is rendelje az adott terméket. Sajnos azonban a hamis információk terjedése ezek mellett még számos egyéb negatív következménnyel járhat: például fenntarthatja az összeesküvés-elméleteket, növelheti az előítéletességet, az álhírek félelemkeltő típusa pedig tovább fokozhatja az emberekben már meglévő fenyegetettséget, félelmet, gyűlöletet.

10 HAZAI ÁLHÍROLDAL
(Forrás: Urbanlegends.hu)

1. egyazegyben.com (áltudományos): rengeteg rajta a betegségekre különféle áltudományos, forrás nélküli házi praktikákat ajánló cikk.

2. avilagtitkai.com (kamuhíres, kattintásvadász): történetek paranormális jelenségekről, bizarr rejtélyekről, megfűszerezve néhány csodagyógyszerrel és titokzatos recepttel.

3. www.dobbenetes.com (kattintásvadász): átemelt, érdekes (és valós) cikkek mellett viccecskék, világmegváltó gondolatok, forrás nélküli visszaemlékezések, többéves tartalmak újrapublikálása.

4. egyenesen.com (kamuhíres, kattintásvadász): szenzációhajhász cím után egy videót ajánlanak, amelyet csak megosztás után lehet megnézni.

5. hir-24.eu (kamuhíres, kattintásvadász): cím + egy-két mondat + egy videó ígérete megosztás esetén. Egyik anyaguk Kis Grófó kamu halálhíre volt, a megosztás után feljövő videóban pedig egy zalai autóbaleset helyszínelésének kommentár nélküli felvételét láthattuk.

6. www.mindenegyben.com (kamuhíres, kattintásvadász): iszonyatos fényképekkel illusztrált receptek között minden más, amit a szerkesztők érdekesnek ítélnek, vagy nosztalgiát ébreszthet az ez iránt fogékony olvasóikban.

7. napimigrans.info (elfogult) Migráns-, multikulti- és Európa-gyűlölet magas fokon. Többségében átvett és az oldal hangvételéhez passzintott anyagok. Időnként kamu vagy kamuvá ferdített cikkek.

8. tenyek24.eu (kamuhíres, kattintásvadász): bár nem frissül, de tartalmai továbbra is elérhetők. Rendszeresen kamuznak be celebhalálokat.

9. tudathalo.blogspot.hu (kamuhíres, kattintásvadász): Facebookon talált, ellenőrizetlen felhívások, történetek (pl. az ezerszer megcáfolt, győri szervkereskedős figyelmeztetés), máshonnan leszedett, felturbózott címmel újra eladott cikkek.

10. tudnodkell.info (kamu-híres, kattintásvadász): netről összeszedett, mindennapi és egészséggel kapcsolatos „okosságok".

Kik dőlnek be leginkább az álhíreknek?

„A Genfi Egyetem szakemberei egy kutatás során azt tapasztalták, hogy a gyengébb kognitív képességekkel rendelkező emberek jobban elhittek olyan információkat, amelyeket először igaznak mutattak be, de később kiderült róluk, hogy valójában hamisak. Sőt, amikor később fel kellett idézniük az információkat, ez a korrekció akkor sem jutott az eszükbe, és továbbra is a hamis információban hittek. Ez a jelenség a memóriaszelekciós képességre vezethető vissza, amely ha gyengül, akkor sokkal nehezebb később az álhíreket detektálni. Ez a mentális öregedéssel állhat összefüggésben, éppen ezért a nagyon idősek veszélyeztetettebbek lehetnek. De persze ez nem jelenti azt, hogy törvényszerűen minden idős bedől az álhíreknek."
A szakember szerint fontos megemlíteni a digitális írástudás hiányát is. Sok felhasználó ugyanis nem tudja, hogyan lehet ellenőrizni a világhálón megjelent információkat, és szinte készpénznek veszik az ott leírtakat. „A kutatók találtak egyébként kapcsolatot az iskolai végzettséggel is. Az amerikai elnökválasztás kapcsán készítettek egy vizsgálatot és azt tapasztalták, hogy az iskolai végezettség összefüggött a szalagcímek hitelességének megítélésével. A magasabb iskolai végzettség védőfaktor lehet az álhírekkel szemben, de persze ebben az esetben sem jelenthetjük ki, hogy az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők törvényszerűen hitelesnek is tartják az álhíreket, viszont ha az illető kritikusan gondolkodik és rendelkezik a digitális írástudás alapvető szintjével, az csökkenti az álhírek elfogadását, mégpedig végzettségtől függetlenül."

A Facebook is elkezdett erre figyelni

Miközben a Facebook hosszú évekig azon dolgozott, hogy a felhasználói csak rajtuk keresztül olvassanak híreket, az álhírek villámgyors terjedése őket is változásra sarkallja. Mivel mára sokan vannak olyanok, akik szinte csakis a közösségi médiából tájékozódnak, az ott terjedő hamis információk tömegeket manipulálhatnak és befolyásolhatják a döntéseiket különböző társadalmi és közéleti kérdésekben. Emiatt a Facebook több lépést is tervez a hamis információk visszaszorítása érdekében - annak ellenére is, hogy ezzel esetleg a saját bevételeiket csökkentik. A tervek szerint a jövőben nem engedélyezik a hirdetést az álhíreket terjesztő oldalaknak, változtatnak az algoritmuson, valamint az erősen megkérdőjelezhető tartalmakat igyekeznek valamilyen módon jelölni, vagy épp automatikusan hozzárendelnek az álhírhez az adott témában valós információkat tartalmazó cikkeket.
Persze mi magunk is küzdhetünk a hazugságok hálója ellen. Ha például felismerjük, hogy átverésről van szó, semmiképp se adjuk tovább, inkább jelentsük a Facebooknak. Amennyiben azt látjuk, hogy ismerőseink valótlan információkat osztanak meg, próbáljuk meg figyelmeztetni őket. A gyerekekkel és idősebb rokonokkal, barátokkal pedig beszélgessünk a problémáról. „Különösen akkor érdemes beszélni a jelenségről, ha valaki frissen regisztrált a közösségi médiába, és korábban nem igazán találkozott álhírekkel. Előzetes tapasztalat híján nehéz lehet kiszűrni, hogy ami a hírfolyamban megjelenik, abból melyik igaz és melyik hamis. Sokszor a közösségi médiában megosztott álhír vírust is tartalmazhat, és ha valaki rákattint, akkor ezzel másokat is veszélybe sodorhat."
Ha pedig valaki állandóan különféle hírekkel bombázza az ismerősei üzenőfalát, mindent megoszt, akár gondolkodás nélkül is, az könnyen nevetségessé válhat a többiek szemében. Gyakran látni, hogy tanult, intelligens emberek terjesztik tovább a hamis információkat, utána sem néznek, hogy van-e egyáltalán valamilyen valóságalapja az adott írásnak, videónak, fotónak. Ne dőljünk be mindennek, legyünk kritikusak, kételkedők, olvassunk utána a tényeknek, ne hagyjuk megvezetni magunkat. Igen, ez egy kis erőfeszítésbe és energiába telik, de megéri, hiszen így nem egy illúziókkal teli, hamis világban fogunk élni, hanem a valóságban - ami nem biztos, hogy olyan fenyegető és borzalmas, ahogy éppen az álhírek azt lefestik.






A kommenteléshez be kell jelentkezni.

Hozzászólások

Nincs hozzászólás