2018.10.21. ,
facebookrss


LEGFRISSEBB SZÁM

cimlap

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Email*
Név*


5 város Szlovéniában, amit látnod kell

Amilyen kicsi, olyan sok minden található itt: városok, hegyek, tavak, folyók, sőt, még tengerpartja is van az országnak!

Bauer Zsuzsa
2018.01.05  10:04   
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés

Bár itt van a szomszédban, mégis valahogy nem igazán jut az eszünkbe ide utazni. De miért is nem? Hiszen van itt minden, amiért érdemes Szlovéniába látogatni: tengerpart, hegyek, sípályák, tavak, folyók, borvidékek, történelmi városok. És nem is gondolnánk, de négy napba is viszonylag sok minden beleférhet. Mi például megnéztünk öt csodaszép várost, sőt, még arra is jutott időnk, hogy felmenjünk a hegyekbe, majd a tengerparton kávézzunk az októberi napsütésben.
Utunk az ország második legnagyobb városától, Maribortól az Adriai-tenger partján fekvő Piranig vezetett. Vagyis szinte keresztülautóztuk egész Szlovéniát, ez azonban egyáltalán nem volt megerőltető, hiszen az ország kb. negyedakkora, mint hazánk, és alig több mint kétmillióan lakják. Ám amilyen kicsi, olyan szép és változatos itt a táj! Északon szőlőtőkék, délen olajfák sorakoznak, hol egy folyó (pl. Dárva, Soca, Száva), hol egy tó (pl. Bohinji-tó, Bledi-tó) bukkan elénk, vagy éppen egy hegy (pl. Triglav, Vogel) magasodik a közelben. És ez a változatosság igaz a településekre, az épületekre is: míg északon és az ország középső részén olyan, mintha Budapesten vagy Bécsben sétálgatnánk, addig délen, a tenger mellett az erős velencei hatásnak köszönhetően szinte Olaszországban érezhetjük magunkat.

Maribor: a legöregebb szőlő otthona

A Dráva menti város 340 km-re fekszik Budapesttől, alig 3 és fél óra alatt leautózhatunk oda, az út nagy része autópályán vezet. Sétánk a Stara Trtától, vagyis az Öreg Szőlőtől indult, ám ne menjünk el szó nélkül ezen nevezetesség mellett. A szőlőtőke több mint négyszáz éves, egy 17. századi ház falára fut fel, és még ma is terem, évente 35-60 kilót. A szőlőből készült bort azonban nem lehet megvenni, hanem általában protokolláris ajándékként kerül egy-egy fontos személyiség asztalára. A tőke mögötti ház ma egy kis múzeum és látogatóközpont, ahol nemcsak a szőlőtőke történetével ismerkedhetünk meg, hanem a szlovén borvidékekkel is. Az országban három borrégió található, ezek 70%-án fehér szőlőt termesztenek, és a régiók együttesen a világ legjobb borvidékeinek 5%-át adják. És valóban finomak is ezek a borok, a látogatóközpontban ugyanis meg lehet kóstolni a különböző vidékek borait.


Maribor történelmi belvárosát néhány óra alatt kényelmesen körbesétálhatjuk, az épületek ma is őrzik a több száz éves Habsburg-birodalom uralmának nyomát. Mindenképpen nézzük meg a főteret, a 15. században épült kastélyt (Mariborski grad), a víztornyot, a Keresztelő Szent János-katedrálist, valamint a régi várfalat, amelynek négy tornyából ma már csak egy áll. A városra és a környékre pedig csodás kilátás nyílik a közeli Pohorje hegységből, ahova felvonóval juthatunk fel. A hegy nyáron a túrázók és biciklizők paradicsoma, télen pedig a síelők és snowboardosok veszik át itt az uralmat.


Celje: eláll a lélegzetünk a várban

Szlovénia harmadik legnagyobb városának legszebb és leghíresebb nevezetessége kétségkívül a 12-13. században épült vár (Stari Grad Celje). Ezekből az időkből maradtak fent a nyugati falak, valamint a középen elhelyezkedő lakóépületek. A többi rész akkor épült, amikor a 14. században a Cillei grófok kezébe került a vár. A magyar turistáknak büszkén mesélik itt az idegenvezetők, hogy bizony magyar vonatkozása is van a várnak! Hiszen Cillei Ulrik gróf lánya, Erzsébet volt Mátyás király első jegyese. A lány alig töltötte be a tízet, amikor a két apa, Hunyadi János és Cillei Ulrik eldöntötte a fiatalok sorsát. Ám hiába jött létre a frigy 1455-ben (Erzsébet 14, Mátyás 12 éves volt ekkor), a szerencsétlen menyasszony három hónappal az esküvő után meghalt, így megszakadt a diplomáciai kapcsolat a két dinasztia között.


A várba a belépő 4 euró, gyerekeknek 7 éves kortól 1 euró. Cserébe megnézhetünk itt egy kiállítást a vár történetéről, a Frederick-toronyban borzonghatunk a régi kínzóeszközök bemutatóján, és körbesétálhatunk a várfalon, ahonnan lélegzetelállító panoráma tárul elénk. Rálátunk a városra, a környező hegyekre, valamint a Savinja, Ložnica és Voglajna folyókra, amelyek itt találkoznak.


Természetesen Celje belvárosát is érdemes megnézni, számos szép, régi épületet láthatunk itt, a folyóparton andalogni pedig igazán romantikus. És találunk itt egy női alakot formázó szobrot is, amely nem másnak, mint Alma Karlin író, költő, világutazónak állít emléket. Az idegen nyelvek és az utazás szerelmese tizenkét nyelven beszélt, és bejárta szinte az egész világot, utazásairól szóló cikkei újságokban jelentek meg, és könyvet is kiadott az élményeiről. Talán az első utazó bloggernek is tekinthetjük őt, aki nőként a 20. század elején egyedül barangolta be Ázsiát, a Közel-Keletet és Dél-Amerikát.


Ljubljana: az apró főváros

Míg a többi városban nem kellett az utcákon kerülgetnünk a turistacsoportokat, addig itt lépten-nyomon andalgó, bámészkodó turistákba botlottunk. Na, de hát mégiscsak az ország fővárosáról van szó, még akkor is, ha kevesebb mint 300 ezren lakják. A látnivalók elsősorban a várost kettészelő Ljubljanica folyó jobb partján találhatók, a bal oldalon inkább az újonnan felhúzott épületek állnak. A két partot több híd is összeköti, ezek közül a legszebb talán a Sárkányos híd (Zmajski most), valamint a Hármas híd (Tromostovje). Előbbinek a végpontjain réz sárkányszobrok üldögélnek, amelyek egy régi hiedelem szerint megcsóválják a farkukat, ha egy szűz lány kel át a hídon.


A Hármas híd a város központja, a lábánál fekvő Preseren térről bárhova könnyen eljuthatunk, legyen szó a folyó menti sétányról (ahol egymást érik a hangulatos kis éttermek, bárok, kávézók), a másik oldalon lévő piacról (ahol isteni datolyaszilvát, más néven kakit is lehet venni), a vásárcsarnokról, a Szent Miklós-katedrálisról vagy a ljubljanai várról, ahova lépcsőn vagy egy üvegkockához hasonló siklóval is feljuthatunk. Ha a kényelmesebb verziót választjuk, akkor az felnőtteknek 4 euróba kerül, a gyerekeknek (18 éves korig) 3 euróba, családi jegyet pedig 10 euróért kapunk. Ebben az összegben természetesen a lefelé út is benne van. Ha szeretnénk megnézni a várban lévő kiállításokat is, akkor vegyünk kombinált jegyet. Amit azonban semmiképp se hagyjunk ki, az a vártorony, ahova ha felmászunk, akkor szó szerint a lábunk előtt fog heverni az egész város.


Koper: olasz életérzés

Szlovénia egyetlen tengeri kereskedelmi kikötője található itt, lenyűgöző látványt nyújtanak a hatalmas hajók, daruk és állványok a parton. Innen néhány perces sétával már be is juthatunk az óvárosba, annak is a főterére, a Tito térre. A mesebeli hangulatú kis teret barokk, gótikus és reneszánsz stílusú épületek ölelik körbe, ezek közül a leghíresebb a 15. századi Prétori palota, amelyben ma a városháza működik. A vele szemben lévő Loža palota (Loggia Palace) szintén ezekben az időkben épült, mai külsejét azonban később, a 17. században nyerte el. Egykor a városiak vitaklubja kapott helyet benne, ma a földszinten kávézó, az emeleten művészeti galéria működik. Szintén a főtéren található az ország legnagyobb katedrálisa, a Szent Nazarius-székesegyház, amely számos kincset őriz, például Vittore Carpaccio freskóit és oltárképét, valamint Koper védőszentjének kőszarkofágját.


A városka le sem tagadhatná, hogy több száz évig a velenceiek uralma alá tartozott. Az utcákon sétálva úgy érezzük magunkat, mintha egy kis olasz városban mászkálnánk: színes házak, kis terek, szűk utcák, virágok borította erkélyek, hangulatos apró udvarok és szatócsboltok mellett haladhatunk el. Az óvárost elhagyva érdemes a tengerparti sétányon is végigmenni, a pálmafákkal övezett út mentén éttermek, bárok, üzletek sorakoznak, ez a városrész inkább már a nagyobb tengerparti üdülőhelyek életérzését adja vissza.


Piran: egy kis ékszerdoboz

A kikötő felől a tengerparton sétálva közelítettük meg a télen-nyáron kedvelt üdülőhelyet - a városból szinte teljesen ki vannak tiltva az autók, cserébe viszont sok parkolóhelyet alakítottak ki a külső részeken. A szlovénok szeretnek idejönni a hideg hónapokban is, hiszen amíg például Ljubljanában nulla fok van, addig itt legalább tíz, az éttermek, kávézók télen is nyitva vannak, és akár a parton ücsörögve is elszürcsölhetjük itt a kávénkat.


A kikötőből szinte egyből a főtérre jutunk, ahol Guiseppe Tartininek, a 18. század egyik nagy zeneszerzőjének szobra magasodik - a szlovénok roppant büszkék a hat kézujjal született zsenire. A térre nyílik a pirani sót és a belőle készült különféle termékeket (pl. szappan, testápoló) áruló kis üzlet. Piran már a középkorban a sókereskedelemből élt, ma is ez az egyik legfontosabb exportcikke, állítólag Jamie Oliver is ezzel főz. Piranban mindenképp sétáljunk fel a várba és a Szent György-templomba, mindkét helyről csodás kilátás nyílik a piros tetős házakkal tűzdelt városkára. És mivel Piran félszigetként nyúlig a tengerbe, így szinte a magasból mindenhonnan a türkizkék víz tárul a szemünk elé. Az éghajlat itt mediterrán forró nyarakkal, ám ha feléled a bóra, a dél felől érkező szél, akkor aztán minden repül. Akár 200 km/h-val is érkezhetnek a lökések, idegenvezetőnk szerint azonban a szűk, kanyargós kis utcákba már nem tud bejönni a vihar. Ezekben a napokban szinte megáll az élet Piranban, utána pedig indulhat a takarítás: a gyerekek például a partra kisodort kagylókat és egyéb tengeri élőlényeket dobálják vissza a vízbe. Ottjártunkkor bár nem sütött a nap, de kellemes volt a levegő, így ebéd előtt egy Aperol spritzet, utána pedig egy kávét ittunk meg a tengerparton (más-más bárban, hiszen többtucatnyi van itt belőlük), miközben a víz hullámain pihentettük a szemünket.

ÁFONYALIKŐR

A szlovénok egyik kedvenc itala a borovnica, vagyis a fekete áfonyából készült likőr. Ehhez az áfonyát először néhány hétig cukorral gazdagon megszórva „érlelik", majd felöntik alkohollal. Édeskés, 20-30% alkoholtartalmú ital lesz belőle, amelyben áfonyadarabok is úszkálnak.


Hotel és étterem ajánló

Restaurant Rajh: Maribortól 56 km-re lévő étterem, helyi alapanyagokból készült ételekkel.
Monstera Bistro, Ljubljana: étterem Szlovénia egyik leghíresebb séfjével.
Casa Nostromo, Piran: a halászok vendéglője, különféle halas ételekkel.
Stari Pisker, Celje: a hamburgert és a steaket érdemes itt elsősorban kipróbálni.
Marché Mövenpick Maribor: a tradicionális és a modern ízeket ötvöző új, trendi étterem az út mentén, hazafelé.
Hotel Primus, Ptuj: a Maribortól 30 km-re fekvő szálloda termálvizes wellnessrészleggel várja vendégeit.
Grand Hotel Bernardin: ötcsillagos hotel a tengerparton, Portorož és Piran között, csodás kilátással a tengerre.
Hotel Evropa, Celje: a szálloda több mint 140 éve várja vendégeit a város szívében.

Fotók: 123RF, Bauer Zsuzsa






A kommenteléshez be kell jelentkezni.

Hozzászólások

Nincs hozzászólás