2017.08.17. ,
facebookrss


Két keréken a Dráva mentén

Biciklizés, hajózás, evezés, majompark, túrázás - és még sok-sok minden vár minket Ausztria legdélebbi tartományában, Karintiában.

Bauer Zsuzsa
2017.07.31  08:00   
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés

A hasát is süttetné, de azért mozogna is egy keveset a nyaralás alatt? Szereti a vizet, ám a hegyek is vonzzák? Szívesen időzik a természetben, ugyanakkor az épített környezet is érdekli? Akkor a legjobban teszi, ha máris csomagol, és indul Karintiába, Ausztria legdélebbi tartományába, ahol a Dráva folyó mentén minderre lehetősége lesz.
Ezt onnan tudom, hogy júniusban négy csodálatos és igen aktív napot töltöttem a vidéken, ahol azt is megismerhettem, hogy milyen a karintiai életérzés. Ez idő alatt kenuztam a Dráván, bicikliztem a folyó menti kerékpárúton, várost néztem, motorcsónakkal robogtam a Millstatti-tavon, kényeztettem magam Karintia legrégebbi fürdőházában, megkóstoltam a helyi specialitásokat, majomparkban és Sas-arénában jártam. És ez még nem minden! Hiszen ha hosszabb időre látogatunk el ide, akkor nemcsak kb. 80 km-t tudunk letekerni az olasz, osztrák és szlovén vidéket átszelő, összesen 366 km hosszú Dráva menti bicikliúton, hanem megtehetjük akár a teljes karintiai szakaszt (222 km), amely mentén mindig találunk valami érdekes látnivalót.


Vízen és földön

Az R1 jelzésű bicikliút osztrák szakasza a dél-tiroli Toblacher Feldtől indul, mi azonban Berg im Drautalnál csatlakoztunk az útvonalra. A kis településen egy igazi kerékpáros-állomás is található, kifejezetten a két keréken érkezőknek készült szálláshellyel (Radlerstation Sandhof), ahol egyáltalán nem gond, ha csak egy éjszakára szeretnénk megpihenni. Ám mielőtt elfogyasztottuk volna itt isteni pisztrángvacsoránkat, előtte még neoprén ruhába bújtunk, evezőt ragadtunk, és kb. egy órán át szeltük a habokat a Dráván. A fit&fun Kenucentrum képzett túravezetőivel vágtunk neki a kalandnak, amely során a vízről csodálhattuk meg a környező hegyeket, a fákkal, kis öblökkel tarkított folyópartot, a fodrozódó Drávát. Ha erre járunk, semmiképp se hagyjuk ki az evezést, egyáltalán nem veszélyes - gyerekekkel is bátran bevállalható -, és egészen más látvány nyújt a vidék a vízről, mint a szárazföldről. Ám ha mégis inkább a szárazföldön érezzük magunkat biztonságban, akkor is van egy tippem: a Gaislochklamm szurdokban köveken, kis hidakon egyensúlyozva juthatunk fel 20-30 perc alatt a 777 méter magas csúcsra. A fenyőkkel szegélyezett, sziklafalak között húzódó, hatalmas kövekkel beborított útvonal annyira változatos, hogy a gyaloglástól ódzkodó gyerekek sem fogják itt halálra unni magukat.


Pőre testtel a tóparton

Utazásom második napján végre biciklire pattantunk, hogy kipróbáljuk a nemrég átadott - hol betonúton, hol homokos vagy murvás felületen haladó - R1 Dráva menti kerékpárutat. Az út nagyon változatos, egyszer az Alpok lábánál, az élénkzöld legelőkön keresztül vezet, máskor közvetlenül a folyóparton a fák hűs árnyékában, olykor pedig egy-egy bájos kis alpesi falun tekerhetünk át. Az emelkedők sem vészesek, ráadásul egy nagyobb emelkedő után biztosan egy hosszú lejtő jön, amelyen kipihenhetjük magunkat. No meg persze sokat segíthet az elektromos kerékpár, amelyet a biciklikölcsönzőkben bérelhetünk, de egyre több panzió, hotel is biztosítja ezt a lehetőséget, átlagosan napi 20 euróért. A szerkezet lényege, hogy megkönnyíti a tekerést, mivel egy gomb segítségével beállíthatjuk rajta, hogy milyen mértékben vegye át tőlünk a fizikai terhelést. De teljes lazsálás nincs, mivel a sportfunkció mellett is kell egy kicsit dolgozni!


Berg im Drautalból indulva, egy rövid ebédszünettel (Gasthof zum Golden Rössl, Sachsenburg) megszakítva kb. 45 km leküzdése után érkeztünk következő állomásunkra, a romantikus kis településre, Spittal an der Drauba. A szálláshelyünk, nevéhez méltóan (Hotel Erlebnis Post - Élmény Postahotel), különleges élményt kínál a vendégeinek. Egy régi postaépületből alakították ki, és nincs benne két egyforma szoba. A hatalmas elnöki lakosztálytól a börtöncelláig minden megtalálható benne! És ez utóbbit értsük szó szerint. Van benne ugyanis egy szoba, amely tényleg olyan, mint egy cella: nincs ablaka, vaságy áll benne, csíkos ruhák lógnak a fogason, a falon kézzel írt feliratok. Engem nyomasztott, de a szállodavezető szerint ez az egyik legfelkapottabb szobájuk. Ezt a kis „sokkot" szerencsére gyorsan kiheverhettem a millstatti fürdőházban, ahol a kellemesen meleg vizű medencéből csodálhattam a tavat és a hegyeket. Nyáron egészen más arcát mutatja a fürdő, mint télen, amiben szintén volt részem nem is olyan régen. Télen elsősorban a wellnessérzés kerített hatalmába, nyáron sokkal inkább egy strandra hasonlít a fürdő. A medence mellett és a tóparton napágyak, napernyők, napozó emberek. Ki fürdőruhában, ki anélkül. Ne lepődjünk meg, ha a mellettünk lévő ágyon pőrén sütteti magát valaki, hiszen itt teljesen szabadon dönthetünk arról, mennyit mutatunk meg a testünkből másoknak.


És ha ez nem lenne elég, fokozhatjuk még az élvezeteket! Csónakázhatunk a Millstatti-tavon, vagy körbebiciklizhetjük (28 km), esetleg motorcsónakkal repeszthetünk rajta. Mi ez utóbbit próbáltuk ki, és bár én elsősorban a sportos, saját erőkifejtést igénylő szórakozásformákat kedvelem, azért ez sem volt rossz. Sőt, kifejezetten élveztem! Ha a teljes tavat be szeretnénk járni, hosszában oda-vissza, akkor az 100 euróba kerül, de akár 10-12-en is elférünk a csónakban, s így azért már nem is olyan vészesen drága. A napot végül a tó keleti végében lévő Dobriachban fejeztük be, a kemping melletti étteremben vacsoráztunk, miközben a lemenő napban gyönyörködtünk. Ami annyira szép volt, hogy szinte már giccsesnek éreztük.

Fröccs a folyóparton, majmok a hegyen, séta a stégen

Másnap szerencsére alig volt izomlázam, így ismét örömmel pattantam nyeregbe. Spittal an der Drauból most Villach felé indultunk, a 35 km-es távot csak azért tettük meg közel hat óra alatt, mert közben egyszer komppal átkeltünk a Dráván, ahol aztán a révész meghívását egy hideg fröccsre egyszerűen nem tudtuk visszautasítani. Majd elérkezett az ebédidő, amelyet egy igazán szuper helyen töltöttünk. A Puchban található kis fürdő (Naturschwimmbad) tavaly nyílt, benne két kis tóval, amelyeket medencének alakítottak ki. Az egyik bébipancsoló, a másik mélyebb és nagyobb, úszni is lehet benne. Gyönyörűen gondozott kert és egy remek kis étterem is várja itt a pihenni vágyókat. A belépő 2,5 euró, gyerekeknek 16 éves korig ingyenes - ottjártunkkor kisgyerekes anyukákkal és pici babákkal volt tele. A délutánt és az estét a Dráva menti Villachban töltöttük, a város nappal és este is nagyon szép, érdemes benne sétálni, felfedezni a kis utcáit, tereit, lemenni a folyópartra.


Az utolsó napon elbúcsúztunk a bicikliktől, ám ekkor sem maradtunk program nélkül. Először a Landskornban található Majomhegyre (Affenberg) látgattunk el, ahol szabadon, ám védett környezetben él 150-160 japán makákó. És miért pont majmok? Azért, mert jó néhány évvel ezelőtt a park tulajdonosa kitalálta, hogy majmokat szeretne itt tartani. Először csak néhány tucat szaladgált a parkban, ám idővel szépen elszaporodtak. Annyira szabadon élhetnek itt a kis szőrös állatok, hogy semmiben sem akadályozzák őket. Még a gondozók sem nyúlhatnak hozzájuk, szabadon jönnek-mennek a hatalmas területen, és a gondozók sokszor még azt sem veszik észre, ha egy-egy újabb bébi jön a világra. Természetesen etetik őket, de vigyáznunk kell, mert ha séta közben eszünk valamit, akkor előfordulhat, hogy kikapja az egyik szemfüles majom a kezünkből az ételt. Állítólag nem szabad a szemükbe nézni sem, mert azt támadásnak veszik, és könnyen mi húzhatjuk a rövidebbet. Persze egyáltalán nem félelmetesek, sőt, igazán helyesek és aranyosak, különösen a kicsik, amelyek az anyjuk hasán, hátán utaznak szinte egész nap. A túra során vezető kísér bennünket, akitől ezeken kívül további érdekességeket hallhatunk még a kis szőrmókokról. Nem vagyok nagy állatkertrajongó, de a majmok tényleg édesek voltak, sok mindent megtudtam róluk, és a bő egyórás séta alatt egy percig sem untam magam az árnyas parkban.


Nem úgy a közeli Sas-arénában a Landskorn várában (Adler-Arena, Burg-Landskorn), ahol a nagy melegnek és az árnyék nélküli nézőtérnek köszönhetően kevésbé élveztem a ragadozó madarak bemutatóját. Kétségkívül látványosak voltak a baglyok, sólymok, sasok és keselyűk, amint a műcsalira rárepültek, de a figyelmemet inkább az kötötte le, hogyan védjem magam a tűző naptól. Úgyhogy ide mindenképpen ajánlott a szalmakalap, napernyő, naptej használata! Talán ezért a kis szenvedésért mindenkit kárpótolt az Ossiachi-tó partján a kempingben elfogyasztott ebéd. Ha ráérünk, mindenképp csobbanjunk itt egyet a gyönyörű türkizszínű vízben, sétáljunk be a stégen, és ha bátrak vagyunk, akár onnan is beleugorhatunk a tóba.


Megélni a pillanatot

Ahogy most visszaemlékeztem erre a négy napra, rájöttem, hogy Karintia valóban azt adja, amit ígér. Nem feltuningolt prospektusok, photoshopolt fotók és kiszínezett úti beszámolók szólnak az itteni látnivalókról, természeti csodákról, szórakozási lehetőségekről. Az utam során látott és megélt élmények valóban olyanok voltak, ahogyan leírtam (vagy legalábbis próbáltam visszaadni), és ahogyan a fotók is mutatják. És ami még nagyon fontos, hogy a helyi emberek nagyon kedvesek és segítőkészek. Ha elromlik a bicikli, ha eltévedünk, ha nem tudjuk, hogy mit együnk, melyik helyi bort kóstoljuk, egyből segítenek. És közben mosolyognak, türelmesek, nem rohannak. Közben pedig mi is egy kicsit lelassulunk Karintiában, átadjuk magunkat a pillanatnak, amelyet mindenki úgy élhet meg itt, ahogyan ő szeretné: mert itt lehet lábat lógatni a tóparton, hegyet mászni, kifulladásig sportolni, történelmi ismereteinket bővíteni, finomakat enni, és újra felfedezni a világot.
További információ: www.drauradweg.com és www.karintia.com


Nyaraljunk olcsóbban!

A Kärnten Card Karintia több mint 100 + 60 úti céljára és legszebb látnivalójára kínál ingyenes vagy kedvezményes belépést 2017. április 9 - október 26. között. A kártya megvásárolható a turizmus irodákban, egyes szálláshelyeken pedig ajándékba adják a csomagajánlat foglalása mellé.
Néhány elfogadóhely:
• hajókázás a Draun, a Millstatti-tavon és a Wörti-tavon
• 13 felvonó: köztük Bad Kleinkirchheim, Gerlitzen, Katschberg, Turracher Höhe, Ankogel, Mölltal
• 4 panoráma útvonal
• 6 állatkert és állatpark (köztük az Affenberg)
• számos múzeum
• élményfürdők és strandok
A kártya 1 hetes, 2 hetes és 5 hetes változatokban vásárolható meg.

Fotók: Nógrádi Attila/Turista Magazin, Bauer Zsuzsa/Családi Lap






A kommenteléshez be kell jelentkezni.

Hozzászólások

Nincs hozzászólás