2019.12.06. ,
facebookrss


LEGFRISSEBB SZÁM

cimlap

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Email*
Név*


Rémisztő zöldségeink

A szokatlan sárgára, gyanús rózsaszínre, riasztó vörösre, végidéző feketére színeződött vizelet naponta borzaszt el sokakat.

Családi Lap
2013.02.04  11:28   
mail
nyomtatás
betuméret növelés
betuméret csökkentés

A szokatlan sárgára, gyanús rózsaszínre, riasztó vörösre, végidéző feketére színeződött vizelet naponta borzaszt el sokakat.
Az angolok beet (beetroot) névvel illetik, a franciáknál betterave, a németeknél Rübe, az olaszoknál barbabietola, a finneknél juurikas. A vörös marharépát mi céklaként ismerjük. Olcsó és egészséges alapanyag, amelyhez változatos és divatos kulináris hasznosság társul. Süthetjük sóban, vagy só nélkül. Ecettel, olajjal is ízesíthetjük, jól illő tormát is adhatunk hozzá. Céklalevest, borscsot, salátákat, püréket, habokat is készíthetünk belőle. Második fogásként a levesben főtt hús mellé is adhatjuk, tormával, mint sokfelé teszik.

Intenzíven földes ízű leve tavaszi méregtelenítő kúrákhoz, és téli vitaminforrásnak is népszerű. Érzékeny vörös színanyagait (E162) az élelmiszeripar is széleskörűen használja. Paradicsompasztát, szószokat, dzsemeket, jégkrémeket, desszerteket festenek vele. ntráció, és ezzel együtt az inzulinszint is. Az inzulin elősegíti a glükóz felvételét a sejtekbe, a glükóz glikogénné alakulását és a zsírok tárolását.

Ám nemcsak az alakunk, de az egészségünk szempontjából is érdemes figyelembe venni a glikémiás indexet, hiszen a folyamatos vércukorszint-ingadozás hosszú távon megterheli a szervezetet, a folyamatos fokozott inzulintermelés az inzulinraktárak kimerüléséhez, végső soron pedig kettes típusú diabéteszhez vezethet.


Üzenet a testből


A beeturia magyarázataiban a vas, a gének, a gyomorsav és az oxálsav a leggyakrabban előforduló tényezők. Mindenképpen összefüggésbe hozható a jelenség vashiánnyal, így a céklától vörös vizelet a vas-hiány jele is lehet. Erre utalnak azok a vizsgálati eredmények, amelyek szerint a beeturia a kezeletlen vashiányos vérszegénységben szenvedők körében 66-80 százalékban, a kezelt vészes vérszegénységben szenvedőknél 45 százalékban és a nem vérszegény, azonban felszívódási zavarban szenvedők körében 33 százalékban fordult elő. A vashiányos vérszegénységre utaló egyéb tünetek (sápadtság, gyengeségérzet, fejfájás, haj, köröm problémák) fennállása erősíti a gyanút.


A cikk folytatását a Családi Lap 2013. februári számában olvashatja.





A kommenteléshez be kell jelentkezni.

Hozzászólások

Nincs hozzászólás