Szívből szeretjük a gabonát

Ha finomlisztből készült ételeinket teljes kiőrlésű gabonából készültre cseréljük, az már két hét elteltével jótékony hatással van szívünkre és érrendszerünkre – derül ki svájci kutatók friss tanulmányából.

A tudósok most először tudták bebizonyítani, hogy a teljes kiőrlésű gabonában gazdag étrend már 14 nap alatt emeli a szervezet betain szintjét. A betain a szív- és érrendszeri megbetegedések és a stroke kialakulásában szerepet játszó homocisztein szintjét csökkenti, így mérsékli az előzőekben említett betegségek kialakulásának kockázatát. 

A nagy élelmiszeripari konszern lausenni kutatói nemcsak azt bizonyították, hogy már meglehetősen rövid, két hetes teljes kiőrlésű gabonában gazdag étrenddel óvhatjuk szívünket és érrendszerünket, hanem az eredmények az értékes táplálék emésztőrendszerre gyakorolt jótékony hatását is igazolták.

A vizsgálatban résztvevők egyik csoportja finomított, fehér lisztből készült, másik csoportja pedig teljes kiőrlésű gabonában gazdag ételeket kapott két héten keresztül. A tudósok az utóbbi csoport étrendjét változatos, teljes kiőrlésű gabonákból készült összetevőkkel gazdagították: az élelmiszerek széles tárházából válogattak, a tésztáktól a gabonapelyheken át a különböző kenyerekig. A kutatók az eredményeket a táplálkozás metabolomika - a táplálkozást, az anyagcserét és az egészségi állapotot egyaránt figyelembe vevő, holisztikus megközelítés – elvei szerint elemezték.

„Most egy rövid távú kísérlettel sikerült bizonyítani, hogy a teljes kiőrlésű gabonák rendszeres fogyasztása csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Az eredmények biztatóak, és a hosszú távú kutatások folyamán tovább vizsgálják a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásának hatását” – mondta el Szűcs Zsuzsanna dietetikus.

A kereskedelmi forgalomban számos különböző - például „korpás” vagy „barna” - jelzéssel ellátott élelmiszer kapható, ezek a szimbólumok azonban nem feltétlenül jelentik azt, hogy a termék teljes kiőrlésű gabona felhasználásával készült.