Hallucináció

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy család ahol a kisebb gyermek betegsége megváltoztatta a körülöttük élők életét. Ez voltam én: Cintia. A betegségem neve: hallucináció.

Kezelik is, de egyelőre még nem találták meg a megfelelő gyógymódot. Néha furcsa embereket, mesebeli lényeket, szörnyeket látok.

Elhatároztuk a családommal (apuval és anyuval), hogy másnap ellátogatunk a közeli vadasparkba, Nyíregyházára. Tehát a rá következő nap el is indultunk az úticélunkhoz. A szüleim már előre felkészültek az esetleges hallucinációmra. Az állatok közül a legjobban az oroszlánokat szeretem. Édesanyám és édesapám elindultak megnézni a majmokat, míg én a kedvenc állatomhoz mentem. Megfigyeltem hogyan viselkednek ember jelenlétében. Úgy belemélyültem a vizsgálatba, hogy a szüleimet szem elől tévesztettem. Nagyon megijedtem. Egyszer csak halk zörejt hallottam, ami egyre erősödött. Észrevettem, hogy egy oroszlán jött oda hozzám, ami hirtelen átváltozott egy hatalmas sárkánnyá. Elképesztő volt látni, hogyan megy végbe ez a folyamat.
Aztán egyszer csak megszólalt: Szia!
Én csak bámultam,s meg se szólaltam ijedtségemben. Újra megismételte. Erre én remegő hanggal köszöntem vissza. Azt mondta, hogy már régóta olyan embert keres mint én, aki megérti az állatok „beszédét”. Rögtön elkezdtem gondolkozni,hogy miről beszél, hiszen én nem értem meg az állatokat,s ezt elmondtam neki is. Erre ezt felelte: De hiszen engem is megértesz!
Ezen elgondolkoztam,s egy perc szünet után feleltem: Tehát akkor én megértem az állatokat?
A hallucinációktól szenvedő betegek megértik a tündérek, az állatok,a virágok,a törpék „beszédét”.
Elszörnyültem. Akkor én most mi vagyok? Ember? Állat? Állat-ember?
Azt mondta a hatalmas lény, hogy különleges feladatot kapott a Sárkánykirálytól. Meg kell mondania egy állatot megértő embernek, hogy szabadítsa ki Őfelségét, ugyanis csak én tudom ezt megtenni. Hosszú évekkel ezelőtt a király szabadságát adta a gonosz Artúr királynak, lányáért, a tündérért cserébe. S ezt a rabságot csak egy különleges ember törheti meg. A várat amiben a király van egy hatalmas küklopsz őrzi. Ha azt legyőzöm, Őfelsége kiszabadul, s a nagy hálát kísérve megkapja leánya, Lindatündér kezét. A mesét elmondva belementem az akcióba. Rögtön el is indultam utamra. Mindent, amit találtam az úton felszedtem hátha jól jön majd. Egy kavicsos út közepette találkoztam egy öregasszonnyal. Kértem tőle egy kis ételt már nagyon éhes voltam. Erre válaszolva átváltozott egy gyönyörűséges tündérlánnyá,s megszólalt: Én vagyok a Sárkánykirály leánya, Lindatündér!
Miután megcsodáltam e bájos teremtést, elmeséltem neki,hogy épp  édesapjához indulok,hogy segítsek rajta.
Ő is  velem szeretett volna jönni. Belegondoltam, hogy jól jönne egy kis segítség így hát beleegyeztem.
Mentünk, mendegéltünk, megpillantottuk a várat, aminek az ablakába a Sárkánykirály állott. Linda rögtön repült volna hozzá, de nem engedtem, mert tudtam, hogy a küklopsz bármikor előjöhet. Emiatt a leány neheztelt is rám. Óvatosan közelítettük meg a területet, de ezek szerint nem eléggé, mert egyszer csak a rettenetes fenevad megjelent s felkapott mindkettőnket. Felvitt egy szikla tetejére, megkötözött, s magunkra hagyott. Tanakodni kezdtünk, hogy szabaduljunk meg a hatalmas teremtéstől. Eszembe jutott , hogy útközben felszedtem egy kést is, ami valószínűleg valahol a tarisznyám mélyén lapul. Meg is találtam. Elvágtam a szorító kötelet,s még mielőtt elraktam volna az eszközt,Linda megszólalt: Várj!A kést karddá változtatom, így lesz mivel megbirkóznunk a sárkánnyal. Ezzel a lány arra utalt, elvárja tőlem, hogy a sárkányok sárkányáért megküzdjön.
Halkan mentünk és hátba támadtuk az ellenséget. Nagy harc árán sikerült megölnünk, s a Sárkánykirály leánya kezét adta nekem. De ekkor megrázó élményben volt részem. Észre vettem, hogy egy oroszlán van előttem, s édesanyámék gyógyszert tömnek a számba. Valószínűleg hallucinál - hallatszott egy ismerős hang. Ezután mindent elmeséltem nekik, de senki nem hitt nekem
Titokban még most is reménykedek, hogy egyszer felbukkan a szép Lindatündér, s a hálás Sárkánykirály.

Tóth Cintia, 14 éves